
Vöröskő-völgyi tanösvény Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén. A Felsőtárkányból a Stimecz házig vezető 5 km hosszú erdei kisvasút végállomásánál alakították ki ezt a sajátos tanösvényt, amelyen 21 színesen illusztrált tábla szemlélteti a hegyvidék növény- és állatvilágát. Egy-egy tábla általában négy növény és álltafajt mutat be, ezért a bemutatóösvényt tulajdonképpen egy természetben kiépített növény- és állatkalauznak - határozónak - tekinthetjük. A fafajok, gombák, cserjék, madarak, vadászható nagyvadak stb. ábrázolásain túl egy tábla a Bükk mára túlhaladott földtani ismereteit vázolja föl. A Felsőtárkányi Erdészet Erdei Vasútjának végállomásánál, a Stimecz háznál van a tanösvény indítótáblája.
Vöröskő-völgyi tanösvény Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén. A Felsőtárkányból a Stimecz házig vezető 5 km hosszú erdei kisvasút végállomásánál alakították ki ezt a sajátos tanösvényt, amelyen 21 színesen illusztrált tábla szemlélteti a hegyvidék növény- és állatvilágát. Egy-egy tábla általában négy növény és álltafajt mutat be, ezért a bemutatóösvényt tulajdonképpen egy természetben kiépített növény- és állatkalauznak - határozónak - tekinthetjük. A fafajok, gombák, cserjék, madarak, vadászható nagyvadak stb. ábrázolásain túl egy tábla a Bükk mára túlhaladott földtani ismereteit vázolja föl. A Felsőtárkányi Erdészet Erdei Vasútjának végállomásánál, a Stimecz háznál van a tanösvény indítótáblája.

Vöröskő-völgyi tanösvény Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén. A Felsőtárkányból a Stimecz házig vezető 5 km hosszú erdei kisvasút végállomásánál alakították ki ezt a sajátos tanösvényt, amelyen 21 színesen illusztrált tábla szemlélteti a hegyvidék növény- és állatvilágát. Egy-egy tábla általában négy növény és álltafajt mutat be, ezért a bemutatóösvényt tulajdonképpen egy természetben kiépített növény- és állatkalauznak - határozónak - tekinthetjük. A fafajok, gombák, cserjék, madarak, vadászható nagyvadak stb. ábrázolásain túl egy tábla a Bükk mára túlhaladott földtani ismereteit vázolja föl. A Felsőtárkányi Erdészet Erdei Vasútjának végállomásánál, a Stimecz háznál van a tanösvény indítótáblája.

A tanösvény a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Szekszárd-Geresdi Tájegységben található. A 2004-ben kialakított tanösvény kb. 4 km hosszan, 9 állomáson, tájékoztató táblák segítségével kalauzolja végig a látogatókat a Sötét-völgy erdőin, jelzett turistautak nyomvonalát követve. Az egész környéket behálózzák a jelzett turistautak, ezért a tanösvény bejárását egy hosszabb, a Szekszárd-Geresdi-dombságon vezető gyalogtúra programjába is be lehet illeszteni. A Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai igény szerint, előzetes egyeztetést követően szakvezetést biztosítanak a tanösvény bejárásához. Az útvonal hossza 4,3 kilométer, az állomások száma 9 db, menetidő 2 óra.
A tanösvény a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Szekszárd-Geresdi Tájegységben található. A 2004-ben kialakított tanösvény kb. 4 km hosszan, 9 állomáson, tájékoztató táblák segítségével kalauzolja végig a látogatókat a Sötét-völgy erdőin, jelzett turistautak nyomvonalát követve. Az egész környéket behálózzák a jelzett turistautak, ezért a tanösvény bejárását egy hosszabb, a Szekszárd-Geresdi-dombságon vezető gyalogtúra programjába is be lehet illeszteni. A Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai igény szerint, előzetes egyeztetést követően szakvezetést biztosítanak a tanösvény bejárásához. Az útvonal hossza 4,3 kilométer, az állomások száma 9 db, menetidő 2 óra.

A tanösvény a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Szekszárd-Geresdi Tájegységben található. A 2004-ben kialakított tanösvény kb. 4 km hosszan, 9 állomáson, tájékoztató táblák segítségével kalauzolja végig a látogatókat a Sötét-völgy erdőin, jelzett turistautak nyomvonalát követve. Az egész környéket behálózzák a jelzett turistautak, ezért a tanösvény bejárását egy hosszabb, a Szekszárd-Geresdi-dombságon vezető gyalogtúra programjába is be lehet illeszteni. A Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai igény szerint, előzetes egyeztetést követően szakvezetést biztosítanak a tanösvény bejárásához. Az útvonal hossza 4,3 kilométer, az állomások száma 9 db, menetidő 2 óra.

A körülbelül 1 óra alatt végigjárható tanösvény a dél-zalai jelzett turistaút-hálózathoz csatlakozik. Az őrtilosi vasútállomásnál, a drávai vízitúrák táborhelyének közelében található kiindulópont könnyen megközelíthető gépjárművel csakúgy, mint közösségi közlekedéssel, kerékpárral, vagy gyalog. Az útvonal bejárásával a látogatók megismerkedhetnek a Dráva folyó és árterének természeti értékeivel.
A körülbelül 1 óra alatt végigjárható tanösvény a dél-zalai jelzett turistaút-hálózathoz csatlakozik. Az őrtilosi vasútállomásnál, a drávai vízitúrák táborhelyének közelében található kiindulópont könnyen megközelíthető gépjárművel csakúgy, mint közösségi közlekedéssel, kerékpárral, vagy gyalog. Az útvonal bejárásával a látogatók megismerkedhetnek a Dráva folyó és árterének természeti értékeivel.

