Pesterzsébeti Múzeum

A Pesterzsébeti Múzeum rövid története

A Pesterzsébeti Múzeum története a mai Gaál Imre Galéria, az egykori Suda-ház épületében, (XX. Kossuth Lajos u. 39.) kezdődött. A városalapító ügyvéd, Suda János családjának egykori polgárháza 1951-től adott otthont Budapest első peremkerületi múzeumának.

Az intézmény több mint két évtizedig a Budapesti Történeti Múzeum szervezetében működött. 1972-től a helyi tanács, 1990-től az önkormányzat fenntartásába került. A nyolcvanas évek közepén a múzeum átköltözött a Baross utca 53. szám alá. A Pesterzsébeti Múzeum gyűjteménye a századfordulón épült neogótikus Bocsák villában kapott végleges helyet, amely Bocsák Antal helyi építész munkája.

Szolgáltatásaink

Tárlatvezetés

A Pesterzsébeti Múzeumban előzetes bejelentkezés alapján ingyenes tárlatvezetés kérhető.

Kutatószolgálat

A kutatónap hétfő 9-től 15 óráig tart. A többi napra vonatkozóan előzetes egyeztetés szükséges.

Terembérlés

A Gaál Imre Galéria épülete előadások, rendezvények céljára bérbe vehető. A Pesterzsébeti Múzeum és a Gaál Imre Galéria ideális helyszínként szolgának esküvői fotók készítésére. 

Tisztelt Látogatók!

Szeretnénk felhívni figyelmüket látogatási szabályainkra, amelyeket mindannyiunk biztonsága érdekében alakítottunk ki.

A kiállítóterekben kérjük a saját maszk viselését és a bejáratnál történő kézfertőtlenítést, valamint a termekben a 1,5 – 2 m távolság megtartását.

Pesterzsébeti Múzeum: Egyszerre maximum 6 látogató tartózkodhat a kiállító termekben folyamatos szellőztetés és a 1.5 – 2 m távolság betartása mellett. A Neményi Lili emlékszobában, a terem méreteire való tekintettel egyszerre csak egy látogató tartózkodhat.

A kiállítások csoportos megtekintése előzetes regisztrációval lehetséges 10 órától 18 óráig. 

Szabadtéri kiállításaink látogatásakor is kérjük, hogy figyeljenek a biztonságos távolság megtartására.

A kutatószolgálat telefonon és online várja a megkereséseket.

A múzeumpedagógiai foglalkozásokra előzetes egyeztetés alapján az udvaron kerülhet sor, ahol a gyerekek közötti távolságtartást a pedagógusok segítségével kell betartatni. A foglalkozásokon maximum 10 gyermek vehet részt.

A Pesterzsébeti Múzeum köszönettel tartozik azoknak a lelkes érdeklődőknek, akik a több hónapos zárva tartás alatt is aktívan követték a múzeum online felületeit. Szeretnénk tájékoztatni Önöket, hogy ezek az oldalak továbbra is frissülő tartalmakkal várnak mindenkit!

Továbbra is vigyázzanak egymásra, kérjük, kövessék a múzeum honlapját és közösségi oldalát ahol naprakész információkkal segítjük a tájékozódást.

Erzsébetfalvától Pesterzsébetig településünk története

A Soroksárhoz tartozó Gubacs puszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. Az egyik Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897-ben szakadt el Soroksártól és alakult önálló községgé Erzsébetfalva néven, nagyközségként. 1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt a község átmenetileg a Leninváros nevet viselte.

A fiatal település népessége rendkívüli sebességgel növekedett, 1900-ban meghaladta a 15 ezer, 1910-ben a 30 ezer, 1920-ban a 40 ezer, 1930-ban a 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is.

A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban rendezett tanácsú várossá alakult, elnevezése pedig 1924-től Pesterzsébet lett, így feloldva a név és a rang közötti ellentmondást. 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, és a város Árpád-házi Szent Erzsébet halálának 700-adik évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta.

Pestszenterzsébet 1950. január 1-jétől több más településsel együtt Budapest része lett és ettől kezdve 1994-ig Soroksárral a főváros XX. kerületét alkotta. Az 1950-1990 közötti időszakban a kerületre illetve a városrészre a Pesterzsébet elnevezést használták, 1990-ben azonban, amikor Budapest városrészeinek neveit és határait hivatalosan rögzítették, az 1950, tehát az önállóság elvesztése előtti utolsó hivatalos nevet, vagyis a Pestszenterzsébet elnevezést elevenítették fel.

Miután 1992-ben Soroksár lakói népszavazáson nyilvánították ki ezirányú szándékukat, 1994-ben létrejött Budapest XXIII. kerülete, így azóta a XX. kerület megegyezik az egykori Erzsébetfalvával. 1999-ben a kerület illetve a városrész elnevezését harmadszorra is Pesterzsébetre változtatták, visszatérve így az eredeti névadó, Erzsébet királyné emlékéhez.