Országos eseménynaptár
A település legidősebb épületcsoportja az Orbán Ház Helytörténeti Kiállítóhely és Archeopark. Az Orbán ház és a hozzá tartozó két melléképület közül az egyikben jegypénztár, másikban kovácsmúzeum és agyagozó foglalkoztató található. Régen állt egy csűr is az udvaron, amelyet már korábban elbontottak, ennek helyére épült egy a környezetbe illeszkedő új csűrépület, amely kiállításoknak és rendezvényeknek is otthont ad. Csinosították az udvart, hátul pedig őstörténeti kiállítást rendeztek be, több korszak jellegzetes épületeit, felszereléseit ismerhetik meg a látogatók.
A település legidősebb épületcsoportja az Orbán Ház Helytörténeti Kiállítóhely és Archeopark. Az Orbán ház és a hozzá tartozó két melléképület közül az egyikben jegypénztár, másikban kovácsmúzeum és agyagozó foglalkoztató található. Régen állt egy csűr is az udvaron, amelyet már korábban elbontottak, ennek helyére épült egy a környezetbe illeszkedő új csűrépület, amely kiállításoknak és rendezvényeknek is otthont ad. Csinosították az udvart, hátul pedig őstörténeti kiállítást rendeztek be, több korszak jellegzetes épületeit, felszereléseit ismerhetik meg a látogatók.
A település legidősebb épületcsoportja az Orbán Ház Helytörténeti Kiállítóhely és Archeopark. Az Orbán ház és a hozzá tartozó két melléképület közül az egyikben jegypénztár, másikban kovácsmúzeum és agyagozó foglalkoztató található. Régen állt egy csűr is az udvaron, amelyet már korábban elbontottak, ennek helyére épült egy a környezetbe illeszkedő új csűrépület, amely kiállításoknak és rendezvényeknek is otthont ad. Csinosították az udvart, hátul pedig őstörténeti kiállítást rendeztek be, több korszak jellegzetes épületeit, felszereléseit ismerhetik meg a látogatók.
Dokumentumok, fényképek alkotják a kiállítást, amelyet 1888-ban alapított gróf Apponyi Sándor. Óvodatörténeti kiállítás 1908-tól napjainkig. Székely-német néprajzi anyag.
Székesfehérvár nyugati városrészében, a Palotavárosban, tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca, központjában a szerb ortodox templommal és néhány, az egykori Rácváros hangulatát megőrző, a hagyományos népi építészet jellegzetességeit tükröző, ám új funkciót kapott épülettel.
Székesfehérvár nyugati városrészében, a Palotavárosban, tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca, központjában a szerb ortodox templommal és néhány, az egykori Rácváros hangulatát megőrző, a hagyományos népi építészet jellegzetességeit tükröző, ám új funkciót kapott épülettel.
Székesfehérvár nyugati városrészében, a Palotavárosban, tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca, központjában a szerb ortodox templommal és néhány, az egykori Rácváros hangulatát megőrző, a hagyományos népi építészet jellegzetességeit tükröző, ám új funkciót kapott épülettel.
A Pásztói Múzeum jelenleg négy épületben helyezkedik el: a ciszterci kolostorépületben, az Oskolamester házában és a galériákban. Az 1717-18-ban újjáépült barokk ciszterci kolostorépületben kaptak méltó helyet a Pásztói Múzeum állandó és időszaki kiállításai. Az eredetileg bencés építésű, később a ciszterek által átvett épület egészen az 1950-es évekig kolostorként működ
A Pásztói Múzeum jelenleg négy épületben helyezkedik el: a ciszterci kolostorépületben, az Oskolamester házában és a galériákban. Az 1717-18-ban újjáépült barokk ciszterci kolostorépületben kaptak méltó helyet a Pásztói Múzeum állandó és időszaki kiállításai. Az eredetileg bencés építésű, később a ciszterek által átvett épület egészen az 1950-es évekig kolostorként működ
A Pásztói Múzeum jelenleg négy épületben helyezkedik el: a ciszterci kolostorépületben, az Oskolamester házában és a galériákban. Az 1717-18-ban újjáépült barokk ciszterci kolostorépületben kaptak méltó helyet a Pásztói Múzeum állandó és időszaki kiállításai. Az eredetileg bencés építésű, később a ciszterek által átvett épület egészen az 1950-es évekig kolostorként működ
Állandó helytörténeti és képzőművészeti kiállításaink mellett időszakos kiállításainkkal is igyekszünk minél több szempontból bemutatni Pesterzsébet múltját és jelenét, valamint a magyar és a nemzetközi képzőművészet jelentős alakjait, korszakait. Csere- és vendégkiállítások alkalmával mutatjuk be képzőművészeti gyűjteményünk alkotásait, kortárs helyi, regionális és külföldi művészek munkáit.
Állandó helytörténeti és képzőművészeti kiállításaink mellett időszakos kiállításainkkal is igyekszünk minél több szempontból bemutatni Pesterzsébet múltját és jelenét, valamint a magyar és a nemzetközi képzőművészet jelentős alakjait, korszakait. Csere- és vendégkiállítások alkalmával mutatjuk be képzőművészeti gyűjteményünk alkotásait, kortárs helyi, regionális és külföldi művészek munkáit.
Állandó helytörténeti és képzőművészeti kiállításaink mellett időszakos kiállításainkkal is igyekszünk minél több szempontból bemutatni Pesterzsébet múltját és jelenét, valamint a magyar és a nemzetközi képzőművészet jelentős alakjait, korszakait. Csere- és vendégkiállítások alkalmával mutatjuk be képzőművészeti gyűjteményünk alkotásait, kortárs helyi, regionális és külföldi művészek munkáit.
