Országos eseménynaptár
Az intézmény törzsgyűjteményének alapjait Miklya Jenő, általános iskolai tanító kutató- és gyűjtőmunkája teremtette meg. 1961-től honismereti szakkör keretében főként diákok gyűjtötték be az egyre gyarapodó tételszámú gyűjtemény egyes darabjait. 1969-ben, a főként a hagyományos sárréti népi életmódot reprezentáló néprajzi, és helytörténeti jelentőségű tárgyi és dokumentumanyag, Szeghalmy (Szennovitz) Gyula hagyatékával valamint Sinka István személyes tárgyaival és könyvtárával egészült ki. 1991-től a volt Simay Kisdedóvó épületében rendezkedett be a múzeum. A Sárréti Múzeum jelenlegi státusza területi múzeum, gyűjtőterülete az egykori Sárrét alábbi településeire terjed ki: Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladány, Bucsa, Kertészsziget, valamint 2001 februárjától a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának engedélyével Csökmő és Újiráz is. Gyűjtőköre helytörténet, néprajz, irodalomtörténet, művészettörténet.
Az intézmény törzsgyűjteményének alapjait Miklya Jenő, általános iskolai tanító kutató- és gyűjtőmunkája teremtette meg. 1961-től honismereti szakkör keretében főként diákok gyűjtötték be az egyre gyarapodó tételszámú gyűjtemény egyes darabjait. 1969-ben, a főként a hagyományos sárréti népi életmódot reprezentáló néprajzi, és helytörténeti jelentőségű tárgyi és dokumentumanyag, Szeghalmy (Szennovitz) Gyula hagyatékával valamint Sinka István személyes tárgyaival és könyvtárával egészült ki. 1991-től a volt Simay Kisdedóvó épületében rendezkedett be a múzeum. A Sárréti Múzeum jelenlegi státusza területi múzeum, gyűjtőterülete az egykori Sárrét alábbi településeire terjed ki: Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladány, Bucsa, Kertészsziget, valamint 2001 februárjától a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának engedélyével Csökmő és Újiráz is. Gyűjtőköre helytörténet, néprajz, irodalomtörténet, művészettörténet.
Az intézmény törzsgyűjteményének alapjait Miklya Jenő, általános iskolai tanító kutató- és gyűjtőmunkája teremtette meg. 1961-től honismereti szakkör keretében főként diákok gyűjtötték be az egyre gyarapodó tételszámú gyűjtemény egyes darabjait. 1969-ben, a főként a hagyományos sárréti népi életmódot reprezentáló néprajzi, és helytörténeti jelentőségű tárgyi és dokumentumanyag, Szeghalmy (Szennovitz) Gyula hagyatékával valamint Sinka István személyes tárgyaival és könyvtárával egészült ki. 1991-től a volt Simay Kisdedóvó épületében rendezkedett be a múzeum. A Sárréti Múzeum jelenlegi státusza területi múzeum, gyűjtőterülete az egykori Sárrét alábbi településeire terjed ki: Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladány, Bucsa, Kertészsziget, valamint 2001 februárjától a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának engedélyével Csökmő és Újiráz is. Gyűjtőköre helytörténet, néprajz, irodalomtörténet, művészettörténet.
A múzeumot a soroksári lelkes lokálpatrióták alapították 1975-ben a Mezőgazdasági Múzeum segítségével. A gazdag hagyományú település életének, gazdálkodásának, kézműiparának tárgyait gyűjtik. A múzeum állandó kiállításon mutatja be Soroksár madárvilága, egy helyi gazdaépület szobarészletét, a helytörténeti vonatkozású anyagot, illetve Soroksár sporttörténetét.
A múzeumot a soroksári lelkes lokálpatrióták alapították 1975-ben a Mezőgazdasági Múzeum segítségével. A gazdag hagyományú település életének, gazdálkodásának, kézműiparának tárgyait gyűjtik. A múzeum állandó kiállításon mutatja be Soroksár madárvilága, egy helyi gazdaépület szobarészletét, a helytörténeti vonatkozású anyagot, illetve Soroksár sporttörténetét.
