Bakonyi kirándulás 2026. Fedezze fel Bakonybél természeti értékeit!

Fedezze fel Bakonybél természeti értékeit!

2026. január 1. - december 31.

Barátok útja

A Barátok útját a Bakonybéli Apátság építtette 1702-ben, hogy jó összeköttetése legyen a porvai pálos kolostorokkal. Az út egyes források szerint azonban jóval távolabbra nyúlt, és a Pannonhalmi Bencés Apátsággal kötötte össze a Bakonybéli Monostort. Az út kialakításának oka lehetett az is, hogy az építkezésekhez ezen vitték a Kőris-hegyről a félmárvány építőanyagot, néha akár nagyobb távolságokra is. A bányák egy része még ma is látható, és a Márványbánya, Márvány-völgy, Márvány-árok nevek napjainkig őrzik a hajdani tevékenység emlékét.

A betyármítosz

Történetek, legendák sora szól a híres bakonyi betyárokról, Sobri Jóskáról, Milfajt Ferkóról, Savanyó Jóskáról és Oroszlán Paliról, akik gyakran kerestek menedéket a Bakony sűrű rengetegében. Erdő mélyi zsiványbarlangjaikban rejtőzködtek, forralták félelmetes terveiket és osztozkodtak a rabolt zsákmányon.

Kedvelt búvóhelyük volt az Odvaskői-barlang, mivel közel volt hozzá a Gerencepusztai csárda, amit gyakran látogattak. A barlang feletti szikla pedig remek megfigyelőhelyként szolgált, hiszen pompás rálátás nyílt innen a környező vidékre. Falubeliek elbeszélései is őrzik a bakonyi betyárok emlékét, akik gyakran jártak a Gát-hegy alatti szénégető kunyhókhoz is, hogy ennivalót hozassanak maguknak az ottaniakkal.

Emlékművek

Világháborús emlékművek

A Szent Mauríciusz Plébániatemplom falán, a bejárat bal oldalán emlékmű őrzi az I. világháború hősi halottainak névsorát. A II. világháború áldozatainak emlékműve a templom előtt, a Szent Gellért téren áll.

Pilóta emlékművek

Bakonybéltől délre, a Középső-Hajag oldalában, valamint az Augusztintanya közelében, árnyat adó hűs lombok alatt két emlékmű őrzi az 1968-as és az 1973-as vadászrepülőgép balesetek hősi halottainak emlékét.

Kopjafa

A Békavárosban, a mai Rákóczi téren áll az a kopjafa, melyet Kovács Lászlóné, „Kovács tanár néni” állíttatott a 2000. millenáris év emlékére. A kopjafánál pihenőpark, játszótér várja az ide érkezőket.

Az Uniós csatlakozás emlékköve

2004-ben, Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának emlékére állíttatta az emlékkövet az Ady utcai kis ligetbe „Kovács tanár néni”.

Kőzettani értékek

Márványbánya

A Kőris-hegy oldalában, a Vajda Péter kilátótól délkeletre, a K? jelzésen rövid kitérővel érhetjük az egykori kis „márványbányát”. Az 1700-as évek végétől kezdték fejteni a hegy márványhoz nagyon hasonló mintázatú dachsteini mészkövét a pápai Eszterházy uradalom számára. Jellegzetes rózsaszínű, kemény köveiből faragták a pápai kastély előtti barokk oroszlánokat és még számos, az uradalom által építtetett korabeli templom és kastély igényes faragványait. E tevékenység emlékét őrzik a Márványbánya, Márvány-völgy, Márvány-árok nevek is.

Szent László pénze

Szent László pénze keletkezésének mondája úgy szól, hogy a László elől menekülő kunok pénzeiket eldobálták, hogy az azokat felszedő magyarok lemaradjanak az üldözésben. A pénzek azonban Szent László fohászára lapos kövekké változtak….

Valójában ezek a rejtélyes, pénzszerű képződmények nem mások, mint a harmadidőszaki eocén tenger egysejtű élőlényeinek, a Nummulites-eknek (leggyakoribb képviselői a Nummulites perforatus és a Nummulites millecaput) a megkövült, kőzetrétegekből kimállott maradványai. A fosszíliák átlagosan 0,5-3 cm átmérőjűek, de egyes N. millecaput fajok a 10 cm-es átmérőt is elérték.

