Hagyományőrző program

A bugaci kiállítóhely 1975-ben épült Kerényi József alföldi szárazmalmokat idéző tervei alapján. A pusztában szabadon álló épület ma már értékes építészeti emléknek tekinthető, tükrözi a 70-es évek építészeti vonulatát és a táj emblematikus épületévé vált.

A kékfestés titkai. A kékfestés egy rezerv eljárású textilfestés, tehát a fehér textilt mintázzák meg egy „papp” nevű anyaggal, amely védőréteget képezve később nem engedi, hogy a kék szín a mintázott területet megfesse, így ott fehéren marad az anyag. A Pápai Kékfestő Múzeumban bepillanthatunk az Európában egyedülálló kékfestő műhely munkájába, a Kluge család 200 éves története, a kékfestés technikai részé kerül bemutatásra.

Bogács egyik legrégebbi, 140 éves parasztházában alakították ki a Tájházat, bemutatva a földnélküli parasztemberek életkörülményeit. Berendezésének nagy része gyűjtésből való, így a XIX. század végét, a XX. század elejét tükrözik a tárgyak. A bogácsi palóc népviselet, öltözet is megtalálható a kiállítási darabok között.

Csapatépítés gyerekeknek Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. A híres Skanzen nagyon sok csapatépítésre is alkalmas múzeumpedagógiai programot és foglalkozást kínál kisebb és nagyobb gyerekeknek. A csapatépítő múzeumpedagógiai foglalkozások között lehet életkor és téma szerint is választani. A foglalkozások helyszíne változatos, nagyon sok közülük a tematikus műhelyekben kerül megrendezésre. Jó időben és rossz időben is alkalmas a Skanzen területe gyermek csapatépítő foglalkozások megtartására.

A Szent Miklós vízimalom Mohács külterületén, a Csele patak partján áll. Mohács egyetlen ipartörténeti műemléke. 2008-ban került felújításra a Mohácsi Városszépítő és Városvédő Egyesület által. A Csele patak valaha volt 24 malma közül a XIV. századi gyökerű Szent Miklós vízimalom az egyetlen, amely fennmaradt, működőképes, és látogatható. A malom impozáns vízikereke, hatalmas tölgyfa tengelye, fából faragott fogaskerekei és malomkövei miatt az ókort idéző szerkezet.

A vízimalom 1907-ben épült, Háry Mihály molnár építtette. 2003 óta látogatható malommúzeumként működik. Az utolsó vízimolnár fia kíséri körbe a vendégeket, az ő gyerekkori emlékein, történetein keresztül betekinthetnek a korabeli molnárok életébe, megismerhetik a vízimalom felépítését, működését.

A gyenesdiási Miska Pincében az ország különböző részeiről származó miskakancsó-gyűjtemény tekinthető meg. Ez a hungarikumnak számító, jellegzetes formájú és díszítésű ólommázas cserépkancsó a neki helyet adó új gyenesdiási látványosság névadója is. A miskakancsó gyűjteményt néhai Zentai Gábor népművelő, a tapolcai Batsányi János Művelődési Központ egykori igazgatója gyűjtötte össze és adományozta a pincét megálmodó és létrehozó Pék házaspárnak, Pék Andrásnak és feleségének Julikának. Jelenleg száznál is több miskakancsóban gyönyörködhetnek a látogatók.

Miként élték mindennapjaikat a paraszti világban a házak egykori lakói? Fedezze fel a korabeli mindennapokat aktív helyszíneink segítségével! Keresse fel aktív helyszíneinket a múzeumon belül! Régi praktikákat sajátíthat el, hasznos tippeket, ötleteket kaphat, megismerheti az egykori mindennapokat. Ha gyerekekkel érkezik a Skanzenbe, látogassa meg gyermek-élménypontjainkat is, melyeket kifejezetten gyerekek számára alakítottunk ki. Keresse a helyszínen a fogaskerekes cégéreket!

A Tájház mellett van nekünk itt Szomolyán még egy, a régi korok hangulatát idéző Falumúzeumunk, ahol 300 évre visszamenőleg bemutatjuk be a jellegzetes szomolyai használati eszközöket, népi mesterségeket. Ilyenek a kőfaragó eszközök, helyi népi bútorok.

Több osztály számára foglalható foglalkozások az év-kör különböző időszakához, jeles napjaihoz kapcsolódóan.