A kiállítás privát kezdeményezésre 2008-ban jött létre tisztelegve a magyar bányászok és a bányászat védőszentje, Szent Borbála előtt. 2010-ben a gyűjtemény külszíni kiállítással is bővült, ezzel közelebb hozva a látogatót a valóságos méretekhez. Az alapítók szándéka szerint e gyűjteménnyel legalább jelezni akarták, hogy Miskolcon és annak környékén valaha virágzó bányászati kultúra volt.
A kiállítás privát kezdeményezésre 2008-ban jött létre tisztelegve a magyar bányászok és a bányászat védőszentje, Szent Borbála előtt. 2010-ben a gyűjtemény külszíni kiállítással is bővült, ezzel közelebb hozva a látogatót a valóságos méretekhez. Az alapítók szándéka szerint e gyűjteménnyel legalább jelezni akarták, hogy Miskolcon és annak környékén valaha virágzó bányászati kultúra volt.
A kiállítás privát kezdeményezésre 2008-ban jött létre tisztelegve a magyar bányászok és a bányászat védőszentje, Szent Borbála előtt. 2010-ben a gyűjtemény külszíni kiállítással is bővült, ezzel közelebb hozva a látogatót a valóságos méretekhez. Az alapítók szándéka szerint e gyűjteménnyel legalább jelezni akarták, hogy Miskolcon és annak környékén valaha virágzó bányászati kultúra volt.
Várpalota bányász múltját bemutató egyedülálló gyűjtemény. 2012. szeptember 1-jén a bányásznapi ünnepi megemlékezés alkalmával megújult formában nyílt meg a Bányászati Gyűjtemény a felújított Thury-várban, amely bemutatja a várpalotai bányászat 120 éves történetét, eszközeit, számos mozgó makett segítségével megismerhetjük a szén felszínre kerülésének, további feldolgozásának folyamatait.
Várpalota bányász múltját bemutató egyedülálló gyűjtemény. 2012. szeptember 1-jén a bányásznapi ünnepi megemlékezés alkalmával megújult formában nyílt meg a Bányászati Gyűjtemény a felújított Thury-várban, amely bemutatja a várpalotai bányászat 120 éves történetét, eszközeit, számos mozgó makett segítségével megismerhetjük a szén felszínre kerülésének, további feldolgozásának folyamatait.
Várpalota bányász múltját bemutató egyedülálló gyűjtemény. 2012. szeptember 1-jén a bányásznapi ünnepi megemlékezés alkalmával megújult formában nyílt meg a Bányászati Gyűjtemény a felújított Thury-várban, amely bemutatja a várpalotai bányászat 120 éves történetét, eszközeit, számos mozgó makett segítségével megismerhetjük a szén felszínre kerülésének, további feldolgozásának folyamatait.
A Tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott katolikus lakosság jellegzetes paraszti portáját: lakóházát, gazdasági épületeit és a 19. század végén felvirágzó népviseltet mutatja be, ahol azonban a kisebb lélekszámú református lakosság népi kultúrájának tárgyi emlékei is helyet kaptak. A tájház leggazdagabb anyag a textilgyűjtemény, benne a református és katolikus lakosság viseletével, szőtteseivel, hímzéseivel és csipkéivel. A háztartásban és a gazdaságban használt eszközök egykori helyükön, a konyhában, kamrában, pajtában, fészerben és a présházban idézik a múltat. A kézműves műhelyben állandó tojáskiállítás látható, valamint ez a helyiség teret biztosít a mai hagyományőrzésnek. A foglalkozásokon a látogató megismerkedhet a bátai katolikusok körében ismert csipke-varrással, a viaszos tojásírással, valamint szövéssel, fonással, népi gyermejátékok készítésével.
A Tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott katolikus lakosság jellegzetes paraszti portáját: lakóházát, gazdasági épületeit és a 19. század végén felvirágzó népviseltet mutatja be, ahol azonban a kisebb lélekszámú református lakosság népi kultúrájának tárgyi emlékei is helyet kaptak. A tájház leggazdagabb anyag a textilgyűjtemény, benne a református és katolikus lakosság viseletével, szőtteseivel, hímzéseivel és csipkéivel. A háztartásban és a gazdaságban használt eszközök egykori helyükön, a konyhában, kamrában, pajtában, fészerben és a présházban idézik a múltat. A kézműves műhelyben állandó tojáskiállítás látható, valamint ez a helyiség teret biztosít a mai hagyományőrzésnek. A foglalkozásokon a látogató megismerkedhet a bátai katolikusok körében ismert csipke-varrással, a viaszos tojásírással, valamint szövéssel, fonással, népi gyermejátékok készítésével.
A Tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott katolikus lakosság jellegzetes paraszti portáját: lakóházát, gazdasági épületeit és a 19. század végén felvirágzó népviseltet mutatja be, ahol azonban a kisebb lélekszámú református lakosság népi kultúrájának tárgyi emlékei is helyet kaptak. A tájház leggazdagabb anyag a textilgyűjtemény, benne a református és katolikus lakosság viseletével, szőtteseivel, hímzéseivel és csipkéivel. A háztartásban és a gazdaságban használt eszközök egykori helyükön, a konyhában, kamrában, pajtában, fészerben és a présházban idézik a múltat. A kézműves műhelyben állandó tojáskiállítás látható, valamint ez a helyiség teret biztosít a mai hagyományőrzésnek. A foglalkozásokon a látogató megismerkedhet a bátai katolikusok körében ismert csipke-varrással, a viaszos tojásírással, valamint szövéssel, fonással, népi gyermejátékok készítésével.
