Gyűjteményes kert, mely ismerteti a Kárpát-medence növényeit, óvja az élővilágát és fenntartja az életközösségek fajgazdagságát. Az arborétum előzetes bejelentkezés után látogatható!
A 15 hektáros Vadaspark kifutóiban a hazai nagyvad fajok eredeti élőhelyükhöz hasonló környezetben láthatóak. A látogatóközpont lehetőséget teremt arra, hogy a városhoz közel, kis területen, egy egyedülálló módon kialakított növénygyűjtemény segítségével vigye az embereket közelebb a természethez. A 2025. március 15-ig zárva tartó Vadaspark a téli szünetben előzetes bejelentkezés alapján fogad csoportokat.
A 15 hektáros Vadaspark kifutóiban a hazai nagyvad fajok eredeti élőhelyükhöz hasonló környezetben láthatóak. A látogatóközpont lehetőséget teremt arra, hogy a városhoz közel, kis területen, egy egyedülálló módon kialakított növénygyűjtemény segítségével vigye az embereket közelebb a természethez. A 2025. március 15-ig zárva tartó Vadaspark a téli szünetben előzetes bejelentkezés alapján fogad csoportokat.
A 15 hektáros Vadaspark kifutóiban a hazai nagyvad fajok eredeti élőhelyükhöz hasonló környezetben láthatóak. A látogatóközpont lehetőséget teremt arra, hogy a városhoz közel, kis területen, egy egyedülálló módon kialakított növénygyűjtemény segítségével vigye az embereket közelebb a természethez. A 2025. március 15-ig zárva tartó Vadaspark a téli szünetben előzetes bejelentkezés alapján fogad csoportokat.
Az Agostyáni Ökofalu, azaz Természetvédelmi és Humánökológiai Oktatóközpont Agostyán - Ágostonliget, természeti környezetben (az Agostyáni Arborétum mellett) egy 20 hektáros területen, 60 km –re Budapesttől és 7 km –re Tatától helyezkedik el. Az Agostyáni Ökofalu rengeteg programot kínál, melyek során közelebb kerülhetünk a természethez. Az Agostyáni Ökofalut a Természetes Életmód Alapítvány működteti.
Az Agostyáni Ökofalu, azaz Természetvédelmi és Humánökológiai Oktatóközpont Agostyán - Ágostonliget, természeti környezetben (az Agostyáni Arborétum mellett) egy 20 hektáros területen, 60 km –re Budapesttől és 7 km –re Tatától helyezkedik el. Az Agostyáni Ökofalu rengeteg programot kínál, melyek során közelebb kerülhetünk a természethez. Az Agostyáni Ökofalut a Természetes Életmód Alapítvány működteti.
Az Agostyáni Ökofalu, azaz Természetvédelmi és Humánökológiai Oktatóközpont Agostyán - Ágostonliget, természeti környezetben (az Agostyáni Arborétum mellett) egy 20 hektáros területen, 60 km –re Budapesttől és 7 km –re Tatától helyezkedik el. Az Agostyáni Ökofalu rengeteg programot kínál, melyek során közelebb kerülhetünk a természethez. Az Agostyáni Ökofalut a Természetes Életmód Alapítvány működteti.
A Pákozdi Pagony Fejér-megyében, Budapesttől 50 km-re, a Velencei-hegység és a Velencei- tó között, a 160 m magas Mészeg-hegy oldalában helyezkedik el.
A Festetics-kastély parkjában álló pálmaházat 1880-ban Gróf Festetics (II.) Tasziló építtette a francia H. Cels tervei alapján. Szerkezeti elemei a párizsi Gustave Eiffel műhelyében készültek. Eredetileg a kastély nagyméretű pálmáit és dézsás növényeit gondozták itt – „növényszanatóriumként“ szolgált. A 2012-ben megnyílt pálmaház egzotikus növényeivel a királyi és főúri életmód részét képező orangerie-k és trópusi növényházak hagyományát idézi a Tahititől Floridáig összegyűjtött legszebb fajták bemutatásával.
A Festetics-kastély parkjában álló pálmaházat 1880-ban Gróf Festetics (II.) Tasziló építtette a francia H. Cels tervei alapján. Szerkezeti elemei a párizsi Gustave Eiffel műhelyében készültek. Eredetileg a kastély nagyméretű pálmáit és dézsás növényeit gondozták itt – „növényszanatóriumként“ szolgált. A 2012-ben megnyílt pálmaház egzotikus növényeivel a királyi és főúri életmód részét képező orangerie-k és trópusi növényházak hagyományát idézi a Tahititől Floridáig összegyűjtött legszebb fajták bemutatásával.
A Festetics-kastély parkjában álló pálmaházat 1880-ban Gróf Festetics (II.) Tasziló építtette a francia H. Cels tervei alapján. Szerkezeti elemei a párizsi Gustave Eiffel műhelyében készültek. Eredetileg a kastély nagyméretű pálmáit és dézsás növényeit gondozták itt – „növényszanatóriumként“ szolgált. A 2012-ben megnyílt pálmaház egzotikus növényeivel a királyi és főúri életmód részét képező orangerie-k és trópusi növényházak hagyományát idézi a Tahititől Floridáig összegyűjtött legszebb fajták bemutatásával.
Kesztölc határában, az Országos Kéktúra útvonalán, a Kétágú hegy lábánál illatos meglepetés várja a vándorokat: kakukkfű, zsálya, levendula és borsikafű virágzik egy kis fennsíkon. A Pálos Gyógynövénykert pihenésre és elmélkedésre csábít, és emellett bátran gyűjthetünk is keveset a hasznos fűszernövényekből. A kert remek úti cél a szabadba vágyóknak, gyógynövénykedvelőknek.
