
André Kertész (1894-1985) egyike azoknak a magyaroknak, akik a nagyvilágban sokkal híresebbek, mint itthon. A 20. századi fotóművészet egyik legnagyobb alakja számára Szigetbecse jelentette a fiatalon otthagyott Magyarországot, mert gyermekkora boldog nyarait nagybátyjánál töltötte Szigetbecsén. Őrizzük emlékét, hirdetjük nagyságát.
André Kertész (1894-1985) egyike azoknak a magyaroknak, akik a nagyvilágban sokkal híresebbek, mint itthon. A 20. századi fotóművészet egyik legnagyobb alakja számára Szigetbecse jelentette a fiatalon otthagyott Magyarországot, mert gyermekkora boldog nyarait nagybátyjánál töltötte Szigetbecsén. Őrizzük emlékét, hirdetjük nagyságát.

André Kertész (1894-1985) egyike azoknak a magyaroknak, akik a nagyvilágban sokkal híresebbek, mint itthon. A 20. századi fotóművészet egyik legnagyobb alakja számára Szigetbecse jelentette a fiatalon otthagyott Magyarországot, mert gyermekkora boldog nyarait nagybátyjánál töltötte Szigetbecsén. Őrizzük emlékét, hirdetjük nagyságát.
Kiemelt partner

A Pákozdi Katonai Emlékpark részét képező Doni Kápolna a II. világháború idején, 1943-ban a Don-kanyarban elesettek emlékét őrzi. A katonák akkor embertelen hidegben, hiányos felszereléssel küzdöttek a túlerővel szemben. A Don menti harcokban hősi halált halt, megsebesült, illetve fogságba esett katonák és családjaik emlékére épített Don-kanyar emlékkápolna fontos üzenete, hogy a jövő nemzedékének megőrizze nemcsak a hősök emlékét, hanem hirdesse a becsület, a hazaszeretet, a családhoz való kötődés értékeit is.
A Pákozdi Katonai Emlékpark részét képező Doni Kápolna a II. világháború idején, 1943-ban a Don-kanyarban elesettek emlékét őrzi. A katonák akkor embertelen hidegben, hiányos felszereléssel küzdöttek a túlerővel szemben. A Don menti harcokban hősi halált halt, megsebesült, illetve fogságba esett katonák és családjaik emlékére épített Don-kanyar emlékkápolna fontos üzenete, hogy a jövő nemzedékének megőrizze nemcsak a hősök emlékét, hanem hirdesse a becsület, a hazaszeretet, a családhoz való kötődés értékeit is.

A Pákozdi Katonai Emlékpark részét képező Doni Kápolna a II. világháború idején, 1943-ban a Don-kanyarban elesettek emlékét őrzi. A katonák akkor embertelen hidegben, hiányos felszereléssel küzdöttek a túlerővel szemben. A Don menti harcokban hősi halált halt, megsebesült, illetve fogságba esett katonák és családjaik emlékére épített Don-kanyar emlékkápolna fontos üzenete, hogy a jövő nemzedékének megőrizze nemcsak a hősök emlékét, hanem hirdesse a becsület, a hazaszeretet, a családhoz való kötődés értékeit is.
Kiemelt partner

A Mártírok emlékpontja az 1848/49-es szabadságharcot követő véres megtorlás áldozatainak állít emléket Pákozdon, a Katonai Emlékparkban és Nemzeti Emlékhelyen. Az aradi vértanúk fából készült, faragott emlékoszlopain a kivégzés módjára az oszlopok felső részén végigfutó golyó, illetve sodrott kötél mintázat emlékeztet.
A Mártírok emlékpontja az 1848/49-es szabadságharcot követő véres megtorlás áldozatainak állít emléket Pákozdon, a Katonai Emlékparkban és Nemzeti Emlékhelyen. Az aradi vértanúk fából készült, faragott emlékoszlopain a kivégzés módjára az oszlopok felső részén végigfutó golyó, illetve sodrott kötél mintázat emlékeztet.

