Országos eseménynaptár
Az Éber-emlékház a bajai Türr István Múzeum egyik egysége. Egy művészcsalád 3 tagjának művészetét, otthonát mutatja be autentikus környezetben.
A hajdúhadházi születésű Égerházi Imre festőművésznek a város 1988 tavaszán egy felújított alkotóházat adományozott. Ez az épület és annak udvara neves festőművészek, szobrászok találkozó- és alkotóhelye lett. Égerházi Imre is rendszeresen alkotott az épületben, egészen a 2001-ben bekövetkezett tragikus haláláig. 2007-ben felújították az épületet, emlékházzá alakították, és a benne kialakított állandó kiállítás hivatalosan is látogathatóvá vált a nagyközönség számára. Az állandó tárlat közel 100 festménnyel, két mozaikkal, valamint a festőművész egykori személyes tárgyaival várja az érdeklődőket.
A hajdúhadházi születésű Égerházi Imre festőművésznek a város 1988 tavaszán egy felújított alkotóházat adományozott. Ez az épület és annak udvara neves festőművészek, szobrászok találkozó- és alkotóhelye lett. Égerházi Imre is rendszeresen alkotott az épületben, egészen a 2001-ben bekövetkezett tragikus haláláig. 2007-ben felújították az épületet, emlékházzá alakították, és a benne kialakított állandó kiállítás hivatalosan is látogathatóvá vált a nagyközönség számára. Az állandó tárlat közel 100 festménnyel, két mozaikkal, valamint a festőművész egykori személyes tárgyaival várja az érdeklődőket.
A hajdúhadházi születésű Égerházi Imre festőművésznek a város 1988 tavaszán egy felújított alkotóházat adományozott. Ez az épület és annak udvara neves festőművészek, szobrászok találkozó- és alkotóhelye lett. Égerházi Imre is rendszeresen alkotott az épületben, egészen a 2001-ben bekövetkezett tragikus haláláig. 2007-ben felújították az épületet, emlékházzá alakították, és a benne kialakított állandó kiállítás hivatalosan is látogathatóvá vált a nagyközönség számára. Az állandó tárlat közel 100 festménnyel, két mozaikkal, valamint a festőművész egykori személyes tárgyaival várja az érdeklődőket.
Az Espersit-ház a makói múzeum irodalmi kiállítóhelye. Nevét Espersit Jánosról, a Nagyszentmiklóson született ügyvédről, politikusról, lapszerkesztőről kapta, aki az irodalmi élet és művészetek mecénása volt.
Ikerszilke, tarkedli-sütő, totyafazék, csalikancsó. Mit rejtenek ezek a fogalmak? Járjon utána egy több mint 250 éves éves, nádtetős parasztházban, ahol generációkon keresztül fazekas mesterek éltek és alkottak. Ifj. Horváth István fazekasmester 1975-ben úgy döntött, hogy házát átadja Csákvár község tanácsának. Egyetlen kívánsága volt csupán, hogy halála után a csákvári fazekasok munkáját, életét, a fazekasság munkamenetét bemutató múzeumként működjön tovább.
Ikerszilke, tarkedli-sütő, totyafazék, csalikancsó. Mit rejtenek ezek a fogalmak? Járjon utána egy több mint 250 éves éves, nádtetős parasztházban, ahol generációkon keresztül fazekas mesterek éltek és alkottak. Ifj. Horváth István fazekasmester 1975-ben úgy döntött, hogy házát átadja Csákvár község tanácsának. Egyetlen kívánsága volt csupán, hogy halála után a csákvári fazekasok munkáját, életét, a fazekasság munkamenetét bemutató múzeumként működjön tovább.
Ikerszilke, tarkedli-sütő, totyafazék, csalikancsó. Mit rejtenek ezek a fogalmak? Járjon utána egy több mint 250 éves éves, nádtetős parasztházban, ahol generációkon keresztül fazekas mesterek éltek és alkottak. Ifj. Horváth István fazekasmester 1975-ben úgy döntött, hogy házát átadja Csákvár község tanácsának. Egyetlen kívánsága volt csupán, hogy halála után a csákvári fazekasok munkáját, életét, a fazekasság munkamenetét bemutató múzeumként működjön tovább.
Az író egykori szülőházban, az 1888-ban épült volt tanítói lakban az életútját és göllei kötődésének emlékeit bemutató emlékkiállítást rendeztek be, melyet 1987-ben adtak át a nagyközönségnek. A szülőházban emlékszobát és halászati gyűjteményt rendeztek be. Fekete István A Ballagó idő című életrajzi regénye Göllében és Kaposváron töltött ifjúságáról szól.
Az író egykori szülőházban, az 1888-ban épült volt tanítói lakban az életútját és göllei kötődésének emlékeit bemutató emlékkiállítást rendeztek be, melyet 1987-ben adtak át a nagyközönségnek. A szülőházban emlékszobát és halászati gyűjteményt rendeztek be. Fekete István A Ballagó idő című életrajzi regénye Göllében és Kaposváron töltött ifjúságáról szól.