Lévén, hogy a Bakony egyik jelentős felépítő kőzete az eocén mészkő, igen nagy számban találhatunk belőlük a község határában is. Legjelentősebb lelőhelyei a Szőlőgyöp környéke, a somhegyi Krajcárbánya, valamint az Iharos-tető környéke.

Vörös-föld

Bakonybéltől mintegy 3 km-re, keletről a Gát-hegy és a Hideg-hegy, délről az Égés-tető 500 m körüli vonulataitól védve, észak és nyugat felé nyitottan, egy hosszanti sziklabevágásban bújik meg a helyiek által csak „Vörös-föld”-ként ismert bányavágat, melyet nem is olyan rég még bauxit kitermelésére használtak.

A bauxitlencse a néhány km-rel arrébb húzódó iharkúti telepek folytatása, ahol az 1970-es években egy egész települést semmisítettek meg és tettek a földdel egyenlővé, hogy külszíni fejtéssel hozzájussanak az értékes nyersanyaghoz. Hasonló módon termelték ki a Vörös-föld bauxitját is, majd mikor annak minősége már nem volt megfelelő, felhagytak a bányaműveléssel, és visszaadták a földet a természetnek. A táj azonban még hosszú évtizedekig őrizni fogja az egykori tevékenység nyomait, a hegek lassan gyógyulnak csak be, emlékeztetve ezzel az arra járókat a nem is oly régi pusztító tevékenység nyomaira.

A Vörös-föld napjainkban már inkább különlegességnek számít a környéken, és a fennsíkról elénk táruló panoráma, a Kab-hegy, a Nagy-Som-hegy és Pápa városának látványa, valamint a bányavágatok hatalmas mérete ámulatba ejti és elgondolkoztatja a látogatót.

A tényleges bányaterület, az egykori külszíni fejtés helye veszélyes, célszerű inkább távolról szemlélni, a belépés a bányavágatokba nem ajánlott!

Tavak

Móricháza

A Vörös János-séd tavacskájától csak mintegy 700 m a kavicsos út mentén a hajdani Móricháza. Itt, egy erdő széli kis tisztáson állt egykor az erdőbirtokos Eszterházy Tamás tulajdonában lévő móricházi vadászkastély, amely hírhedt volt a gróf mulatozásairól. Az épület mára megsemmisült, nyomait csak néhány tégla jelzi. Mára csak a hajdani kis pisztrángos tava, a közelben csörgedező Vörös János-séd, valamint egy hangulatos vadetető nyújt csodálatos, békés látványt az ide érkezőknek.

Hubertlaki Tó:

A Hamuházi-séd és a Szalai-séd összefolyásánál, a Somberek-séd völgyében, apró tisztásként rejtőzködik az erdő mélyén a Hamuházi-rét. Itt, Hubertlakon állt egykoron az erdőbirtokos Eszterházy-gróf emeletes vadászkastélya, a hubertlaki vadászkastély. A festői kastély azonban az 1900-as évek második felében, egy tűzesetben a lángok martalékává vált. Helyén ma vadászház áll.

Nem messze tőle, kis völgyben mesterségesen felduzzasztott tavacska, a Hubertlaki-tó bújik meg. Csillogó víztükrét meg-megszakítják a tóból kiálló elárasztott fák csonkjai. A hely csendjével és varázsával méltán adózik a több, mint ezer éve a vadászok védőszentjeként tisztelt Szent Hubertus emléke előtt. Az addig kicsapongó életet élő hercegi sarj nagypénteken, egy vadászat alkalmával fénylő keresztet pillantott meg egy gyönyörű szarvas agancsai között. E jel hatására megtért, előbb remete, majd pap, végül pedig püspök lett, akit már a X. században a vadászok védőszentjévé választottak

A Vörös-séd kis tava:

A Gerence-völgyi kirándulóközpontból három apró tavacska is megközelíthető.