A Mártírok emlékpontja az 1848/49-es szabadságharcot követő véres megtorlás áldozatainak állít emléket Pákozdon, a Katonai Emlékparkban és Nemzeti Emlékhelyen. Az aradi vértanúk fából készült, faragott emlékoszlopain a kivégzés módjára az oszlopok felső részén végigfutó golyó, illetve sodrott kötél mintázat emlékeztet.
Kiemelt partner

Hegykő egyik legrégebbi házában kapott helyet Szigethy Istvánné höveji csipkekiállítása. Közel 250 eredeti höveji csipke van a házban, amik kivétel nélkül a Kis Bori-díjas Népi Iparművész, kétszeres díszpolgár, a Népművészet Mestere címmel kitüntetett Szigehty Istvánné munkái. A höveji csipke Kiemelt nemzeti érték, az első `megyerikum` és 2023 óta Hungarikum! A ház mögött fűszerkert és a vidéki életet bemutató pajta várja a látogatókat. Maga a ház is érdekesség a működő kemencékkel és tisztaszobákkal.
Hegykő egyik legrégebbi házában kapott helyet Szigethy Istvánné höveji csipkekiállítása. Közel 250 eredeti höveji csipke van a házban, amik kivétel nélkül a Kis Bori-díjas Népi Iparművész, kétszeres díszpolgár, a Népművészet Mestere címmel kitüntetett Szigehty Istvánné munkái. A höveji csipke Kiemelt nemzeti érték, az első `megyerikum` és 2023 óta Hungarikum! A ház mögött fűszerkert és a vidéki életet bemutató pajta várja a látogatókat. Maga a ház is érdekesség a működő kemencékkel és tisztaszobákkal.

Hegykő egyik legrégebbi házában kapott helyet Szigethy Istvánné höveji csipkekiállítása. Közel 250 eredeti höveji csipke van a házban, amik kivétel nélkül a Kis Bori-díjas Népi Iparművész, kétszeres díszpolgár, a Népművészet Mestere címmel kitüntetett Szigehty Istvánné munkái. A höveji csipke Kiemelt nemzeti érték, az első `megyerikum` és 2023 óta Hungarikum! A ház mögött fűszerkert és a vidéki életet bemutató pajta várja a látogatókat. Maga a ház is érdekesség a működő kemencékkel és tisztaszobákkal.
Kiemelt partner

Kiskun Emlékhelyen, Szank vezér egykori szálla. E történeti emlékpark a középkorban, a 13. század közepén Magyarországra költözött keleti eredetű népnek, a kunoknak állít emléket. A kunok a tatárjárás vérzivataros évei folyamán leltek itt új hazára, majd hosszú évszázadok során, kulturális hagyatékuk egyes elemeit megőrizve, beolvadtak a magyarságba.
Kiskun Emlékhelyen, Szank vezér egykori szálla. E történeti emlékpark a középkorban, a 13. század közepén Magyarországra költözött keleti eredetű népnek, a kunoknak állít emléket. A kunok a tatárjárás vérzivataros évei folyamán leltek itt új hazára, majd hosszú évszázadok során, kulturális hagyatékuk egyes elemeit megőrizve, beolvadtak a magyarságba.

Kiskun Emlékhelyen, Szank vezér egykori szálla. E történeti emlékpark a középkorban, a 13. század közepén Magyarországra költözött keleti eredetű népnek, a kunoknak állít emléket. A kunok a tatárjárás vérzivataros évei folyamán leltek itt új hazára, majd hosszú évszázadok során, kulturális hagyatékuk egyes elemeit megőrizve, beolvadtak a magyarságba.

Kulturális helyszínünk elsősorban a Trianon 100 történeti kiállítás otthona, melynek célja a nemzeti összetartozás érzésének erősítése leendő látogatóink körében. Célunk, a trianoni trauma feldolgozásának elősegítése, ugyanakkor tárgyilagosan szeretnénk minél több szemszögből bemutatni a kiváltó okokat, és természetesen a következményeket is. Az épület kertjében bemutatásra kerül továbbá az ország egyik legnagyobb multú iparvállalatának, az egykori Weiss Manfréd Műveknek (WM Művek) a két világháború közötti története is röviden.
Kulturális helyszínünk elsősorban a Trianon 100 történeti kiállítás otthona, melynek célja a nemzeti összetartozás érzésének erősítése leendő látogatóink körében. Célunk, a trianoni trauma feldolgozásának elősegítése, ugyanakkor tárgyilagosan szeretnénk minél több szemszögből bemutatni a kiváltó okokat, és természetesen a következményeket is. Az épület kertjében bemutatásra kerül továbbá az ország egyik legnagyobb multú iparvállalatának, az egykori Weiss Manfréd Műveknek (WM Művek) a két világháború közötti története is röviden.