A múzeum bemutatja a Bereg kincseit, történetét, tárgyi és szellemi emlékeit. Az állandó kiállítást időszaki kiállítások, programok teszik színesebbé. A gyűjtemény jelenleg két épületben van elhelyezve. A főépületben egy nyolc egységből álló, modern technikai eszközökkel felszerelt kiállítás-füzér és egy látványraktár várja a látogatókat. A kiállítások egymásra épülnek, de külön-külön is teljes képet nyújtanak a térség egy-egy jellegzetességéről. A múzeumi anyag nagyobb része, az iskolatörténeti gyűjtemény és kiállítás a múzeum másik épületében, a Rákóczi u. 13. szám alatt lévő Máthé-kúriában van elhelyezve.
A múzeum bemutatja a Bereg kincseit, történetét, tárgyi és szellemi emlékeit. Az állandó kiállítást időszaki kiállítások, programok teszik színesebbé. A gyűjtemény jelenleg két épületben van elhelyezve. A főépületben egy nyolc egységből álló, modern technikai eszközökkel felszerelt kiállítás-füzér és egy látványraktár várja a látogatókat. A kiállítások egymásra épülnek, de külön-külön is teljes képet nyújtanak a térség egy-egy jellegzetességéről. A múzeumi anyag nagyobb része, az iskolatörténeti gyűjtemény és kiállítás a múzeum másik épületében, a Rákóczi u. 13. szám alatt lévő Máthé-kúriában van elhelyezve.
A múzeum bemutatja a Bereg kincseit, történetét, tárgyi és szellemi emlékeit. Az állandó kiállítást időszaki kiállítások, programok teszik színesebbé. A gyűjtemény jelenleg két épületben van elhelyezve. A főépületben egy nyolc egységből álló, modern technikai eszközökkel felszerelt kiállítás-füzér és egy látványraktár várja a látogatókat. A kiállítások egymásra épülnek, de külön-külön is teljes képet nyújtanak a térség egy-egy jellegzetességéről. A múzeumi anyag nagyobb része, az iskolatörténeti gyűjtemény és kiállítás a múzeum másik épületében, a Rákóczi u. 13. szám alatt lévő Máthé-kúriában van elhelyezve.
1988-ban adták át a Berey Józsefről elnevezett helytörténeti kiállítás épületét, melyben Nagyecsed népi életét, történelmi-és régészeti értékeit bemutató kiállítás tekinthető meg
A Tiszaderzsi Biblia Múzeum közel négyszáz kötetből álló, elsősorban kárpát-medencei gyűjtemény, amelynek kétharmada a magyaron kívüli nemzetek bibliafordításaiból – többek között német, angol, orosz – áll, ugyanakkor láthatóak római-katolikus, evangélikus imakönyvek, énekeskönyvek is.
A Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény `Heimatmuseum`. A Heimatmuseumnak otthont adó tornácos Wéber-házban öt, egymáshoz fűződő szobában hajdan jómódú család két nemzedéke lakott Budaörsön. Az egykori német lakosság tárgyi és írásos emlékeinek és a német nemzetiségi kultúra és hagyományok őrzésének lehetőségét teremti meg a múzeum, melynek szakmai besorolása közérdekű muzeális gyűjtemény.
A Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény `Heimatmuseum`. A Heimatmuseumnak otthont adó tornácos Wéber-házban öt, egymáshoz fűződő szobában hajdan jómódú család két nemzedéke lakott Budaörsön. Az egykori német lakosság tárgyi és írásos emlékeinek és a német nemzetiségi kultúra és hagyományok őrzésének lehetőségét teremti meg a múzeum, melynek szakmai besorolása közérdekű muzeális gyűjtemény.
A Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény `Heimatmuseum`. A Heimatmuseumnak otthont adó tornácos Wéber-házban öt, egymáshoz fűződő szobában hajdan jómódú család két nemzedéke lakott Budaörsön. Az egykori német lakosság tárgyi és írásos emlékeinek és a német nemzetiségi kultúra és hagyományok őrzésének lehetőségét teremti meg a múzeum, melynek szakmai besorolása közérdekű muzeális gyűjtemény.
A Népművészeti Ház állandó kiállítása palóc használati eszközöket, cserépedényeket, lakásdíszítőket és viseleti darabokat mutat be.
A Borsodi Tájház a néprajz és több más szakterület tárgyi és szellemi örökségét őrzi és mutatja be, Edelény város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Gyűjtőkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, művelődéstörténet, a helyismeret tartozik. Három porta lakóház – és gazdasági épület – együttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A tájház szomszédságában lévő Borsodi Földvár is az intézmény része.
A Borsodi Tájház a néprajz és több más szakterület tárgyi és szellemi örökségét őrzi és mutatja be, Edelény város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Gyűjtőkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, művelődéstörténet, a helyismeret tartozik. Három porta lakóház – és gazdasági épület – együttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A tájház szomszédságában lévő Borsodi Földvár is az intézmény része.
A Borsodi Tájház a néprajz és több más szakterület tárgyi és szellemi örökségét őrzi és mutatja be, Edelény város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Gyűjtőkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, művelődéstörténet, a helyismeret tartozik. Három porta lakóház – és gazdasági épület – együttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A tájház szomszédságában lévő Borsodi Földvár is az intézmény része.
A kiállítás néprajzi része a bosnyákok viseletét, szőtteseit mutatja be, s egyben betekintést nyújt lakáskultúrájukba.
