Az Ózdi Vasgyár már már 1856-ban létrehozott egy osztatlan, egy tanerős, egytantermes elemi iskolát. A munkáslétszám felszaporodása miatt megépítették a mai Gyár út 10. szám alatti épület utcai homlokzati szárnyát, mely épület 1912-re érte el mai formáját.
Ózdot természeti adottságai korán alkalmassá tették a letelepedésre, emiatt már az őskorban is viszonylag sűrűn települt hely volt. Az őskőkorból származnak a legrégibb ózdi leletek is, azaz különböző csiszolt kőeszközök, kőbalta, kőkapa, illetve edénytöredékek. A település őskori történetének áttekintését kísérli meg a kiállítás, amelyet Kovács László ásványgyűjteménye gazdagít.
Ózdot természeti adottságai korán alkalmassá tették a letelepedésre, emiatt már az őskorban is viszonylag sűrűn települt hely volt. Az őskőkorból származnak a legrégibb ózdi leletek is, azaz különböző csiszolt kőeszközök, kőbalta, kőkapa, illetve edénytöredékek. A település őskori történetének áttekintését kísérli meg a kiállítás, amelyet Kovács László ásványgyűjteménye gazdagít.
Ózdot természeti adottságai korán alkalmassá tették a letelepedésre, emiatt már az őskorban is viszonylag sűrűn települt hely volt. Az őskőkorból származnak a legrégibb ózdi leletek is, azaz különböző csiszolt kőeszközök, kőbalta, kőkapa, illetve edénytöredékek. A település őskori történetének áttekintését kísérli meg a kiállítás, amelyet Kovács László ásványgyűjteménye gazdagít.
Kohászati gépek, berendezések és szállítójárművek szabadtéri kiállítása az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékparkban. Hengerállványok, dinamók, generátorok, esztergapadok életnagyságban, testközelből.
A legelső, ember által, nem földi eredetű, ún. meteoritvasból készített egyszerű tárgyak megjelenése hosszú évszázadokkal megelőzi a vas kohászatát. A 670 körüli onogur betelepülés utáni időszakból nagyobb kiterjedésű kohótelepek kerültek elő Nyugat-Magyarországról és a mai Somogy megye vidékéről. Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark szabadtéri pavilonja az avarok, a honfoglaló magyarok és az Árpád-kor jellemző bucakemencéit mutatja be egy műhelygödörben.
A legelső, ember által, nem földi eredetű, ún. meteoritvasból készített egyszerű tárgyak megjelenése hosszú évszázadokkal megelőzi a vas kohászatát. A 670 körüli onogur betelepülés utáni időszakból nagyobb kiterjedésű kohótelepek kerültek elő Nyugat-Magyarországról és a mai Somogy megye vidékéről. Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark szabadtéri pavilonja az avarok, a honfoglaló magyarok és az Árpád-kor jellemző bucakemencéit mutatja be egy műhelygödörben.
A legelső, ember által, nem földi eredetű, ún. meteoritvasból készített egyszerű tárgyak megjelenése hosszú évszázadokkal megelőzi a vas kohászatát. A 670 körüli onogur betelepülés utáni időszakból nagyobb kiterjedésű kohótelepek kerültek elő Nyugat-Magyarországról és a mai Somogy megye vidékéről. Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark szabadtéri pavilonja az avarok, a honfoglaló magyarok és az Árpád-kor jellemző bucakemencéit mutatja be egy műhelygödörben.
A kiállítás honismereti jellegű, helyi gyűjtés az Ózd környékén élő falusi emberek életéről, az életükben szerepet játszó tárgyakról. A kiállításon megtekinthetőek a paraszti élet alapvető kellékein túl a kenderszövéshez vagy a fazekassághoz kapcsolódó szerszámok, az állattartással összefüggő tárgyak.
A kiállítás honismereti jellegű, helyi gyűjtés az Ózd környékén élő falusi emberek életéről, az életükben szerepet játszó tárgyakról. A kiállításon megtekinthetőek a paraszti élet alapvető kellékein túl a kenderszövéshez vagy a fazekassághoz kapcsolódó szerszámok, az állattartással összefüggő tárgyak.
A kiállítás honismereti jellegű, helyi gyűjtés az Ózd környékén élő falusi emberek életéről, az életükben szerepet játszó tárgyakról. A kiállításon megtekinthetőek a paraszti élet alapvető kellékein túl a kenderszövéshez vagy a fazekassághoz kapcsolódó szerszámok, az állattartással összefüggő tárgyak.
Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark acélmű technikatörténeti kiállításán szereplő fényképek, műtárgyak képet adnak a régi acélműről. A Siemens-Martin-kemencékkel szemben a korabeli üzem legnehezebb munkafolyamatait diorámák segítségével mutatjuk be: az első a tükörvas adagolás rakólapáttal, a második: fenékjavítás kézi erővel, a harmadik pedig a salakzsáktisztítás. Ismeretterjesztő kiállítás minden korosztálynak.
Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark acélmű technikatörténeti kiállításán szereplő fényképek, műtárgyak képet adnak a régi acélműről. A Siemens-Martin-kemencékkel szemben a korabeli üzem legnehezebb munkafolyamatait diorámák segítségével mutatjuk be: az első a tükörvas adagolás rakólapáttal, a második: fenékjavítás kézi erővel, a harmadik pedig a salakzsáktisztítás. Ismeretterjesztő kiállítás minden korosztálynak.
Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark acélmű technikatörténeti kiállításán szereplő fényképek, műtárgyak képet adnak a régi acélműről. A Siemens-Martin-kemencékkel szemben a korabeli üzem legnehezebb munkafolyamatait diorámák segítségével mutatjuk be: az első a tükörvas adagolás rakólapáttal, a második: fenékjavítás kézi erővel, a harmadik pedig a salakzsáktisztítás. Ismeretterjesztő kiállítás minden korosztálynak.
Ózdon 1971-ben hozták létre a Gyártörténeti bemutatót, amely a nagy múltú vasgyártás történetét volt hivatott megjeleníteni. 1994 -től már kibővült gyűjtőkörrel, Muzeális Gyűjteményként az 1895-ben épített Gyári Iskola műemléki épületében kapott helyet.
Időszaki és állandó kiállítások, kiállításmegnyitó események Ózdon, az Olvasó kisgalériájában, az ÓMI Civil Házban, az Ózdi Művelődési Intézmények Városi Könyvtárában, az Ózdi Muzeális Gyűjteményben 2024-ben.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
Zenetörténeti múzeum és szakkönyvtár a Budai Várban, az MTA BTK Zenetudományi Intézet osztályaként működik. Feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje, a hangszerek és egyéb zenei vonatkozású tárgyak kiviteli engedélyezésével kapcsolatos szakértői feladatok ellátása.
Zenetörténeti múzeum és szakkönyvtár a Budai Várban, az MTA BTK Zenetudományi Intézet osztályaként működik. Feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje, a hangszerek és egyéb zenei vonatkozású tárgyak kiviteli engedélyezésével kapcsolatos szakértői feladatok ellátása.
Zenetörténeti múzeum és szakkönyvtár a Budai Várban, az MTA BTK Zenetudományi Intézet osztályaként működik. Feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje, a hangszerek és egyéb zenei vonatkozású tárgyak kiviteli engedélyezésével kapcsolatos szakértői feladatok ellátása.
