Dokumentumok, fényképek alkotják a kiállítást, amelyet 1888-ban alapított gróf Apponyi Sándor. Óvodatörténeti kiállítás 1908-tól napjainkig. Székely-német néprajzi anyag.
A Pásztói Múzeum jelenleg négy épületben helyezkedik el: a ciszterci kolostorépületben, az Oskolamester házában és a galériákban. Az 1717-18-ban újjáépült barokk ciszterci kolostorépületben kaptak méltó helyet a Pásztói Múzeum állandó és időszaki kiállításai. Az eredetileg bencés építésű, később a ciszterek által átvett épület egészen az 1950-es évekig kolostorként működ
A Pásztói Múzeum jelenleg négy épületben helyezkedik el: a ciszterci kolostorépületben, az Oskolamester házában és a galériákban. Az 1717-18-ban újjáépült barokk ciszterci kolostorépületben kaptak méltó helyet a Pásztói Múzeum állandó és időszaki kiállításai. Az eredetileg bencés építésű, később a ciszterek által átvett épület egészen az 1950-es évekig kolostorként működ
A Pásztói Múzeum jelenleg négy épületben helyezkedik el: a ciszterci kolostorépületben, az Oskolamester házában és a galériákban. Az 1717-18-ban újjáépült barokk ciszterci kolostorépületben kaptak méltó helyet a Pásztói Múzeum állandó és időszaki kiállításai. Az eredetileg bencés építésű, később a ciszterek által átvett épület egészen az 1950-es évekig kolostorként működ
Állandó helytörténeti és képzőművészeti kiállításaink mellett időszakos kiállításainkkal is igyekszünk minél több szempontból bemutatni Pesterzsébet múltját és jelenét, valamint a magyar és a nemzetközi képzőművészet jelentős alakjait, korszakait. Csere- és vendégkiállítások alkalmával mutatjuk be képzőművészeti gyűjteményünk alkotásait, kortárs helyi, regionális és külföldi művészek munkáit.
Állandó helytörténeti és képzőművészeti kiállításaink mellett időszakos kiállításainkkal is igyekszünk minél több szempontból bemutatni Pesterzsébet múltját és jelenét, valamint a magyar és a nemzetközi képzőművészet jelentős alakjait, korszakait. Csere- és vendégkiállítások alkalmával mutatjuk be képzőművészeti gyűjteményünk alkotásait, kortárs helyi, regionális és külföldi művészek munkáit.
Állandó helytörténeti és képzőművészeti kiállításaink mellett időszakos kiállításainkkal is igyekszünk minél több szempontból bemutatni Pesterzsébet múltját és jelenét, valamint a magyar és a nemzetközi képzőművészet jelentős alakjait, korszakait. Csere- és vendégkiállítások alkalmával mutatjuk be képzőművészeti gyűjteményünk alkotásait, kortárs helyi, regionális és külföldi művészek munkáit.
Az egykori Batthyány-birtok tiszttartói lakjának négy helyiségében nyílott meg az a kiállítás, amely a 19-20. század parasztháztartásaiban előforduló legfontosabb ételféleségek alapanyagait, elkészítésük és fogyasztásuk tárgykészletét mutatja be.
Kisvárda egyik legfigyelemreméltóbb épületében, a volt zsinagógában található az egykori Vármúzeum jogutódjaként működő Rétközi Múzeum. A bejárati előcsarnokban a Holocaust kisvárdai áldozatainak emléktáblái láthatók. A földszinten kizárólag néprajzi anyag található, amelynek gyűjtési helye a Rétköz, és amely jelenlegi elrendezésében ezt a – Múzeumnak is nevet adó – tájegységet szeretné reprezentálni.
Kisvárda egyik legfigyelemreméltóbb épületében, a volt zsinagógában található az egykori Vármúzeum jogutódjaként működő Rétközi Múzeum. A bejárati előcsarnokban a Holocaust kisvárdai áldozatainak emléktáblái láthatók. A földszinten kizárólag néprajzi anyag található, amelynek gyűjtési helye a Rétköz, és amely jelenlegi elrendezésében ezt a – Múzeumnak is nevet adó – tájegységet szeretné reprezentálni.
Kisvárda egyik legfigyelemreméltóbb épületében, a volt zsinagógában található az egykori Vármúzeum jogutódjaként működő Rétközi Múzeum. A bejárati előcsarnokban a Holocaust kisvárdai áldozatainak emléktáblái láthatók. A földszinten kizárólag néprajzi anyag található, amelynek gyűjtési helye a Rétköz, és amely jelenlegi elrendezésében ezt a – Múzeumnak is nevet adó – tájegységet szeretné reprezentálni.
Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.
Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.
Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.
Egy szépen felújított kastélyban található a nagybajomi Sárközy István Múzeum. Kiemelkedő szerepet játszott, Sárközy István földbirtokos (1759-1845) a város életében, gazdasági és kultúrtörténeti fejlődésében. A megújult kiállítási terület jelentős részét a helytörténet foglalja el. Nagybajom dokumentumai, történetének eseményei mellett a kiállítás emléket állít az épület egykori tulajdonosának, az irodalomkedvelő Sárközy Istvánnak, s a házigazda neves vendégeinek: Csokonai Vitéz Mihály és Pálóczi Horváth Ádám költőknek is.
Egy szépen felújított kastélyban található a nagybajomi Sárközy István Múzeum. Kiemelkedő szerepet játszott, Sárközy István földbirtokos (1759-1845) a város életében, gazdasági és kultúrtörténeti fejlődésében. A megújult kiállítási terület jelentős részét a helytörténet foglalja el. Nagybajom dokumentumai, történetének eseményei mellett a kiállítás emléket állít az épület egykori tulajdonosának, az irodalomkedvelő Sárközy Istvánnak, s a házigazda neves vendégeinek: Csokonai Vitéz Mihály és Pálóczi Horváth Ádám költőknek is.
