A 19. század eleji, klasszicista stílusú, fazsindelytetős kúriát utolsó gazdájáról Csillagházként is ismerik városunkban. A műemlék épületben 1977 óta működik a könyvtár helytörténeti gyűjteménye, s tartja rendezvényeit a Balassagyarmati Honismereti Kör. Állandó kiállításon mutatjuk be Horváth Endre bankjegytervező grafikusművész életét és munkásságát, a Madách-szobában Madách Imre unokaöccse, ifj. Balogh Károly rajzait, valamint a Magyar Korona Gyógyszertár 20. századi enteriőrjét.
A 19. század eleji, klasszicista stílusú, fazsindelytetős kúriát utolsó gazdájáról Csillagházként is ismerik városunkban. A műemlék épületben 1977 óta működik a könyvtár helytörténeti gyűjteménye, s tartja rendezvényeit a Balassagyarmati Honismereti Kör. Állandó kiállításon mutatjuk be Horváth Endre bankjegytervező grafikusművész életét és munkásságát, a Madách-szobában Madách Imre unokaöccse, ifj. Balogh Károly rajzait, valamint a Magyar Korona Gyógyszertár 20. századi enteriőrjét.
A 19. század eleji, klasszicista stílusú, fazsindelytetős kúriát utolsó gazdájáról Csillagházként is ismerik városunkban. A műemlék épületben 1977 óta működik a könyvtár helytörténeti gyűjteménye, s tartja rendezvényeit a Balassagyarmati Honismereti Kör. Állandó kiállításon mutatjuk be Horváth Endre bankjegytervező grafikusművész életét és munkásságát, a Madách-szobában Madách Imre unokaöccse, ifj. Balogh Károly rajzait, valamint a Magyar Korona Gyógyszertár 20. századi enteriőrjét.
A város központjában egy régi polgári épületben működik a Fodor Manó Helytörténeti Egyesület Battonyán. Itt alakították ki a több teremből álló állandó és időszaki kiállítást, amely méltó emléket állít a város múltjának. A helytörténeti gyűjtemény a lakosság által adományozott, illetve tőlük kölcsönkapott tárgyakból áll, így azt a helyi polgárok is magukénak érzik és szívesen látogatják. A kiállításokat nemcsak helybeliek, de az ország számos pontjáról érkezett látogatók, illetve több alkalommal külföldi vendégek is megtekintették.
A város központjában egy régi polgári épületben működik a Fodor Manó Helytörténeti Egyesület Battonyán. Itt alakították ki a több teremből álló állandó és időszaki kiállítást, amely méltó emléket állít a város múltjának. A helytörténeti gyűjtemény a lakosság által adományozott, illetve tőlük kölcsönkapott tárgyakból áll, így azt a helyi polgárok is magukénak érzik és szívesen látogatják. A kiállításokat nemcsak helybeliek, de az ország számos pontjáról érkezett látogatók, illetve több alkalommal külföldi vendégek is megtekintették.
A város központjában egy régi polgári épületben működik a Fodor Manó Helytörténeti Egyesület Battonyán. Itt alakították ki a több teremből álló állandó és időszaki kiállítást, amely méltó emléket állít a város múltjának. A helytörténeti gyűjtemény a lakosság által adományozott, illetve tőlük kölcsönkapott tárgyakból áll, így azt a helyi polgárok is magukénak érzik és szívesen látogatják. A kiállításokat nemcsak helybeliek, de az ország számos pontjáról érkezett látogatók, illetve több alkalommal külföldi vendégek is megtekintették.
Dr. Dankó Imre szakmai vezetésével először 1996-ban kezdtek Biharkeresztesen helytörténeti gyűjtemény létrehozásába.
A nevezetes helytörténeti gyűjteményt Huley Alfréd evangélikus lelkész alapította. emlékére a tájház falán 2006. augusztus 19-én emléktábla került elhelyezésre.
A pusztai, a paraszti élet mindennapjaihoz kötődő eszközöket, használati tárgyakat láthatunk Bugacon a helytörténeti gyűjteményben. A gyűjtemény anyagát Bugac és Bugacpusztaháza lakói adományozták, illetve adták át kiállítási tárgyként. A gyűjtemény segít megismerni a puszta világát, az itt élő emberek életét.
A pusztai, a paraszti élet mindennapjaihoz kötődő eszközöket, használati tárgyakat láthatunk Bugacon a helytörténeti gyűjteményben. A gyűjtemény anyagát Bugac és Bugacpusztaháza lakói adományozták, illetve adták át kiállítási tárgyként. A gyűjtemény segít megismerni a puszta világát, az itt élő emberek életét.
A pusztai, a paraszti élet mindennapjaihoz kötődő eszközöket, használati tárgyakat láthatunk Bugacon a helytörténeti gyűjteményben. A gyűjtemény anyagát Bugac és Bugacpusztaháza lakói adományozták, illetve adták át kiállítási tárgyként. A gyűjtemény segít megismerni a puszta világát, az itt élő emberek életét.
Dombóvári Helytörténeti Gyűjtemény Dombóvár és térsége kultúrfejlődésére vonatkozó tárgyi és egyéb emlékeket gyűjtő, feldolgozó, rendszerező és másoknak bemutató kulturális intézmény. Egyre gazdagodó anyagából sok ismeretet szerezhetnek a városról, valamint érdekes időszaki kiállítások is színesítik az idelátogatók élményeit.
