Állandó kiállítás Gorka Géza, Gorka Lívia, Gorka-Foch Géza keramikusok alkotásaiból. A múzeum szombaton és vasárnap 10-18 óráig látogatható.
A Gózon Imre Helytörténeti Gyűjtemény. Gózon Imre Szentgyörgyvölgyön volt tanító, jelentős szerepet vállalt Nyugat-Magyarország műemlékeinek megismerésében, felkutatásában, nevéhez fűződik a veleméri román kori templom felfedezése.
A Putnok legrégebbi épületében - 1600-as években épült -, nyitotta meg kapuit a Gömöri Múzeum, mely 1987. február 27-e óta folyamatosan látogatható. A múzeum a történeti Gömör megye - elsősorban a magyarországi gömöri települések - történeti-néprajzi-kultúrtörténeti értékeit kutatja, feldolgozza, s mindezt a nagyközönség elé tárja. A múzeum helytörténeti, néprajzi gyűjteménye ma már közel 3000 tárgyból áll, jelentős az adattári és fotógyűjteménye is. Két állandó kiállítás a Dél-Gömör öröksége, illetve a Putnok és a Serényi család címet kapta.
A Putnok legrégebbi épületében - 1600-as években épült -, nyitotta meg kapuit a Gömöri Múzeum, mely 1987. február 27-e óta folyamatosan látogatható. A múzeum a történeti Gömör megye - elsősorban a magyarországi gömöri települések - történeti-néprajzi-kultúrtörténeti értékeit kutatja, feldolgozza, s mindezt a nagyközönség elé tárja. A múzeum helytörténeti, néprajzi gyűjteménye ma már közel 3000 tárgyból áll, jelentős az adattári és fotógyűjteménye is. Két állandó kiállítás a Dél-Gömör öröksége, illetve a Putnok és a Serényi család címet kapta.
A Putnok legrégebbi épületében - 1600-as években épült -, nyitotta meg kapuit a Gömöri Múzeum, mely 1987. február 27-e óta folyamatosan látogatható. A múzeum a történeti Gömör megye - elsősorban a magyarországi gömöri települések - történeti-néprajzi-kultúrtörténeti értékeit kutatja, feldolgozza, s mindezt a nagyközönség elé tárja. A múzeum helytörténeti, néprajzi gyűjteménye ma már közel 3000 tárgyból áll, jelentős az adattári és fotógyűjteménye is. Két állandó kiállítás a Dél-Gömör öröksége, illetve a Putnok és a Serényi család címet kapta.
Balatonlellén a kiállítás egy nagyszerű ember, gróf Somssich Pongrác gyűjteménye, melyet Balatonlelle városára hagyományozott. Díjazott és rekordtrófeák, valamint autentikus néprajzi anyagok láthatóak itt. A kiállítást Afrika állatvilágát bemutató tablók egészítik ki. Az egyedülálló magángyűjtemény idegen nyelvű ismeretterjesztő anyaggal is várja a látogatókat egész éven át. A gyűjtemény különlegessége a több száz darabos fotógyűjtemény, melynek legszebb darabjai is megtekinthetőek.
Balatonlellén a kiállítás egy nagyszerű ember, gróf Somssich Pongrác gyűjteménye, melyet Balatonlelle városára hagyományozott. Díjazott és rekordtrófeák, valamint autentikus néprajzi anyagok láthatóak itt. A kiállítást Afrika állatvilágát bemutató tablók egészítik ki. Az egyedülálló magángyűjtemény idegen nyelvű ismeretterjesztő anyaggal is várja a látogatókat egész éven át. A gyűjtemény különlegessége a több száz darabos fotógyűjtemény, melynek legszebb darabjai is megtekinthetőek.
Balatonlellén a kiállítás egy nagyszerű ember, gróf Somssich Pongrác gyűjteménye, melyet Balatonlelle városára hagyományozott. Díjazott és rekordtrófeák, valamint autentikus néprajzi anyagok láthatóak itt. A kiállítást Afrika állatvilágát bemutató tablók egészítik ki. Az egyedülálló magángyűjtemény idegen nyelvű ismeretterjesztő anyaggal is várja a látogatókat egész éven át. A gyűjtemény különlegessége a több száz darabos fotógyűjtemény, melynek legszebb darabjai is megtekinthetőek.