Kulturális helyszínünk elsősorban a Trianon 100 történeti kiállítás otthona, melynek célja a nemzeti összetartozás érzésének erősítése leendő látogatóink körében. Célunk, a trianoni trauma feldolgozásának elősegítése, ugyanakkor tárgyilagosan szeretnénk minél több szemszögből bemutatni a kiváltó okokat, és természetesen a következményeket is. Az épület kertjében bemutatásra kerül továbbá az ország egyik legnagyobb multú iparvállalatának, az egykori Weiss Manfréd Műveknek (WM Művek) a két világháború közötti története is röviden.

Az 1956-os eseményekre emlékező, állandó kiállítási teret adott át Szank Község Önkormányzata, amely az oda vezető utat éppúgy a látogatók elé tárja, mint ahogy az akkori események megtorlását is megkísérli érzékeltetni. A történelmi előzmények bemutatása mellett helyi és a közelben élő embereknek is emléket állít. Hirdetőoszlopok korabeli plakátokkal, a megtorlás megyénkben élő áldozatainak nevei falra festve, utcakép a forradalom idejéből, az előzményeket bemutató film egy vetítő teremben és egy Csepel teherautó is várja a látogatókat. A kiállítótérnek nyitvatartási ideje nincs, bejelentkezés útján tud látogatókat fogadni!
Az 1956-os eseményekre emlékező, állandó kiállítási teret adott át Szank Község Önkormányzata, amely az oda vezető utat éppúgy a látogatók elé tárja, mint ahogy az akkori események megtorlását is megkísérli érzékeltetni. A történelmi előzmények bemutatása mellett helyi és a közelben élő embereknek is emléket állít. Hirdetőoszlopok korabeli plakátokkal, a megtorlás megyénkben élő áldozatainak nevei falra festve, utcakép a forradalom idejéből, az előzményeket bemutató film egy vetítő teremben és egy Csepel teherautó is várja a látogatókat. A kiállítótérnek nyitvatartási ideje nincs, bejelentkezés útján tud látogatókat fogadni!

Az 1956-os eseményekre emlékező, állandó kiállítási teret adott át Szank Község Önkormányzata, amely az oda vezető utat éppúgy a látogatók elé tárja, mint ahogy az akkori események megtorlását is megkísérli érzékeltetni. A történelmi előzmények bemutatása mellett helyi és a közelben élő embereknek is emléket állít. Hirdetőoszlopok korabeli plakátokkal, a megtorlás megyénkben élő áldozatainak nevei falra festve, utcakép a forradalom idejéből, az előzményeket bemutató film egy vetítő teremben és egy Csepel teherautó is várja a látogatókat. A kiállítótérnek nyitvatartási ideje nincs, bejelentkezés útján tud látogatókat fogadni!

Arany János a szabadságharc bukása után a Tisza családnál Geszten volt nevelő. Télen a kastélyban lakott, máskor a parkban álló nádfedelű nyári lakban. Ez utóbbiban rendezték be a költő emlékét idéző múzeumot. Geszten élve, számos történettel, balladisztikus eseménnyel ismerkedett meg. Itteni élményei alapján írta meg első balladáinak egyikét, a Sára asszonyt.
Arany János a szabadságharc bukása után a Tisza családnál Geszten volt nevelő. Télen a kastélyban lakott, máskor a parkban álló nádfedelű nyári lakban. Ez utóbbiban rendezték be a költő emlékét idéző múzeumot. Geszten élve, számos történettel, balladisztikus eseménnyel ismerkedett meg. Itteni élményei alapján írta meg első balladáinak egyikét, a Sára asszonyt.

Arany János a szabadságharc bukása után a Tisza családnál Geszten volt nevelő. Télen a kastélyban lakott, máskor a parkban álló nádfedelű nyári lakban. Ez utóbbiban rendezték be a költő emlékét idéző múzeumot. Geszten élve, számos történettel, balladisztikus eseménnyel ismerkedett meg. Itteni élményei alapján írta meg első balladáinak egyikét, a Sára asszonyt.