A múzeumot a soroksári lelkes lokálpatrióták alapították 1975-ben a Mezőgazdasági Múzeum segítségével. A gazdag hagyományú település életének, gazdálkodásának, kézműiparának tárgyait gyűjtik. A múzeum állandó kiállításon mutatja be Soroksár madárvilága, egy helyi gazdaépület szobarészletét, a helytörténeti vonatkozású anyagot, illetve Soroksár sporttörténetét.
A tájházban megismerhetik a sváb népművészet jellegzetességeit. Az egykori vendégfogadóból kialakított tájház pazar néprajzi gyűjteményt őriz. A sváb bútorok mellett a szuloki néprajzra jellemző használati tárgyak kaptak itt helyet.
A Szabó Magda Nagyközségi Könyvtár és Művelődési Ház Szentmártonkáta közművelődési intézménye. Nyitvatartási időben látogatható az emeleti részen elhelyezett községtörténeti kiállítás, a Battha Sámuel – Kandó Karolina Emlékszoba és Szabó Magda Kossuth-díjas írónő emlékszobája, valamint az időszaki kiállítások.
A Szabó Magda Nagyközségi Könyvtár és Művelődési Ház Szentmártonkáta közművelődési intézménye. Nyitvatartási időben látogatható az emeleti részen elhelyezett községtörténeti kiállítás, a Battha Sámuel – Kandó Karolina Emlékszoba és Szabó Magda Kossuth-díjas írónő emlékszobája, valamint az időszaki kiállítások.
A Szabó Magda Nagyközségi Könyvtár és Művelődési Ház Szentmártonkáta közművelődési intézménye. Nyitvatartási időben látogatható az emeleti részen elhelyezett községtörténeti kiállítás, a Battha Sámuel – Kandó Karolina Emlékszoba és Szabó Magda Kossuth-díjas írónő emlékszobája, valamint az időszaki kiállítások.
A Hőgyészi Székelykör gyűjteménye a Művelődési Ház emeletén található. Az apró szobában a bukovinai székelyek története eredeti fényképek és a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhető egészen napjainkig. A gyűjtést a Hőgyészi Székely Kör tagjai végezték Csöglei Isvánné vezetésével. Szintén az ő irányításával került kiállításra az anyag, mely 2002. szeptember 15-étől látható. A gyűjteményben látható vetett ágy, rokka, szőttesek, viseleti darabok, tulipános láda, fotók, iratok, egy eredeti bölcső is.
A Hőgyészi Székelykör gyűjteménye a Művelődési Ház emeletén található. Az apró szobában a bukovinai székelyek története eredeti fényképek és a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhető egészen napjainkig. A gyűjtést a Hőgyészi Székely Kör tagjai végezték Csöglei Isvánné vezetésével. Szintén az ő irányításával került kiállításra az anyag, mely 2002. szeptember 15-étől látható. A gyűjteményben látható vetett ágy, rokka, szőttesek, viseleti darabok, tulipános láda, fotók, iratok, egy eredeti bölcső is.
A Hőgyészi Székelykör gyűjteménye a Művelődési Ház emeletén található. Az apró szobában a bukovinai székelyek története eredeti fényképek és a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhető egészen napjainkig. A gyűjtést a Hőgyészi Székely Kör tagjai végezték Csöglei Isvánné vezetésével. Szintén az ő irányításával került kiállításra az anyag, mely 2002. szeptember 15-étől látható. A gyűjteményben látható vetett ágy, rokka, szőttesek, viseleti darabok, tulipános láda, fotók, iratok, egy eredeti bölcső is.