A gyűjtemény alapjainak lerakása még 1985 előtt kezdődött, amikor Szigethy Attila a Gyulai Húskombinát akkori beruházási főosztályvezetője felismerte annak a jelentőségét, hogy a Gyulai kolbász fellegvárában méltó elismerést érdemelnek azok az elődeink, akik küzdelmes példaértékű munkával, irigylésre méltó emberi hozzáállással megvalósították mindazt, aminek ma a Gyulai kolbász és Gyula a világhírnevet köszönheti. Az 1985-ben megnyitott kiállítás anyagát saját gyűjtésből, illetve a Gyulai és környékbeli hentes családok által a múzeum részére átadott eszközökből állította össze abból a nemes célból, hogy városunk megőrizze az egykor szebb napokat látott gyulai húsipar emlékeit és múltjának ereklyéit.
A gyűjtemény alapjainak lerakása még 1985 előtt kezdődött, amikor Szigethy Attila a Gyulai Húskombinát akkori beruházási főosztályvezetője felismerte annak a jelentőségét, hogy a Gyulai kolbász fellegvárában méltó elismerést érdemelnek azok az elődeink, akik küzdelmes példaértékű munkával, irigylésre méltó emberi hozzáállással megvalósították mindazt, aminek ma a Gyulai kolbász és Gyula a világhírnevet köszönheti. Az 1985-ben megnyitott kiállítás anyagát saját gyűjtésből, illetve a Gyulai és környékbeli hentes családok által a múzeum részére átadott eszközökből állította össze abból a nemes célból, hogy városunk megőrizze az egykor szebb napokat látott gyulai húsipar emlékeit és múltjának ereklyéit.
A gyűjtemény alapjainak lerakása még 1985 előtt kezdődött, amikor Szigethy Attila a Gyulai Húskombinát akkori beruházási főosztályvezetője felismerte annak a jelentőségét, hogy a Gyulai kolbász fellegvárában méltó elismerést érdemelnek azok az elődeink, akik küzdelmes példaértékű munkával, irigylésre méltó emberi hozzáállással megvalósították mindazt, aminek ma a Gyulai kolbász és Gyula a világhírnevet köszönheti. Az 1985-ben megnyitott kiállítás anyagát saját gyűjtésből, illetve a Gyulai és környékbeli hentes családok által a múzeum részére átadott eszközökből állította össze abból a nemes célból, hogy városunk megőrizze az egykor szebb napokat látott gyulai húsipar emlékeit és múltjának ereklyéit.
A múzeum épületében számtalan programra van lehetőség, legyen az kolbászkészítési bemutató, látvány disznóvágás akár a résztvevők aktív közreműködésével, de kisebb családi, baráti eseményeknek is helyszínéül szolgál, szolgálhat. Mindezeknek is köszönhetően mára már szerves részévé vált Gyula turisztikai, kulturális és gasztronómiai életének.
A múzeum épületében számtalan programra van lehetőség, legyen az kolbászkészítési bemutató, látvány disznóvágás akár a résztvevők aktív közreműködésével, de kisebb családi, baráti eseményeknek is helyszínéül szolgál, szolgálhat. Mindezeknek is köszönhetően mára már szerves részévé vált Gyula turisztikai, kulturális és gasztronómiai életének.
A múzeum épületében számtalan programra van lehetőség, legyen az kolbászkészítési bemutató, látvány disznóvágás akár a résztvevők aktív közreműködésével, de kisebb családi, baráti eseményeknek is helyszínéül szolgál, szolgálhat. Mindezeknek is köszönhetően mára már szerves részévé vált Gyula turisztikai, kulturális és gasztronómiai életének.
Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.
Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.
Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.
Varsányi hagyományőrző termékek bemutatásának, kézműves termékek várásának helyszíne. Konferenciákat, rendezvényeket is tartanak itt.