A körülbelül 1 óra alatt végigjárható tanösvény a dél-zalai jelzett turistaút-hálózathoz csatlakozik. Az őrtilosi vasútállomásnál, a drávai vízitúrák táborhelyének közelében található kiindulópont könnyen megközelíthető gépjárművel csakúgy, mint közösségi közlekedéssel, kerékpárral, vagy gyalog. Az útvonal bejárásával a látogatók megismerkedhetnek a Dráva folyó és árterének természeti értékeivel.

Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény, mely a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, a Béda- Karapancsa tájegységben található. Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény. A tanösvény információt nyújt az energia körforgásáról és a lebontó szervezetek tevékenységéről is.
Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény, mely a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, a Béda- Karapancsa tájegységben található. Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény. A tanösvény információt nyújt az energia körforgásáról és a lebontó szervezetek tevékenységéről is.

Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény, mely a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, a Béda- Karapancsa tájegységben található. Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény. A tanösvény információt nyújt az energia körforgásáról és a lebontó szervezetek tevékenységéről is.

Az Apródok útja tanösvény Drégelypalánk községtől a várig 8 állomáson végighaladva megismerteti a látogatókat a falu helytörténeti értékeivel, a szőlőhegyek történetével, patakok és erdők élővilágával, a Börzsöny forrásaival és végül a vár történetével. A várból egyedülálló kilátás nyílik a szomszédos hegyekre.
Az Apródok útja tanösvény Drégelypalánk községtől a várig 8 állomáson végighaladva megismerteti a látogatókat a falu helytörténeti értékeivel, a szőlőhegyek történetével, patakok és erdők élővilágával, a Börzsöny forrásaival és végül a vár történetével. A várból egyedülálló kilátás nyílik a szomszédos hegyekre.

Az Apródok útja tanösvény Drégelypalánk községtől a várig 8 állomáson végighaladva megismerteti a látogatókat a falu helytörténeti értékeivel, a szőlőhegyek történetével, patakok és erdők élővilágával, a Börzsöny forrásaival és végül a vár történetével. A várból egyedülálló kilátás nyílik a szomszédos hegyekre.

A Bakonybél körüli erdők számos látnivalót tartogatnak, meg kell említeni a Kőris-hegyi kilátót, amelyről tiszta időben gyönyörű panoráma nyílik a Kisalföldre, Balaton-felvidékre, az Alpokaljára és a Vértes vonulataira. A Magas Bakony kilátójához számos túraútvonal vezet, többek között az Országos Kéktúra bakonyi szakasza is érint. A környék erdeit, élővilágát teljes keresztmetszetben mutatja be a gerencepusztai autóspihenőből induló, Kőris-hegyet is érintő körtúra útvonal, a Boroszlán tanösvény.
A Bakonybél körüli erdők számos látnivalót tartogatnak, meg kell említeni a Kőris-hegyi kilátót, amelyről tiszta időben gyönyörű panoráma nyílik a Kisalföldre, Balaton-felvidékre, az Alpokaljára és a Vértes vonulataira. A Magas Bakony kilátójához számos túraútvonal vezet, többek között az Országos Kéktúra bakonyi szakasza is érint. A környék erdeit, élővilágát teljes keresztmetszetben mutatja be a gerencepusztai autóspihenőből induló, Kőris-hegyet is érintő körtúra útvonal, a Boroszlán tanösvény.

A Bakonybél körüli erdők számos látnivalót tartogatnak, meg kell említeni a Kőris-hegyi kilátót, amelyről tiszta időben gyönyörű panoráma nyílik a Kisalföldre, Balaton-felvidékre, az Alpokaljára és a Vértes vonulataira. A Magas Bakony kilátójához számos túraútvonal vezet, többek között az Országos Kéktúra bakonyi szakasza is érint. A környék erdeit, élővilágát teljes keresztmetszetben mutatja be a gerencepusztai autóspihenőből induló, Kőris-hegyet is érintő körtúra útvonal, a Boroszlán tanösvény.
Pápakovácsi településtől dél-keletre mintegy 3 km távolságban az Asszonykai dűlőtől északra terül el az Attyai láprét, melyet 1993-ben helyeztek természetvédelmi oltalom alá. A védett terület sajátos körvonala magába foglalja a láprét medencéjét és a hozzá vezető vízfolyások medreinek egy-egy szakaszát. A kirándulásra csoportos szakvezetés igényelhető, előzetes egyeztetéssel.
Pápakovácsi településtől dél-keletre mintegy 3 km távolságban az Asszonykai dűlőtől északra terül el az Attyai láprét, melyet 1993-ben helyeztek természetvédelmi oltalom alá. A védett terület sajátos körvonala magába foglalja a láprét medencéjét és a hozzá vezető vízfolyások medreinek egy-egy szakaszát. A kirándulásra csoportos szakvezetés igényelhető, előzetes egyeztetéssel.
Pápakovácsi településtől dél-keletre mintegy 3 km távolságban az Asszonykai dűlőtől északra terül el az Attyai láprét, melyet 1993-ben helyeztek természetvédelmi oltalom alá. A védett terület sajátos körvonala magába foglalja a láprét medencéjét és a hozzá vezető vízfolyások medreinek egy-egy szakaszát. A kirándulásra csoportos szakvezetés igényelhető, előzetes egyeztetéssel.