A pásztorok különleges helyet foglaltak el a falusi társadalomban, annak legtöbbször a peremén. Földtulajdonuk nem lévén, a legszegényebbek közé tartoztak, a helyhez és munkaadóhoz való kötöttség hiánya mégis bizonyos „rangot” adott nekik. A törvénnyel és annak szolgáival való gyakori összetűzések miatt pedig néha valódi tisztelet, sokszor tartózkodó megvetés övezte őket. Viseletük is megkülönböztette őket a parasztoktól és zsellérektől. E foglalkozás családon belül, apák, fiúk, testvérek között öröklődött. Feladatuk rájuk bízott állatcsapat (nyáj, csorda, konda, stb.) gondos etetése-itatása, őrzése, pontos ki- és hazahajtása, a községi tenyészállatok gondozása volt.
A pásztorok különleges helyet foglaltak el a falusi társadalomban, annak legtöbbször a peremén. Földtulajdonuk nem lévén, a legszegényebbek közé tartoztak, a helyhez és munkaadóhoz való kötöttség hiánya mégis bizonyos „rangot” adott nekik. A törvénnyel és annak szolgáival való gyakori összetűzések miatt pedig néha valódi tisztelet, sokszor tartózkodó megvetés övezte őket. Viseletük is megkülönböztette őket a parasztoktól és zsellérektől. E foglalkozás családon belül, apák, fiúk, testvérek között öröklődött. Feladatuk rájuk bízott állatcsapat (nyáj, csorda, konda, stb.) gondos etetése-itatása, őrzése, pontos ki- és hazahajtása, a községi tenyészállatok gondozása volt.
A pásztorok különleges helyet foglaltak el a falusi társadalomban, annak legtöbbször a peremén. Földtulajdonuk nem lévén, a legszegényebbek közé tartoztak, a helyhez és munkaadóhoz való kötöttség hiánya mégis bizonyos „rangot” adott nekik. A törvénnyel és annak szolgáival való gyakori összetűzések miatt pedig néha valódi tisztelet, sokszor tartózkodó megvetés övezte őket. Viseletük is megkülönböztette őket a parasztoktól és zsellérektől. E foglalkozás családon belül, apák, fiúk, testvérek között öröklődött. Feladatuk rájuk bízott állatcsapat (nyáj, csorda, konda, stb.) gondos etetése-itatása, őrzése, pontos ki- és hazahajtása, a községi tenyészállatok gondozása volt.
A Falukör képviselőiként lovasberényi fiatalok között tevékenykedve megtapasztaltuk, hogy a régi népélet tárgyai kevésbé ismertek az ifjúság körében, ezért elhatároztuk, hogy állandó kiállítást hozunk létre. A helyi gyűjtésű század eleji szoba- és konyhabelső 1995. augusztus 20-tól volt látható Südi Mihály tiszteletbeli tagunk által felajánlott Vásár utcai házban.
A Falukör képviselőiként lovasberényi fiatalok között tevékenykedve megtapasztaltuk, hogy a régi népélet tárgyai kevésbé ismertek az ifjúság körében, ezért elhatároztuk, hogy állandó kiállítást hozunk létre. A helyi gyűjtésű század eleji szoba- és konyhabelső 1995. augusztus 20-tól volt látható Südi Mihály tiszteletbeli tagunk által felajánlott Vásár utcai házban.
A Falukör képviselőiként lovasberényi fiatalok között tevékenykedve megtapasztaltuk, hogy a régi népélet tárgyai kevésbé ismertek az ifjúság körében, ezért elhatároztuk, hogy állandó kiállítást hozunk létre. A helyi gyűjtésű század eleji szoba- és konyhabelső 1995. augusztus 20-tól volt látható Südi Mihály tiszteletbeli tagunk által felajánlott Vásár utcai házban.
Csók István, a 20. századi magyar festészet kiemelkedő jelentőségű mestere, 1865. február 13-án született a Cecével szomszédos Sáregresen. Édesapja jómódú malomtulajdonos volt, aki a családja számára az 1880-as évek végén építtette Cecén azt a lakóházat, melybe évtizedekkel később a művész hagyatéka került.
Csók István, a 20. századi magyar festészet kiemelkedő jelentőségű mestere, 1865. február 13-án született a Cecével szomszédos Sáregresen. Édesapja jómódú malomtulajdonos volt, aki a családja számára az 1880-as évek végén építtette Cecén azt a lakóházat, melybe évtizedekkel később a művész hagyatéka került.