Régi motorok, mezőgazdasági gépek, és egyéb tárgyak tárlata tekinthető meg a Géptárban. A Géptár Múzeumban Mogyorós József egyéni gyűjtő által összegyűjtött, feljavított oldtimer autók, öreg motorkerékpárok, kerékpárok, mezőgazdasági gépek (traktorok), stabil motorok (Lokomobilok) és egyéb más használati tárgyak, lovas eszközök láthatóak. A múzeum tárlataiban szereplő tárgyak között járműritkaságok is szerepelnek, melyek egy tudatos gyűjtés eredményeként menekülhettek meg a bezúzástól, beolvasztástól.
Régi motorok, mezőgazdasági gépek, és egyéb tárgyak tárlata tekinthető meg a Géptárban. A Géptár Múzeumban Mogyorós József egyéni gyűjtő által összegyűjtött, feljavított oldtimer autók, öreg motorkerékpárok, kerékpárok, mezőgazdasági gépek (traktorok), stabil motorok (Lokomobilok) és egyéb más használati tárgyak, lovas eszközök láthatóak. A múzeum tárlataiban szereplő tárgyak között járműritkaságok is szerepelnek, melyek egy tudatos gyűjtés eredményeként menekülhettek meg a bezúzástól, beolvasztástól.
Régi motorok, mezőgazdasági gépek, és egyéb tárgyak tárlata tekinthető meg a Géptárban. A Géptár Múzeumban Mogyorós József egyéni gyűjtő által összegyűjtött, feljavított oldtimer autók, öreg motorkerékpárok, kerékpárok, mezőgazdasági gépek (traktorok), stabil motorok (Lokomobilok) és egyéb más használati tárgyak, lovas eszközök láthatóak. A múzeum tárlataiban szereplő tárgyak között járműritkaságok is szerepelnek, melyek egy tudatos gyűjtés eredményeként menekülhettek meg a bezúzástól, beolvasztástól.
A Halászati Miniskanzen a Duna parton épült fel, Baja város legszebb kirándulóhelyén. A vízpart mellett több száz évet ugorhatunk vissza a múltba, hogy betekintést nyerjünk halászó őseink mindennapjaiba. A Miniskanzen területén 3 sövényfalú halásztanyát lehet megtekinteni, a leggyakrabban használt halászati eszközökkel és egyéb, a mindennapi élethez szükséges tárgyakkal. A tanyák körül „szolgafák” találhatók, melyekre régen a halászeszközöket akasztották száradni. 2 szabadtéri kemence, valamint a nemzeti értéktárban is jegyzett bajai halfőző bogrács segít nekünk halászó őseink életmódjának, mesterségének és gasztronómiai múltjának megidézésében.
A Halászati Miniskanzen a Duna parton épült fel, Baja város legszebb kirándulóhelyén. A vízpart mellett több száz évet ugorhatunk vissza a múltba, hogy betekintést nyerjünk halászó őseink mindennapjaiba. A Miniskanzen területén 3 sövényfalú halásztanyát lehet megtekinteni, a leggyakrabban használt halászati eszközökkel és egyéb, a mindennapi élethez szükséges tárgyakkal. A tanyák körül „szolgafák” találhatók, melyekre régen a halászeszközöket akasztották száradni. 2 szabadtéri kemence, valamint a nemzeti értéktárban is jegyzett bajai halfőző bogrács segít nekünk halászó őseink életmódjának, mesterségének és gasztronómiai múltjának megidézésében.
A Halászati Miniskanzen a Duna parton épült fel, Baja város legszebb kirándulóhelyén. A vízpart mellett több száz évet ugorhatunk vissza a múltba, hogy betekintést nyerjünk halászó őseink mindennapjaiba. A Miniskanzen területén 3 sövényfalú halásztanyát lehet megtekinteni, a leggyakrabban használt halászati eszközökkel és egyéb, a mindennapi élethez szükséges tárgyakkal. A tanyák körül „szolgafák” találhatók, melyekre régen a halászeszközöket akasztották száradni. 2 szabadtéri kemence, valamint a nemzeti értéktárban is jegyzett bajai halfőző bogrács segít nekünk halászó őseink életmódjának, mesterségének és gasztronómiai múltjának megidézésében.