Szent László Emlékhely és Látogatóközpont méltó emléket állít Szent László Királynak és a győztes Mogyoródi Csatának. A látogatóközpontban kapott helyet a Szent László király életét és az 1074-es mogyoródi csatát bemutató kiállítás, egy helytörténeti kiállítás, a Budapest - környéki turisztikai és természeti értékeket bemutató kiállítás. A Látogatóközpont a Szent László Tanösvény 2. állomása
Szent László Emlékhely és Látogatóközpont méltó emléket állít Szent László Királynak és a győztes Mogyoródi Csatának. A látogatóközpontban kapott helyet a Szent László király életét és az 1074-es mogyoródi csatát bemutató kiállítás, egy helytörténeti kiállítás, a Budapest - környéki turisztikai és természeti értékeket bemutató kiállítás. A Látogatóközpont a Szent László Tanösvény 2. állomása
Szent László Emlékhely és Látogatóközpont méltó emléket állít Szent László Királynak és a győztes Mogyoródi Csatának. A látogatóközpontban kapott helyet a Szent László király életét és az 1074-es mogyoródi csatát bemutató kiállítás, egy helytörténeti kiállítás, a Budapest - környéki turisztikai és természeti értékeket bemutató kiállítás. A Látogatóközpont a Szent László Tanösvény 2. állomása
A helytörténeti gyűjtemény Gellért Károlyné Szikszay Edit nevét viseli. Szikszay Edit helyi tanítónő 1961-től előbb iskolai gyűjteményt, majd falugyűjteményt hozott létre. Tehetséggel és jó érzékkel gyűjtötte a népi kultúra tárgyait, az Őrség szellemi értékeit. A gyűjtemény az Őrség történetét, valamint archív felvételek és jellegzetes őrségi tárgyak bemutatásával az itt élő emberek mindennapjait hivatott bemutatni.
A helytörténeti gyűjtemény Gellért Károlyné Szikszay Edit nevét viseli. Szikszay Edit helyi tanítónő 1961-től előbb iskolai gyűjteményt, majd falugyűjteményt hozott létre. Tehetséggel és jó érzékkel gyűjtötte a népi kultúra tárgyait, az Őrség szellemi értékeit. A gyűjtemény az Őrség történetét, valamint archív felvételek és jellegzetes őrségi tárgyak bemutatásával az itt élő emberek mindennapjait hivatott bemutatni.
A helytörténeti gyűjtemény Gellért Károlyné Szikszay Edit nevét viseli. Szikszay Edit helyi tanítónő 1961-től előbb iskolai gyűjteményt, majd falugyűjteményt hozott létre. Tehetséggel és jó érzékkel gyűjtötte a népi kultúra tárgyait, az Őrség szellemi értékeit. A gyűjtemény az Őrség történetét, valamint archív felvételek és jellegzetes őrségi tárgyak bemutatásával az itt élő emberek mindennapjait hivatott bemutatni.
A gyűjteményt 1990-ben a Kincskereső Általános Iskola egyik, erre a célra biztosított folyosóján rendezték be. Tréfásan a tájház elnevezésre utalva „tájfolyosónak` is becézik. A gyűjtemény tükrözi a galgagutai szlovákok 19. századvégi és 20. századeleji lakáskultúrájának, kismesterségeinek, népviseletének, főbb ház körüli eszközeinek jellegzetességeit. A szlovák klub tagjai folyamatosan bővítik a gyűjteményt.
A gyűjteményt 1990-ben a Kincskereső Általános Iskola egyik, erre a célra biztosított folyosóján rendezték be. Tréfásan a tájház elnevezésre utalva „tájfolyosónak` is becézik. A gyűjtemény tükrözi a galgagutai szlovákok 19. századvégi és 20. századeleji lakáskultúrájának, kismesterségeinek, népviseletének, főbb ház körüli eszközeinek jellegzetességeit. A szlovák klub tagjai folyamatosan bővítik a gyűjteményt.
A gyűjteményt 1990-ben a Kincskereső Általános Iskola egyik, erre a célra biztosított folyosóján rendezték be. Tréfásan a tájház elnevezésre utalva „tájfolyosónak` is becézik. A gyűjtemény tükrözi a galgagutai szlovákok 19. századvégi és 20. századeleji lakáskultúrájának, kismesterségeinek, népviseletének, főbb ház körüli eszközeinek jellegzetességeit. A szlovák klub tagjai folyamatosan bővítik a gyűjteményt.