Csók István, a 20. századi magyar festészet kiemelkedő jelentőségű mestere, 1865. február 13-án született a Cecével szomszédos Sáregresen. Édesapja jómódú malomtulajdonos volt, aki a családja számára az 1880-as évek végén építtette Cecén azt a lakóházat, melybe évtizedekkel később a művész hagyatéka került.
A csurgói Helytörténeti Gyűjtemény Somogy megye `első oskolájában` kapott helyet. Az épületet 1795-1796-ban építtette Gróf Festetics György, az 1799-1800-as tanévben itt tanított és lakott Csokonai Vitéz Mihály. Az évek során működött iskola, gimnázium, internátus és református templom is a nagy múltú épületben. Felújítása után, 1995-ben nyílott meg a Gyűjtemény, Városi Múzeum néven.
A csurgói Helytörténeti Gyűjtemény Somogy megye `első oskolájában` kapott helyet. Az épületet 1795-1796-ban építtette Gróf Festetics György, az 1799-1800-as tanévben itt tanított és lakott Csokonai Vitéz Mihály. Az évek során működött iskola, gimnázium, internátus és református templom is a nagy múltú épületben. Felújítása után, 1995-ben nyílott meg a Gyűjtemény, Városi Múzeum néven.
A csurgói Helytörténeti Gyűjtemény Somogy megye `első oskolájában` kapott helyet. Az épületet 1795-1796-ban építtette Gróf Festetics György, az 1799-1800-as tanévben itt tanított és lakott Csokonai Vitéz Mihály. Az évek során működött iskola, gimnázium, internátus és református templom is a nagy múltú épületben. Felújítása után, 1995-ben nyílott meg a Gyűjtemény, Városi Múzeum néven.
A több épületből álló Múzeum egyik épületében a település történetét bemutató és a helyi földesurak életével kapcsolatos kiállítás mellett, a paraszti gazdálkodás tárgyi emlékei is megtekinthetők. Az udvaron aszalókemence, illetve a népi gazdálkodás tárgyi emlékeiből látható gyűjtemény. Darvas Közösségi Ház és Múzeum az elmúlt években egy új épülettel bővült, ahol megnyitották az országosan egyedülálló Pálinkamúzeumot, az egyik legismertebb hungarikumunk történetét széles spektrumban bemutató kiállítást. Három kiállítóteremben főzőberendezéseket, lefoglalt tilos főzőkészülékeket, pálinkáspoharakat, címkéket, butellákat, pénzügyőr-egyenruhákat, eredeti dokumentumokat, régi fotókat, tárgyi eszközöket vagy épp díjnyertes pálinkákat is szemügyre vehet az oda látogató.
A több épületből álló Múzeum egyik épületében a település történetét bemutató és a helyi földesurak életével kapcsolatos kiállítás mellett, a paraszti gazdálkodás tárgyi emlékei is megtekinthetők. Az udvaron aszalókemence, illetve a népi gazdálkodás tárgyi emlékeiből látható gyűjtemény. Darvas Közösségi Ház és Múzeum az elmúlt években egy új épülettel bővült, ahol megnyitották az országosan egyedülálló Pálinkamúzeumot, az egyik legismertebb hungarikumunk történetét széles spektrumban bemutató kiállítást. Három kiállítóteremben főzőberendezéseket, lefoglalt tilos főzőkészülékeket, pálinkáspoharakat, címkéket, butellákat, pénzügyőr-egyenruhákat, eredeti dokumentumokat, régi fotókat, tárgyi eszközöket vagy épp díjnyertes pálinkákat is szemügyre vehet az oda látogató.
A több épületből álló Múzeum egyik épületében a település történetét bemutató és a helyi földesurak életével kapcsolatos kiállítás mellett, a paraszti gazdálkodás tárgyi emlékei is megtekinthetők. Az udvaron aszalókemence, illetve a népi gazdálkodás tárgyi emlékeiből látható gyűjtemény. Darvas Közösségi Ház és Múzeum az elmúlt években egy új épülettel bővült, ahol megnyitották az országosan egyedülálló Pálinkamúzeumot, az egyik legismertebb hungarikumunk történetét széles spektrumban bemutató kiállítást. Három kiállítóteremben főzőberendezéseket, lefoglalt tilos főzőkészülékeket, pálinkáspoharakat, címkéket, butellákat, pénzügyőr-egyenruhákat, eredeti dokumentumokat, régi fotókat, tárgyi eszközöket vagy épp díjnyertes pálinkákat is szemügyre vehet az oda látogató.