Dombóvári Helytörténeti Gyűjtemény Dombóvár és térsége kultúrfejlődésére vonatkozó tárgyi és egyéb emlékeket gyűjtő, feldolgozó, rendszerező és másoknak bemutató kulturális intézmény. Egyre gazdagodó anyagából sok ismeretet szerezhetnek a városról, valamint érdekes időszaki kiállítások is színesítik az idelátogatók élményeit.
Dombóvári Helytörténeti Gyűjtemény Dombóvár és térsége kultúrfejlődésére vonatkozó tárgyi és egyéb emlékeket gyűjtő, feldolgozó, rendszerező és másoknak bemutató kulturális intézmény. Egyre gazdagodó anyagából sok ismeretet szerezhetnek a városról, valamint érdekes időszaki kiállítások is színesítik az idelátogatók élményeit.
A múzeum épülete műemlék jellegű, mai formájában 1800-1830 között épült (az 1700-as évek elején leégett), klasszicista stílusban. Abaújszántó a Rákóczi uradalomhoz tartozott, az épület eredetileg hercegi pihenőhely volt, így Rákóczi-házként is említik. Az Ulánus- vagy Kapitány-ház elnevezés az 1800-as évek második feléből származik, amikor osztrák katonákat szállásoltak el itt, és velük lakott a parancsnokuk is. Az épület korábban Vámház is volt; településünkön fontos kereskedelmi út /hadiút/ vonult át, a Földközi-tengertől szekérkaravánokon értékes árucikkeket szállítottak Kassán, Krakkón át Kijevbe. E szállítmányokat lovas katonák kísérték egyik vámháztól a következőig, ahol váltották a kíséretet.
A múzeum épülete műemlék jellegű, mai formájában 1800-1830 között épült (az 1700-as évek elején leégett), klasszicista stílusban. Abaújszántó a Rákóczi uradalomhoz tartozott, az épület eredetileg hercegi pihenőhely volt, így Rákóczi-házként is említik. Az Ulánus- vagy Kapitány-ház elnevezés az 1800-as évek második feléből származik, amikor osztrák katonákat szállásoltak el itt, és velük lakott a parancsnokuk is. Az épület korábban Vámház is volt; településünkön fontos kereskedelmi út /hadiút/ vonult át, a Földközi-tengertől szekérkaravánokon értékes árucikkeket szállítottak Kassán, Krakkón át Kijevbe. E szállítmányokat lovas katonák kísérték egyik vámháztól a következőig, ahol váltották a kíséretet.
A múzeum épülete műemlék jellegű, mai formájában 1800-1830 között épült (az 1700-as évek elején leégett), klasszicista stílusban. Abaújszántó a Rákóczi uradalomhoz tartozott, az épület eredetileg hercegi pihenőhely volt, így Rákóczi-házként is említik. Az Ulánus- vagy Kapitány-ház elnevezés az 1800-as évek második feléből származik, amikor osztrák katonákat szállásoltak el itt, és velük lakott a parancsnokuk is. Az épület korábban Vámház is volt; településünkön fontos kereskedelmi út /hadiút/ vonult át, a Földközi-tengertől szekérkaravánokon értékes árucikkeket szállítottak Kassán, Krakkón át Kijevbe. E szállítmányokat lovas katonák kísérték egyik vámháztól a következőig, ahol váltották a kíséretet.
A fegyverneki helytörténeti kiállítás több száz darabból álló néprajzi gyűjtemény.
Heves megye második legnagyobbnak tartott régészeti gyűjteménye a település és közvetlen környéke leletanyagát mutatja be. A több mint 1700 régészeti lelet a település határából származik.
A régen `Kutyaszorítónak` nevezett településrészen található a tájházunk. A múlt század közepén épült zsellérházban a századforduló tárgyi világát idéző berendezés, és kis helytörténeti gyűjtemény kapott otthont. Az épület minden szerkezete és berendezése eredeti, számos tárgy a ház utolsó lakójától származik. A bemutatott korra utal a régi házszám, a 101 is. Az épület régi tömésfalakkal, nádtetővel, nyitott kéménnyel. A konyha és a szoba régi bútorokkal van berendezve. A felújításkor arra törekedtek, hogy a konyhai kemence sütésre, a szobai rakott tűzhely fűtésre, bemutatókra alkalmas legyen.
A régen `Kutyaszorítónak` nevezett településrészen található a tájházunk. A múlt század közepén épült zsellérházban a századforduló tárgyi világát idéző berendezés, és kis helytörténeti gyűjtemény kapott otthont. Az épület minden szerkezete és berendezése eredeti, számos tárgy a ház utolsó lakójától származik. A bemutatott korra utal a régi házszám, a 101 is. Az épület régi tömésfalakkal, nádtetővel, nyitott kéménnyel. A konyha és a szoba régi bútorokkal van berendezve. A felújításkor arra törekedtek, hogy a konyhai kemence sütésre, a szobai rakott tűzhely fűtésre, bemutatókra alkalmas legyen.
A régen `Kutyaszorítónak` nevezett településrészen található a tájházunk. A múlt század közepén épült zsellérházban a századforduló tárgyi világát idéző berendezés, és kis helytörténeti gyűjtemény kapott otthont. Az épület minden szerkezete és berendezése eredeti, számos tárgy a ház utolsó lakójától származik. A bemutatott korra utal a régi házszám, a 101 is. Az épület régi tömésfalakkal, nádtetővel, nyitott kéménnyel. A konyha és a szoba régi bútorokkal van berendezve. A felújításkor arra törekedtek, hogy a konyhai kemence sütésre, a szobai rakott tűzhely fűtésre, bemutatókra alkalmas legyen.
