Bakonyi kirándulás 2025. Fedezze fel Bakonybél természeti értékeit!

Barátok útja

A Barátok útját a Bakonybéli Apátság építtette 1702-ben, hogy jó összeköttetése legyen a porvai pálos kolostorokkal. Az út egyes források szerint azonban jóval távolabbra nyúlt, és a Pannonhalmi Bencés Apátsággal kötötte össze a Bakonybéli Monostort. Az út kialakításának oka lehetett az is, hogy az építkezésekhez ezen vitték a Kőris-hegyről a félmárvány építőanyagot, néha akár nagyobb távolságokra is. A bányák egy része még ma is látható, és a Márványbánya, Márvány-völgy, Márvány-árok nevek napjainkig őrzik a hajdani tevékenység emlékét.

Kőzettani értékek

Márványbánya

A Kőris-hegy oldalában, a Vajda Péter kilátótól délkeletre, a K? jelzésen rövid kitérővel érhetjük az egykori kis „márványbányát”. Az 1700-as évek végétől kezdték fejteni a hegy márványhoz nagyon hasonló mintázatú dachsteini mészkövét a pápai Eszterházy uradalom számára. Jellegzetes rózsaszínű, kemény köveiből faragták a pápai kastély előtti barokk oroszlánokat és még számos, az uradalom által építtetett korabeli templom és kastély igényes faragványait. E tevékenység emlékét őrzik a Márványbánya, Márvány-völgy, Márvány-árok nevek is.

Szent László pénze

Szent László pénze keletkezésének mondája úgy szól, hogy a László elől menekülő kunok pénzeiket eldobálták, hogy az azokat felszedő magyarok lemaradjanak az üldözésben. A pénzek azonban Szent László fohászára lapos kövekké változtak….

Valójában ezek a rejtélyes, pénzszerű képződmények nem mások, mint a harmadidőszaki eocén tenger egysejtű élőlényeinek, a Nummulites-eknek (leggyakoribb képviselői a Nummulites perforatus és a Nummulites millecaput) a megkövült, kőzetrétegekből kimállott maradványai. A fosszíliák átlagosan 0,5-3 cm átmérőjűek, de egyes N. millecaput fajok a 10 cm-es átmérőt is elérték.

Lévén, hogy a Bakony egyik jelentős felépítő kőzete az eocén mészkő, igen nagy számban találhatunk belőlük a község határában is. Legjelentősebb lelőhelyei a Szőlőgyöp környéke, a somhegyi Krajcárbánya, valamint az Iharos-tető környéke.

Vörös-föld

Bakonybéltől mintegy 3 km-re, keletről a Gát-hegy és a Hideg-hegy, délről az Égés-tető 500 m körüli vonulataitól védve, észak és nyugat felé nyitottan, egy hosszanti sziklabevágásban bújik meg a helyiek által csak „Vörös-föld”-ként ismert bányavágat, melyet nem is olyan rég még bauxit kitermelésére használtak.

A bauxitlencse a néhány km-rel arrébb húzódó iharkúti telepek folytatása, ahol az 1970-es években egy egész települést semmisítettek meg és tettek a földdel egyenlővé, hogy külszíni fejtéssel hozzájussanak az értékes nyersanyaghoz. Hasonló módon termelték ki a Vörös-föld bauxitját is, majd mikor annak minősége már nem volt megfelelő, felhagytak a bányaműveléssel, és visszaadták a földet a természetnek. A táj azonban még hosszú évtizedekig őrizni fogja az egykori tevékenység nyomait, a hegek lassan gyógyulnak csak be, emlékeztetve ezzel az arra járókat a nem is oly régi pusztító tevékenység nyomaira.

A Vörös-föld napjainkban már inkább különlegességnek számít a környéken, és a fennsíkról elénk táruló panoráma, a Kab-hegy, a Nagy-Som-hegy és Pápa városának látványa, valamint a bányavágatok hatalmas mérete ámulatba ejti és elgondolkoztatja a látogatót.

 A tényleges bányaterület, az egykori külszíni fejtés helye veszélyes, célszerű inkább távolról szemlélni, a belépés a bányavágatokba nem ajánlott!

Tavak

Móricháza

A Vörös János-séd tavacskájától csak mintegy 700 m a kavicsos út mentén a hajdani Móricháza. Itt, egy erdő széli kis tisztáson állt egykor az erdőbirtokos Eszterházy Tamás tulajdonában lévő móricházi vadászkastély, amely hírhedt volt a gróf mulatozásairól. Az épület mára megsemmisült, nyomait csak néhány tégla jelzi. Mára csak a hajdani kis pisztrángos tava, a közelben csörgedező Vörös János-séd, valamint egy hangulatos vadetető nyújt csodálatos, békés látványt az ide érkezőknek.