A kavicsos erdőgazdasági úton, vagy a völgyben kanyargó Vörös János-séd mentén, az egykori Franciavágás és Városlőd között közlekedő kisvasút sétányszerű nyomvonala mellett, mintegy 2 km után érünk el egy a séden mesterségesen felduzzasztott kis tavacskát. A nyaranta vízinövényekkel gazdagon benőtt tó az őt kísérő mocsár- és lápréttel ezer színben pompázva, hosszan húzódik a Vörös János-séd völgyében.

Pisztrángos-tó:

1973-ban, a Bitva-patak felduzzasztásával hozták létre a Bakonybél és Farkasgyepű közötti erdészeti út mentén, egy erdős hegyek közt megbúvó apró völgyben a farkasgyepűi Pisztrángos-tavat. Kedvelt horgászhely, bár a névadó pisztráng hiányzik a tó halállományából. Tiszta, szubalpin klímájú levegője, a hely nyugalma, a tölgy-, bükk, és fenyőerdők ölelésében fekvő tavacska megpihenésre, elmélkedésre hívja a látogatót.

Borostyán-kúti tó

A faluhoz legközelebb eső Borostyán-kút (Szent-kút) tava a legnépszerűbb a kirándulók és a helybeliek körében egyaránt. A tavacskát a faluközpontból indulva kb. negyedórányi gyaloglással érhetjük el a Petőfi utcán át, de a helyet akár autóval vagy busszal is megközelíthetjük, a Borostyán-kút előtt parkoló várja a gépjárművel érkezőket. Szent Gellért és Szent Günther remeteségének vélt helyén, a Borostyán-kút három forrásának vize táplálja azt a tavat, amelyet 1996-ban mesterségesen alakítottak ki a Szent-kút környékének rekonstrukciója során. Az apró kápolna előtti kis tó körül pihenőpadokat helyeztek el, így méltó módon adózhatnak a majd ezer éves szent hely emlékének az ide érkező zarándokok, vagy pihenhetnek meg a hűs árnyékban a kirándulók, gyönyörködhetnek a természet szépségében, annak apró csodáiban, a vízcsobogásban, a madárdalban, vagy épp a szitakötők táncában a városi zaj elől menekülő, megpihenni, felüdülni, kikapcsolódni vágyó emberek.A hely 2009. óta Veszprém megye hét természeti csodájának egyike.

Csurgó-forrás

Bakonybél, Malom u.

A település délnyugati szélén található ez a gondozott hídegvízü forrás...

Köves-hegyi Terasz Kilátó

Bakonybél

A Bakonybélt közvetlenül, keleti irányból határoló Köves-hegy még ma is őrzi névadó bányájának helyét. A közeli építkezésekhez fejtették egy kis részéről a mészkövet. Az egykori bányahegy ma is különleges megjelenést kölcsönöz a tájnak.A hegytetőn húzódó fenyősáv választja el a települést az őt magában rejtő erdőrengetegtől, biztonságos ölelést és meghittséget nyújtva ezzel a völgy mélyén megbúvó házaknak.A Köves-hegy tetejének kilátóhelyéről a falu és a Bakony hegyeinek csodálatos panorámája tárul a szemünk elé: az apró házak, a templom közülük kimagasló tornya, a falut körülvevő hegyek, mint a Szőlőgyöp, az Öreg-Gáthegy, a Gát-hegy és a Tönkölös.

Somhegyi harangláb

Bakonybél, Somhegy

Egy a harangba öntött felirat tanúsága szerint a somhegyiek 1929-ben pénzt adtak össze, hogy abból harangot öntethessenek, amit aztán egy közösen ácsolt haranglábon helyeztek el. Öt évvel későbbi adakozásuknak köszönhetően a harangláb mellé aztán kőkereszt került, melynek felirata a következő: „Isten dicsőségére állították a somhegy-pusztai római katolikus ifjúság és hívek. 1934. április 2. A haranglábat 2003-ban közösségi összefogással felújították, a keresztet pedig megtisztították, melyet aztán a Szent Mauríciusz Monostor plébánosa szentelt újra.