Az 1956-tól folyamatosan működő, egyre gyarapodó múzeum 1989-ben vette fel Tari László fogorvos, amatőr helytörténész nevét, majd hosszabb felújítás után, 2000 decemberében nyílt meg új állandó kiállításának első része `Föld gyermekei, bronz fiai - Bronzkori földművesek, harcosok és kézművesek emlékei Csongrád megyében` címmel. Egy évvel később elkészült a második egység, a `Csongrád évszázadai` is. Az állandó kiállítások mellett a múzeum változatos témájú időszaki tárlatokat is rendez.
Az 1956-tól folyamatosan működő, egyre gyarapodó múzeum 1989-ben vette fel Tari László fogorvos, amatőr helytörténész nevét, majd hosszabb felújítás után, 2000 decemberében nyílt meg új állandó kiállításának első része `Föld gyermekei, bronz fiai - Bronzkori földművesek, harcosok és kézművesek emlékei Csongrád megyében` címmel. Egy évvel később elkészült a második egység, a `Csongrád évszázadai` is. Az állandó kiállítások mellett a múzeum változatos témájú időszaki tárlatokat is rendez.
Az 1956-tól folyamatosan működő, egyre gyarapodó múzeum 1989-ben vette fel Tari László fogorvos, amatőr helytörténész nevét, majd hosszabb felújítás után, 2000 decemberében nyílt meg új állandó kiállításának első része `Föld gyermekei, bronz fiai - Bronzkori földművesek, harcosok és kézművesek emlékei Csongrád megyében` címmel. Egy évvel később elkészült a második egység, a `Csongrád évszázadai` is. Az állandó kiállítások mellett a múzeum változatos témájú időszaki tárlatokat is rendez.
A XIX. századi emeletes magtárépületben található a Tájház Tarpán. Ebben a régi, kétszintes magtárépületben 1976-tól állandó kiállítás szemlélteti Tarpa viszontagságos történetét a határban talált neolitikus (újkőkori) emlékektől a kuruc időkig. Az emeleten látható néprajzi tárlaton a népi kerámia, a kender- és textilkészítés, a mindennapi élet és a helyi kismesterségek (pl. zsindelymetszés) tárgyi emlékeit mutatják be. A két világháború között itt választották képviselővé Bajcsy-Zsilinszky Endrét (1886-1944), az antifasiszta ellenállás vezető politikusát. A kuruc hagyományairól ismert település Esze Tamás (1666-1708) kuruc brigadéros szülőfaluja. Bajcsy-Zsilinszkyről, Esze Tamásról külön kiállítás keretében emlékeznek meg.
A XIX. századi emeletes magtárépületben található a Tájház Tarpán. Ebben a régi, kétszintes magtárépületben 1976-tól állandó kiállítás szemlélteti Tarpa viszontagságos történetét a határban talált neolitikus (újkőkori) emlékektől a kuruc időkig. Az emeleten látható néprajzi tárlaton a népi kerámia, a kender- és textilkészítés, a mindennapi élet és a helyi kismesterségek (pl. zsindelymetszés) tárgyi emlékeit mutatják be. A két világháború között itt választották képviselővé Bajcsy-Zsilinszky Endrét (1886-1944), az antifasiszta ellenállás vezető politikusát. A kuruc hagyományairól ismert település Esze Tamás (1666-1708) kuruc brigadéros szülőfaluja. Bajcsy-Zsilinszkyről, Esze Tamásról külön kiállítás keretében emlékeznek meg.
A XIX. századi emeletes magtárépületben található a Tájház Tarpán. Ebben a régi, kétszintes magtárépületben 1976-tól állandó kiállítás szemlélteti Tarpa viszontagságos történetét a határban talált neolitikus (újkőkori) emlékektől a kuruc időkig. Az emeleten látható néprajzi tárlaton a népi kerámia, a kender- és textilkészítés, a mindennapi élet és a helyi kismesterségek (pl. zsindelymetszés) tárgyi emlékeit mutatják be. A két világháború között itt választották képviselővé Bajcsy-Zsilinszky Endrét (1886-1944), az antifasiszta ellenállás vezető politikusát. A kuruc hagyományairól ismert település Esze Tamás (1666-1708) kuruc brigadéros szülőfaluja. Bajcsy-Zsilinszkyről, Esze Tamásról külön kiállítás keretében emlékeznek meg.