Az egykori Batthyány-birtok tiszttartói lakjának négy helyiségében nyílott meg az a kiállítás, amely a 19-20. század parasztháztartásaiban előforduló legfontosabb ételféleségek alapanyagait, elkészítésük és fogyasztásuk tárgykészletét mutatja be.
Az 1860 körül épült Plul-féle malom a Nosztori-völgy 18-19. században működő vízimalmainak egyik legutolsó hírmondója. Az 1910-ben újjáépített Molnár Kálmán féle vízmalom - néhai Dr. Zákonyi Ferenc Balaton kutató szerint - technikai megoldása a XIX. századi bakonyi deszkametszők munkájára hasonlít. Az ipari műemlékként védelem alatt álló épületben malomipari kiállítás látható. Ma berendezésében is ép, látogatható ipari műemlék, helytörténeti gyűjteménnyel gazdagítva. Az utolsó bérlő Sebők József még az 1970-es években működtette e malmot.
Az 1860 körül épült Plul-féle malom a Nosztori-völgy 18-19. században működő vízimalmainak egyik legutolsó hírmondója. Az 1910-ben újjáépített Molnár Kálmán féle vízmalom - néhai Dr. Zákonyi Ferenc Balaton kutató szerint - technikai megoldása a XIX. századi bakonyi deszkametszők munkájára hasonlít. Az ipari műemlékként védelem alatt álló épületben malomipari kiállítás látható. Ma berendezésében is ép, látogatható ipari műemlék, helytörténeti gyűjteménnyel gazdagítva. Az utolsó bérlő Sebők József még az 1970-es években működtette e malmot.
Az 1860 körül épült Plul-féle malom a Nosztori-völgy 18-19. században működő vízimalmainak egyik legutolsó hírmondója. Az 1910-ben újjáépített Molnár Kálmán féle vízmalom - néhai Dr. Zákonyi Ferenc Balaton kutató szerint - technikai megoldása a XIX. századi bakonyi deszkametszők munkájára hasonlít. Az ipari műemlékként védelem alatt álló épületben malomipari kiállítás látható. Ma berendezésében is ép, látogatható ipari műemlék, helytörténeti gyűjteménnyel gazdagítva. Az utolsó bérlő Sebők József még az 1970-es években működtette e malmot.
Kisvárda egyik legfigyelemreméltóbb épületében, a volt zsinagógában található az egykori Vármúzeum jogutódjaként működő Rétközi Múzeum. A bejárati előcsarnokban a Holocaust kisvárdai áldozatainak emléktáblái láthatók. A földszinten kizárólag néprajzi anyag található, amelynek gyűjtési helye a Rétköz, és amely jelenlegi elrendezésében ezt a – Múzeumnak is nevet adó – tájegységet szeretné reprezentálni.
Kisvárda egyik legfigyelemreméltóbb épületében, a volt zsinagógában található az egykori Vármúzeum jogutódjaként működő Rétközi Múzeum. A bejárati előcsarnokban a Holocaust kisvárdai áldozatainak emléktáblái láthatók. A földszinten kizárólag néprajzi anyag található, amelynek gyűjtési helye a Rétköz, és amely jelenlegi elrendezésében ezt a – Múzeumnak is nevet adó – tájegységet szeretné reprezentálni.
Kisvárda egyik legfigyelemreméltóbb épületében, a volt zsinagógában található az egykori Vármúzeum jogutódjaként működő Rétközi Múzeum. A bejárati előcsarnokban a Holocaust kisvárdai áldozatainak emléktáblái láthatók. A földszinten kizárólag néprajzi anyag található, amelynek gyűjtési helye a Rétköz, és amely jelenlegi elrendezésében ezt a – Múzeumnak is nevet adó – tájegységet szeretné reprezentálni.
Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.
Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.
Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.
Egy szépen felújított kastélyban található a nagybajomi Sárközy István Múzeum. Kiemelkedő szerepet játszott, Sárközy István földbirtokos (1759-1845) a város életében, gazdasági és kultúrtörténeti fejlődésében. A megújult kiállítási terület jelentős részét a helytörténet foglalja el. Nagybajom dokumentumai, történetének eseményei mellett a kiállítás emléket állít az épület egykori tulajdonosának, az irodalomkedvelő Sárközy Istvánnak, s a házigazda neves vendégeinek: Csokonai Vitéz Mihály és Pálóczi Horváth Ádám költőknek is.
Egy szépen felújított kastélyban található a nagybajomi Sárközy István Múzeum. Kiemelkedő szerepet játszott, Sárközy István földbirtokos (1759-1845) a város életében, gazdasági és kultúrtörténeti fejlődésében. A megújult kiállítási terület jelentős részét a helytörténet foglalja el. Nagybajom dokumentumai, történetének eseményei mellett a kiállítás emléket állít az épület egykori tulajdonosának, az irodalomkedvelő Sárközy Istvánnak, s a házigazda neves vendégeinek: Csokonai Vitéz Mihály és Pálóczi Horváth Ádám költőknek is.
Egy szépen felújított kastélyban található a nagybajomi Sárközy István Múzeum. Kiemelkedő szerepet játszott, Sárközy István földbirtokos (1759-1845) a város életében, gazdasági és kultúrtörténeti fejlődésében. A megújult kiállítási terület jelentős részét a helytörténet foglalja el. Nagybajom dokumentumai, történetének eseményei mellett a kiállítás emléket állít az épület egykori tulajdonosának, az irodalomkedvelő Sárközy Istvánnak, s a házigazda neves vendégeinek: Csokonai Vitéz Mihály és Pálóczi Horváth Ádám költőknek is.