Az író egykori szülőházban, az 1888-ban épült volt tanítói lakban az életútját és göllei kötődésének emlékeit bemutató emlékkiállítást rendeztek be, melyet 1987-ben adtak át a nagyközönségnek. A szülőházban emlékszobát és halászati gyűjteményt rendeztek be. Fekete István A Ballagó idő című életrajzi regénye Göllében és Kaposváron töltött ifjúságáról szól.
Az irodalmi emlékház tárlata, mely az ország fontos Gárdonyi emlékhelye, bemutatja az író életének legfőbb állomásait, irodalmi munkásságának kiemelkedő értékeit. A tárolókban naplója és műveinek legszebb kiadásai mellett néhány eredeti, személyes tárgya is megtekinthető. Az emlékház 2007-ben felújításra került.
Az irodalmi emlékház tárlata, mely az ország fontos Gárdonyi emlékhelye, bemutatja az író életének legfőbb állomásait, irodalmi munkásságának kiemelkedő értékeit. A tárolókban naplója és műveinek legszebb kiadásai mellett néhány eredeti, személyes tárgya is megtekinthető. Az emlékház 2007-ben felújításra került.
Az irodalmi emlékház tárlata, mely az ország fontos Gárdonyi emlékhelye, bemutatja az író életének legfőbb állomásait, irodalmi munkásságának kiemelkedő értékeit. A tárolókban naplója és műveinek legszebb kiadásai mellett néhány eredeti, személyes tárgya is megtekinthető. Az emlékház 2007-ben felújításra került.
A Gárdonyi Géza Emlékház az író egykori lakóházában került kialakításra, ahol az író 1897 és 1922 között élt. Itt írta több regényét is, de a legkiemelkedőbb mind közül az 1901-ben elkészült Egri csillagok című történelmi regény, mely a XVI. századi törökellenes harcokat eleveníti fel. Az emlékházban szinte minden bútordarab az eredeti helyén maradt. A faragott íróasztalok és könyvszekrények, Gárdonyi dolgozó- és hálószobája, a közel tízezer darabos könyvgyűjteménye és titkosírásos jegyzetei segítenek elképzelni az író alkotó mindennapjait.
A Gárdonyi Géza Emlékház az író egykori lakóházában került kialakításra, ahol az író 1897 és 1922 között élt. Itt írta több regényét is, de a legkiemelkedőbb mind közül az 1901-ben elkészült Egri csillagok című történelmi regény, mely a XVI. századi törökellenes harcokat eleveníti fel. Az emlékházban szinte minden bútordarab az eredeti helyén maradt. A faragott íróasztalok és könyvszekrények, Gárdonyi dolgozó- és hálószobája, a közel tízezer darabos könyvgyűjteménye és titkosírásos jegyzetei segítenek elképzelni az író alkotó mindennapjait.
A Gárdonyi Géza Emlékház az író egykori lakóházában került kialakításra, ahol az író 1897 és 1922 között élt. Itt írta több regényét is, de a legkiemelkedőbb mind közül az 1901-ben elkészült Egri csillagok című történelmi regény, mely a XVI. századi törökellenes harcokat eleveníti fel. Az emlékházban szinte minden bútordarab az eredeti helyén maradt. A faragott íróasztalok és könyvszekrények, Gárdonyi dolgozó- és hálószobája, a közel tízezer darabos könyvgyűjteménye és titkosírásos jegyzetei segítenek elképzelni az író alkotó mindennapjait.
Gari Takács Margit, a nagy mesemondó, adatközlő egykori lakóháza. A 150 éves tájházban hajdanán Simon Istvánné Gari Takács Margit élt, aki történet- és mesemondásával, matyó népművészeti tevékenységével vált híressé. A matyó baba készítés, matyó hímzés mellett a zene, a népdalok éneklése volt kedvenc foglalatossága.
Gari Takács Margit, a nagy mesemondó, adatközlő egykori lakóháza. A 150 éves tájházban hajdanán Simon Istvánné Gari Takács Margit élt, aki történet- és mesemondásával, matyó népművészeti tevékenységével vált híressé. A matyó baba készítés, matyó hímzés mellett a zene, a népdalok éneklése volt kedvenc foglalatossága.
Gari Takács Margit, a nagy mesemondó, adatközlő egykori lakóháza. A 150 éves tájházban hajdanán Simon Istvánné Gari Takács Margit élt, aki történet- és mesemondásával, matyó népművészeti tevékenységével vált híressé. A matyó baba készítés, matyó hímzés mellett a zene, a népdalok éneklése volt kedvenc foglalatossága.
Herman Ottó egykori lillafüredi nyaralója, a Peleház 1898–1903 között épült, az akkoriban újonnan kialakított üdülőtelep részeként. Az épület 1951-ben került a miskolci múzeum kezelésébe, első állandó kiállítása 1964-ben nyílt meg. 2007-ben megtörtént az emlékház teljes felújítása.
1979 óta látogatható Boldogasszonyfán az itt élő Hoffer János, a népművészet mestere emlékkiállítása. A pásztor fafaragó egyéni és hagyományos tárgyai láthatók a kiállításon. A Helytörténeti gyűjteménnyel a helyi népi kultúra emlékeit igyekszünk bemutatni.