Hubertlaki Tó

A Hamuházi-séd és a Szalai-séd összefolyásánál, a Somberek-séd völgyében, apró tisztásként rejtőzködik az erdő mélyén a Hamuházi-rét. Itt, Hubertlakon állt egykoron az erdőbirtokos Eszterházy-gróf emeletes vadászkastélya, a hubertlaki vadászkastély. A festői kastély azonban az 1900-as évek második felében, egy tűzesetben a lángok martalékává vált. Helyén ma vadászház áll.

Nem messze tőle, kis völgyben mesterségesen felduzzasztott tavacska, a Hubertlaki-tó bújik meg. Csillogó víztükrét meg-megszakítják a tóból kiálló elárasztott fák csonkjai. A hely csendjével és varázsával méltán adózik a több, mint ezer éve a vadászok védőszentjeként tisztelt Szent Hubertus emléke előtt. Az addig kicsapongó életet élő hercegi sarj nagypénteken, egy vadászat alkalmával fénylő keresztet pillantott meg egy gyönyörű szarvas agancsai között. E jel hatására megtért, előbb remete, majd pap, végül pedig püspök lett, akit már a X. században a vadászok védőszentjévé választottak.

A Vörös-séd kis tava:

A Gerence-völgyi kirándulóközpontból három apró tavacska is megközelíthető.

A kavicsos erdőgazdasági úton, vagy a völgyben kanyargó Vörös János-séd mentén, az egykori Franciavágás és Városlőd között közlekedő kisvasút sétányszerű nyomvonala mellett, mintegy 2 km után érünk el egy a séden mesterségesen felduzzasztott kis tavacskát. A nyaranta vízinövényekkel gazdagon benőtt tó az őt kísérő mocsár- és lápréttel ezer színben pompázva, hosszan húzódik a Vörös János-séd völgyében.

Pisztrángos-tó

1973-ban, a Bitva-patak felduzzasztásával hozták létre a Bakonybél és Farkasgyepű közötti erdészeti út mentén, egy erdős hegyek közt megbúvó apró völgyben a farkasgyepűi Pisztrángos-tavat. Kedvelt horgászhely, bár a névadó pisztráng hiányzik a tó halállományából. Tiszta, szubalpin klímájú levegője, a hely nyugalma, a tölgy-, bükk, és fenyőerdők ölelésében fekvő tavacska megpihenésre, elmélkedésre hívja a látogatót.

Borostyán-kúti tó

A faluhoz legközelebb eső Borostyán-kút (Szent-kút) tava a legnépszerűbb a kirándulók és a helybeliek körében egyaránt. A tavacskát a faluközpontból indulva kb. negyedórányi gyaloglással érhetjük el a Petőfi utcán át, de a helyet akár autóval vagy busszal is megközelíthetjük, a Borostyán-kút előtt parkoló várja a gépjárművel érkezőket. Szent Gellért és Szent Günther remeteségének vélt helyén, a Borostyán-kút három forrásának vize táplálja azt a tavat, amelyet 1996-ban mesterségesen alakítottak ki a Szent-kút környékének rekonstrukciója során. Az apró kápolna előtti kis tó körül pihenőpadokat helyeztek el, így méltó módon adózhatnak a majd ezer éves szent hely emlékének az ide érkező zarándokok, vagy pihenhetnek meg a hűs árnyékban a kirándulók, gyönyörködhetnek a természet szépségében, annak apró csodáiban, a vízcsobogásban, a madárdalban, vagy épp a szitakötők táncában a városi zaj elől menekülő, megpihenni, felüdülni, kikapcsolódni vágyó emberek.A hely 2009. óta Veszprém megye hét természeti csodájának egyike.

Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet

A Magas-Bakony Tájvédelmi Körzetet 1991-ben hozták létre, a Kőris-hegy tömbjét és tágabb környékét foglalja magába Bakonybél központtal. Területe 8754 hektár, ezen belül 478 hektár fokozottan védett. A természetvédelmi oltalmat a terület viszonylagos érintetlensége, kiterjedésének 84%-át borító erdeinek szinte teljes mértékű eredetisége is indokolta.
A hegység legvadregényesebb része, biológiai sokszínűsége mellett geológiai változatossága is kimagaslóan értékessé teszi. sziklás szurdokok (Gerence, Kerteskői, Száraz-Gerence, Tisztavíz-völgy) mély, meredek oldalú völgyek (Bécsi-árok, Márvány-árok, Szarvad-árok, Vörös János-séd), tucatnyi barlang, köztük az Odvaskői, amelyet már a Tihanyi Alapítólevél is említ. Számos egyéb karsztforma (karrmező, víznyelő, töbör, zsomboly), valamint változatos kőzettani felépítés jellemzi.
Erdőinek 70%-át a középhegységi gyertyános-bükkösök alkotják, amelyben a fő fafajok a magaskőrissel, a hegyi- és a korai juharral, a nagy- és kislevelű hárssal, madárcseresznyével elegyesek. A legmagasabb részek bükköseiben hegyi szillel, hegyi juharral és magaskőrissel találkozunk. Legszebb állományaik a Kőris-hegyen, a Kék-hegyen és a Parajoson találhatók. Ennek az erdőtípusnak a sajátos és ritka fészkelő madara a fehérhátú fakopáncs. Ugyancsak ebben a háborítatlan bükkös tömbben fészkel az igen ritka feketególya és az egyre gyakoribb holló. A bükkösök télen is zöld cserjéje az a babérboroszlán. A sziklás, mély völgyekben, a szurdokerdőkben holdviolát, gímpáfrányt, havasi turbolyát, a sziklás oldalakban magaskőrises-hársas sziklaerdőket,a patakvölgyekben pedig hegyvidéki égerligeteket láthatunk. A Nagy-Somhegy déli, fátlan, sziklás tisztásain pikkelypáfrány, sápadt kosbor és bodzaszagú ujjaskosbor is él. A Vörös János-Séd patakjában (a Bakonyban csak itt) még van kövi rák, a hűvös bükkösökben havasi cincérrel és alpesi gőtével is lehet találkozni. A dolomitgerincek  északi oldalain él a bakonyi hegyek legkülönlegesebb erdőtársulása, az elegyes karszterdő, gyepszintjükben számos ritka növénnyel. Az Odvaskőhát cserszömörcés-molyhostölgyesében (ez igen ritka ilyen magasságban) él egy alig egyszobányi folton a hazánkban csak itt előforduló rozsnokképű árvalányhaj.
A tájvédelmi körzetre jellemző táji és geológiai értékek megismerésére ad lehetőséget a Boroszlán tanösvény útvonala. A 7 km hosszú turistaút mentén 8 tábla hívja fel a figyelmet egy-egy jellegzetességre, növényre, geológiai formára. A tanösvény Bakonybéltől néhány km-re, az Odvaskő autóspihenőtől indul észak felé, egy szakaszon a piros jelzéssel együtt. Meredek kaptatóval indul, majd, enyhe emelkedővel jutunk el 520 m magasságig, ahol a tanösvény visszafordul és az Öreg-Szarvad-árok völgyén ereszkedik le az autóspihenőhöz. 
Bakonybél közelében még két tanösvény mutatja be a Magas-Bakony egy-egy jellegzetes részletét. A Hubertlaki Tanösvény kiindulópontja Ugod-Huszárokelőpuszta, amely Bakonybéltől 9 kilométerre fekszik. A 8 km-es út 15 állomásán a hegy fáiról, azok kezeléséről kaphatunk információt, de megismerhetjük az állatok életmódját is. Egészévben járható, de csak szakember vezetésével előzetes időpont egyeztetés után. A Ráktanya Tanösvény a Magas-Bakony másik oldalán, a déli részén, a Hajag vidékén kalauzol 10 km hosszan. Az útvonal – amelyen 15 tábla hívja fel a figyelmet a kiemelt értékekre-, a környék jellegzetes élőhelyei, bükkösök, gyepterületek, cserjések, szurdokvölgyek, patakmedrek, sziklák és sziklafalak között vezet. Kiindulópontja, a Ráktanya közelében csodálhatjuk meg a 250-300 évesnek tartott hegyi szilfát. A tanösvény a piros T jelzésen korlátozás nélkül látogatható.

Pörgöl-barlang

A Száraz-Gerence völgyében, a völgyfenékhez képest mintegy 50 m-es magasságban nyílik a Pörgöl-barlang, vagy hivatalos nevén a Száraz-Gerencei-barlang háromszög alakú bejárata, mely a SΩ jelzésen közelíthető meg. A barlangot a mészkő repedéseibe, hasadékaiba a felszínről bejutó víz oldó hatása hozta létre. Járatainak teljes hossza kb. 25 m, de a mintegy 18 m hosszú és 3-5 m széles előcsarnoka a domináns. Oldaljáratait vasráccsal zárták le. Tetején, oldalán és hasadékaiban a mészkőben kialakult barlangokra jellemző sokszínű és többféle alakzatot formáló cseppkő bekérgeződéseket figyelhetünk meg, az oldalfalakban pedig könnyen kivehetőek a kb. 200 millió évvel ezelőtt itt élt tengeri élőlények, a Megalodon (Megalodus) kagylók megkövült maradványai. A barlang egyike a Bakony legforgalmasabb denevér nászhelyeinek, benne 14 védett és fokozottan védett denevérfaj fordul elő. A többszöri régészeti feltárások eredményeként bebizonyosodott, hogy már az ősember idején is lakott volt.