Egy szépen felújított kastélyban található a nagybajomi Sárközy István Múzeum. Kiemelkedő szerepet játszott, Sárközy István földbirtokos (1759-1845) a város életében, gazdasági és kultúrtörténeti fejlődésében. A megújult kiállítási terület jelentős részét a helytörténet foglalja el. Nagybajom dokumentumai, történetének eseményei mellett a kiállítás emléket állít az épület egykori tulajdonosának, az irodalomkedvelő Sárközy Istvánnak, s a házigazda neves vendégeinek: Csokonai Vitéz Mihály és Pálóczi Horváth Ádám költőknek is.
Az intézmény törzsgyűjteményének alapjait Miklya Jenő, általános iskolai tanító kutató- és gyűjtőmunkája teremtette meg. 1961-től honismereti szakkör keretében főként diákok gyűjtötték be az egyre gyarapodó tételszámú gyűjtemény egyes darabjait. 1969-ben, a főként a hagyományos sárréti népi életmódot reprezentáló néprajzi, és helytörténeti jelentőségű tárgyi és dokumentumanyag, Szeghalmy (Szennovitz) Gyula hagyatékával valamint Sinka István személyes tárgyaival és könyvtárával egészült ki. 1991-től a volt Simay Kisdedóvó épületében rendezkedett be a múzeum. A Sárréti Múzeum jelenlegi státusza területi múzeum, gyűjtőterülete az egykori Sárrét alábbi településeire terjed ki: Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladány, Bucsa, Kertészsziget, valamint 2001 februárjától a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának engedélyével Csökmő és Újiráz is. Gyűjtőköre helytörténet, néprajz, irodalomtörténet, művészettörténet.
Az intézmény törzsgyűjteményének alapjait Miklya Jenő, általános iskolai tanító kutató- és gyűjtőmunkája teremtette meg. 1961-től honismereti szakkör keretében főként diákok gyűjtötték be az egyre gyarapodó tételszámú gyűjtemény egyes darabjait. 1969-ben, a főként a hagyományos sárréti népi életmódot reprezentáló néprajzi, és helytörténeti jelentőségű tárgyi és dokumentumanyag, Szeghalmy (Szennovitz) Gyula hagyatékával valamint Sinka István személyes tárgyaival és könyvtárával egészült ki. 1991-től a volt Simay Kisdedóvó épületében rendezkedett be a múzeum. A Sárréti Múzeum jelenlegi státusza területi múzeum, gyűjtőterülete az egykori Sárrét alábbi településeire terjed ki: Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladány, Bucsa, Kertészsziget, valamint 2001 februárjától a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának engedélyével Csökmő és Újiráz is. Gyűjtőköre helytörténet, néprajz, irodalomtörténet, művészettörténet.
Az intézmény törzsgyűjteményének alapjait Miklya Jenő, általános iskolai tanító kutató- és gyűjtőmunkája teremtette meg. 1961-től honismereti szakkör keretében főként diákok gyűjtötték be az egyre gyarapodó tételszámú gyűjtemény egyes darabjait. 1969-ben, a főként a hagyományos sárréti népi életmódot reprezentáló néprajzi, és helytörténeti jelentőségű tárgyi és dokumentumanyag, Szeghalmy (Szennovitz) Gyula hagyatékával valamint Sinka István személyes tárgyaival és könyvtárával egészült ki. 1991-től a volt Simay Kisdedóvó épületében rendezkedett be a múzeum. A Sárréti Múzeum jelenlegi státusza területi múzeum, gyűjtőterülete az egykori Sárrét alábbi településeire terjed ki: Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladány, Bucsa, Kertészsziget, valamint 2001 februárjától a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának engedélyével Csökmő és Újiráz is. Gyűjtőköre helytörténet, néprajz, irodalomtörténet, művészettörténet.
A múzeumot a soroksári lelkes lokálpatrióták alapították 1975-ben a Mezőgazdasági Múzeum segítségével. A gazdag hagyományú település életének, gazdálkodásának, kézműiparának tárgyait gyűjtik. A múzeum állandó kiállításon mutatja be Soroksár madárvilága, egy helyi gazdaépület szobarészletét, a helytörténeti vonatkozású anyagot, illetve Soroksár sporttörténetét.
A múzeumot a soroksári lelkes lokálpatrióták alapították 1975-ben a Mezőgazdasági Múzeum segítségével. A gazdag hagyományú település életének, gazdálkodásának, kézműiparának tárgyait gyűjtik. A múzeum állandó kiállításon mutatja be Soroksár madárvilága, egy helyi gazdaépület szobarészletét, a helytörténeti vonatkozású anyagot, illetve Soroksár sporttörténetét.
A múzeumot a soroksári lelkes lokálpatrióták alapították 1975-ben a Mezőgazdasági Múzeum segítségével. A gazdag hagyományú település életének, gazdálkodásának, kézműiparának tárgyait gyűjtik. A múzeum állandó kiállításon mutatja be Soroksár madárvilága, egy helyi gazdaépület szobarészletét, a helytörténeti vonatkozású anyagot, illetve Soroksár sporttörténetét.
A tájházban megismerhetik a sváb népművészet jellegzetességeit. Az egykori vendégfogadóból kialakított tájház pazar néprajzi gyűjteményt őriz. A sváb bútorok mellett a szuloki néprajzra jellemző használati tárgyak kaptak itt helyet.
