Kortárs képzőművészeti állandó kiállítás és gyűjtemény - A Jánossy Képtárban a helyi művészek munkái mellett számos jelentős alkotó műve látható Balassagyarmaton.
Kiállításaikkal a XX. századi képgrafika és a kortárs grafika kiemelkedő eredményeit igyekszink minél szélesebb körben megismerhetővé tenni. A magyar nyomtatott grafika, rajzművészet bemutatásán túl jelentős külföldi alkotók grafikai műveinek bemutatására és értékesítésére is vállalkoznak.
A Kálmán Makláry Fine Arts Galéria a háború utáni párizsi iskola művészeivel, elsősorban olyan absztrakt és szürrealista művészekkel foglalkozik, mint Reigl Judit, Hantai Simon, Fiedler Ferenc, Réth Alfréd, Szenes Árpád, Rozsda Endre és Victor Vasarely.
Vinczellér Imre festőművész Kalocsán és Budapesten él és alkot. Alkotásait, állandó önálló tárlatát tekintheti meg a nagyközönség az egykori zsinagóga felújított épületében.
Az 1992-ben alapított magángaléria hazai- és külföldi kortárs képzőművészeknek ad kiállítási lehetőséget. Célja a vizuális kultúra és a nemzetiségi művészet megismertetése. A tárlatok alkalmat adnak a társművészetek bemutatkozására is, a megnyitók alkalmával zenei és irodalmi összejöveteleket tartanak. A szabadtéri szoborparkban Kling József kaposvári szobrászművész állandó kiállítása látható.
Az 1992-ben alapított magángaléria hazai- és külföldi kortárs képzőművészeknek ad kiállítási lehetőséget. Célja a vizuális kultúra és a nemzetiségi művészet megismertetése. A tárlatok alkalmat adnak a társművészetek bemutatkozására is, a megnyitók alkalmával zenei és irodalmi összejöveteleket tartanak. A szabadtéri szoborparkban Kling József kaposvári szobrászművész állandó kiállítása látható.
Az 1992-ben alapított magángaléria hazai- és külföldi kortárs képzőművészeknek ad kiállítási lehetőséget. Célja a vizuális kultúra és a nemzetiségi művészet megismertetése. A tárlatok alkalmat adnak a társművészetek bemutatkozására is, a megnyitók alkalmával zenei és irodalmi összejöveteleket tartanak. A szabadtéri szoborparkban Kling József kaposvári szobrászművész állandó kiállítása látható.
A Kárpát-haza Galéria a kiemelkedő kortárs külhoni képzőművészeti értékek bemutatására született. Az alapító a Kárpát-medencei magyar kulturális tér fejlesztése és a nemzeti összetartozás erősítése miatt tartotta fontosnak, hogy Budapest egy ilyen kulturális központtal gyarapodjon.
A kArton Múzeum és Galéria egyedülálló karikatúra és képregény gyűjteménye elsősorban magyar alkotók munkáiból áll, melyből időszaki kiállítások alkalmával látható válogatás.
A galéria művészeti koncepciója sajátos. Bátran felvállalja a `felfedező` galéria szerepét. Számos fiatal alkotónak tette lehetővé első önálló bemutatkozását. Küldetése, hogy a kortárs művészeti élet élvonalát képviselje.
Rendezvényei, színes programjai teszik pezsgővé a kis őrségi falu életét. Sok viszáki ember hozzájárulásával, segítségével működik. Lelkes gazdája Szarvas József színművész.
A Cifrapalota 1902–1903-ban, Márkus Géza (1872–1912) építész tervei alapján épült fel magyaros szecessziós stílusban. A hullámzó vonalú attikának mint a felvidéki pártázatos reneszánsz jellegzetes elemének tudatos felhasználása jellemzi az épületet. Az oromzat hangsúlyos kiképzése mellett különösen az épület külső díszítése követi a Lechner-iskolát. A halványlila majolikamezőkön kibontakozó floreális szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik. „Kecskemét város bérpalotája” a II. világháborút követően szakszervezeti székházként működött. 1983-ban felújították és a múzeumi funkciók ellátásának megfelelően átalakították. Így 1983. október 8-án megnyithatta kapuit a Kecskeméti Képtár.
A Cifrapalota 1902–1903-ban, Márkus Géza (1872–1912) építész tervei alapján épült fel magyaros szecessziós stílusban. A hullámzó vonalú attikának mint a felvidéki pártázatos reneszánsz jellegzetes elemének tudatos felhasználása jellemzi az épületet. Az oromzat hangsúlyos kiképzése mellett különösen az épület külső díszítése követi a Lechner-iskolát. A halványlila majolikamezőkön kibontakozó floreális szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik. „Kecskemét város bérpalotája” a II. világháborút követően szakszervezeti székházként működött. 1983-ban felújították és a múzeumi funkciók ellátásának megfelelően átalakították. Így 1983. október 8-án megnyithatta kapuit a Kecskeméti Képtár.
A Cifrapalota 1902–1903-ban, Márkus Géza (1872–1912) építész tervei alapján épült fel magyaros szecessziós stílusban. A hullámzó vonalú attikának mint a felvidéki pártázatos reneszánsz jellegzetes elemének tudatos felhasználása jellemzi az épületet. Az oromzat hangsúlyos kiképzése mellett különösen az épület külső díszítése követi a Lechner-iskolát. A halványlila majolikamezőkön kibontakozó floreális szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik. „Kecskemét város bérpalotája” a II. világháborút követően szakszervezeti székházként működött. 1983-ban felújították és a múzeumi funkciók ellátásának megfelelően átalakították. Így 1983. október 8-án megnyithatta kapuit a Kecskeméti Képtár.