Kesztölc határában, az Országos Kéktúra útvonalán, a Kétágú hegy lábánál illatos meglepetés várja a vándorokat: kakukkfű, zsálya, levendula és borsikafű virágzik egy kis fennsíkon. A Pálos Gyógynövénykert pihenésre és elmélkedésre csábít, és emellett bátran gyűjthetünk is keveset a hasznos fűszernövényekből. A kert remek úti cél a szabadba vágyóknak, gyógynövénykedvelőknek.
Kesztölc határában, az Országos Kéktúra útvonalán, a Kétágú hegy lábánál illatos meglepetés várja a vándorokat: kakukkfű, zsálya, levendula és borsikafű virágzik egy kis fennsíkon. A Pálos Gyógynövénykert pihenésre és elmélkedésre csábít, és emellett bátran gyűjthetünk is keveset a hasznos fűszernövényekből. A kert remek úti cél a szabadba vágyóknak, gyógynövénykedvelőknek.
A régi korok szerzetesei nagy gonddal termesztették és gyűjtötték a gyógyításhoz szükséges növényeket. A monostor természeti környezetének tudatos alakításáról a 19. századtól vannak feljegyzések.
Az arborétumot a cukorgyár alakította ki az 1980-as években a sportpályák mögötti területen, ahol védett és őshonos növényfajták telepítése történt. Az arborétum területén 1990-ben létesült egy halastó, amely a gyárból feleslegként elfolyó termálvizet (az 1970-ben fúrt termálkút vizét használta a cukorgyár is) és strand felesleges vizét gyűjtötte össze. Megépülése után rövid időn belül nagyon népszerű lett a helyi horgászok körében. Napjainkban a tó horgász egyesület gondozásában áll. Évente több alkalommal történik haltelepítés. A tóban előforduló legjellemzőbb halfajták a ponty, amur, kárász, keszeg. Érdekessége, hogy télen sem fagy be.
Az arborétumot a cukorgyár alakította ki az 1980-as években a sportpályák mögötti területen, ahol védett és őshonos növényfajták telepítése történt. Az arborétum területén 1990-ben létesült egy halastó, amely a gyárból feleslegként elfolyó termálvizet (az 1970-ben fúrt termálkút vizét használta a cukorgyár is) és strand felesleges vizét gyűjtötte össze. Megépülése után rövid időn belül nagyon népszerű lett a helyi horgászok körében. Napjainkban a tó horgász egyesület gondozásában áll. Évente több alkalommal történik haltelepítés. A tóban előforduló legjellemzőbb halfajták a ponty, amur, kárász, keszeg. Érdekessége, hogy télen sem fagy be.
Az arborétumot a cukorgyár alakította ki az 1980-as években a sportpályák mögötti területen, ahol védett és őshonos növényfajták telepítése történt. Az arborétum területén 1990-ben létesült egy halastó, amely a gyárból feleslegként elfolyó termálvizet (az 1970-ben fúrt termálkút vizét használta a cukorgyár is) és strand felesleges vizét gyűjtötte össze. Megépülése után rövid időn belül nagyon népszerű lett a helyi horgászok körében. Napjainkban a tó horgász egyesület gondozásában áll. Évente több alkalommal történik haltelepítés. A tóban előforduló legjellemzőbb halfajták a ponty, amur, kárász, keszeg. Érdekessége, hogy télen sem fagy be.
A Pillangókert a Kelet-Bakony lankás, dombjai közt fekszik, közel egy hektár alapterületen. Minden szempontból fúziós kert. Felépítését tekintve egyaránt tartalmaz formális részeket, mint a sövénnyel körbevett zöldségeskert, rózsa- és mediterrán kert, a vegyes beültetésű fűszerkert, a szárazságkedvelő növényekből telepített préri kert, levendula szegélyek, nyírt sövények és egy japán kapura emlékeztető pergola. Ugyanakkor található benne egy viszonylag frissen telepített örökzöldeket tartalmazó tájképi kert és egy gyümölcstermőkből álló „falusi” kertrész is.
A Pillangókert a Kelet-Bakony lankás, dombjai közt fekszik, közel egy hektár alapterületen. Minden szempontból fúziós kert. Felépítését tekintve egyaránt tartalmaz formális részeket, mint a sövénnyel körbevett zöldségeskert, rózsa- és mediterrán kert, a vegyes beültetésű fűszerkert, a szárazságkedvelő növényekből telepített préri kert, levendula szegélyek, nyírt sövények és egy japán kapura emlékeztető pergola. Ugyanakkor található benne egy viszonylag frissen telepített örökzöldeket tartalmazó tájképi kert és egy gyümölcstermőkből álló „falusi” kertrész is.
A Pillangókert a Kelet-Bakony lankás, dombjai közt fekszik, közel egy hektár alapterületen. Minden szempontból fúziós kert. Felépítését tekintve egyaránt tartalmaz formális részeket, mint a sövénnyel körbevett zöldségeskert, rózsa- és mediterrán kert, a vegyes beültetésű fűszerkert, a szárazságkedvelő növényekből telepített préri kert, levendula szegélyek, nyírt sövények és egy japán kapura emlékeztető pergola. Ugyanakkor található benne egy viszonylag frissen telepített örökzöldeket tartalmazó tájképi kert és egy gyümölcstermőkből álló „falusi” kertrész is.
A Pintér-kert Arborétum Pécsett, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el. Nevét Pintér János (1879-1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Később a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, így nőtt az arborétum fajgazdagsága.
A Pintér-kert Arborétum Pécsett, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el. Nevét Pintér János (1879-1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Később a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, így nőtt az arborétum fajgazdagsága.
A Pintér-kert Arborétum Pécsett, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el. Nevét Pintér János (1879-1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Később a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, így nőtt az arborétum fajgazdagsága.
