Országos eseménynaptár
Titkok a föld alatt – ásványok, kőzetek, drágakövek címmel állandó kiállítás látogatható a Magyar Természettudományi Múzeumban. Kíváncsi rá, hogy nézhet ki egy mindenes fehércseléd, vagy mik a tagjai egy Betéti ásványtársaságnak? Hogyan segíthet a ház körül egy föld alól előkerült háztartási alkalmazott? Mit tisztítanak a szagmunkások? Egyáltalán miért kell ismernünk az ásványokat? Az ásványok részei mindennapi életünknek. Nincs olyan nap, hogy valamilyen formában ne találkozzunk velük. Gondoljunk csak az ételeinkben megtalálható sóra, a ceruzánk belét adó grafitra vagy a szerencsésebbek ékszereiben előforduló smaragdra vagy gyémántra.
Titkok a föld alatt – ásványok, kőzetek, drágakövek címmel állandó kiállítás látogatható a Magyar Természettudományi Múzeumban. Kíváncsi rá, hogy nézhet ki egy mindenes fehércseléd, vagy mik a tagjai egy Betéti ásványtársaságnak? Hogyan segíthet a ház körül egy föld alól előkerült háztartási alkalmazott? Mit tisztítanak a szagmunkások? Egyáltalán miért kell ismernünk az ásványokat? Az ásványok részei mindennapi életünknek. Nincs olyan nap, hogy valamilyen formában ne találkozzunk velük. Gondoljunk csak az ételeinkben megtalálható sóra, a ceruzánk belét adó grafitra vagy a szerencsésebbek ékszereiben előforduló smaragdra vagy gyémántra.
Titkok a föld alatt – ásványok, kőzetek, drágakövek címmel állandó kiállítás látogatható a Magyar Természettudományi Múzeumban. Kíváncsi rá, hogy nézhet ki egy mindenes fehércseléd, vagy mik a tagjai egy Betéti ásványtársaságnak? Hogyan segíthet a ház körül egy föld alól előkerült háztartási alkalmazott? Mit tisztítanak a szagmunkások? Egyáltalán miért kell ismernünk az ásványokat? Az ásványok részei mindennapi életünknek. Nincs olyan nap, hogy valamilyen formában ne találkozzunk velük. Gondoljunk csak az ételeinkben megtalálható sóra, a ceruzánk belét adó grafitra vagy a szerencsésebbek ékszereiben előforduló smaragdra vagy gyémántra.
A főbejáratnál a Fogadótér kupolájában egy barázdás bálna felfüggesztett csontváza alatt léphet be a látogató. A nálunk látható példányt 1896-ban ejtették el az Atlanti-óceánban, az ipari méretű bálnavadászat fénykorában, majd 1900-ban Bécsből, 4000 aranykoronáért vásárolták meg. A koponyán látható égésnyomok az 1956-os tűzvész során keletkeztek. Az egyik állkapocsfél évek óta a Természetbúvár-teremben ejtette ámulatba a kicsiket és a nagyokat egyaránt. A csontváz súlya mintegy 2 tonna, ebből csak a koponya kb. egy tonnát nyom. A múzeumban először látható a teljes csontváz. A Magyar Természettudományi Múzeum új főbejáratának tervezése a csontváz alakjának figyelembevételével történt, ezért a kupola aszimmetrikus. A váz felfüggesztése speciális tervezést és állványozást igényelt. A gerenda 10 felfüggesztési ponton tartja.
A főbejáratnál a Fogadótér kupolájában egy barázdás bálna felfüggesztett csontváza alatt léphet be a látogató. A nálunk látható példányt 1896-ban ejtették el az Atlanti-óceánban, az ipari méretű bálnavadászat fénykorában, majd 1900-ban Bécsből, 4000 aranykoronáért vásárolták meg. A koponyán látható égésnyomok az 1956-os tűzvész során keletkeztek. Az egyik állkapocsfél évek óta a Természetbúvár-teremben ejtette ámulatba a kicsiket és a nagyokat egyaránt. A csontváz súlya mintegy 2 tonna, ebből csak a koponya kb. egy tonnát nyom. A múzeumban először látható a teljes csontváz. A Magyar Természettudományi Múzeum új főbejáratának tervezése a csontváz alakjának figyelembevételével történt, ezért a kupola aszimmetrikus. A váz felfüggesztése speciális tervezést és állványozást igényelt. A gerenda 10 felfüggesztési ponton tartja.
A főbejáratnál a Fogadótér kupolájában egy barázdás bálna felfüggesztett csontváza alatt léphet be a látogató. A nálunk látható példányt 1896-ban ejtették el az Atlanti-óceánban, az ipari méretű bálnavadászat fénykorában, majd 1900-ban Bécsből, 4000 aranykoronáért vásárolták meg. A koponyán látható égésnyomok az 1956-os tűzvész során keletkeztek. Az egyik állkapocsfél évek óta a Természetbúvár-teremben ejtette ámulatba a kicsiket és a nagyokat egyaránt. A csontváz súlya mintegy 2 tonna, ebből csak a koponya kb. egy tonnát nyom. A múzeumban először látható a teljes csontváz. A Magyar Természettudományi Múzeum új főbejáratának tervezése a csontváz alakjának figyelembevételével történt, ezért a kupola aszimmetrikus. A váz felfüggesztése speciális tervezést és állványozást igényelt. A gerenda 10 felfüggesztési ponton tartja.
Az Aquincumi Múzeumban öt állandó kiállítás látogatható egész évben Budapesten. A Róma Aquincum kiállítás az ókori tárgyi emlékeket mutatja be. A Tegularium kiállítás a kerámia szerepét ismerteti az Aquincum római kori építészetében. A Mithras Aquincumban kiállítás a felújított Symphorus mithraeum épületegyüttesét mutatja be. Az Aquincumi Látványraktár kronologikusan és tematikusan rendezve mutatja be raktárszerűen a különböző korok emlékeit. A Festőház pedig az aquincumi polgárváros otthonaiba enged betekintést.
Az Aquincumi Múzeumban öt állandó kiállítás látogatható egész évben Budapesten. A Róma Aquincum kiállítás az ókori tárgyi emlékeket mutatja be. A Tegularium kiállítás a kerámia szerepét ismerteti az Aquincum római kori építészetében. A Mithras Aquincumban kiállítás a felújított Symphorus mithraeum épületegyüttesét mutatja be. Az Aquincumi Látványraktár kronologikusan és tematikusan rendezve mutatja be raktárszerűen a különböző korok emlékeit. A Festőház pedig az aquincumi polgárváros otthonaiba enged betekintést.
Az Aquincumi Múzeumban öt állandó kiállítás látogatható egész évben Budapesten. A Róma Aquincum kiállítás az ókori tárgyi emlékeket mutatja be. A Tegularium kiállítás a kerámia szerepét ismerteti az Aquincum római kori építészetében. A Mithras Aquincumban kiállítás a felújított Symphorus mithraeum épületegyüttesét mutatja be. Az Aquincumi Látványraktár kronologikusan és tematikusan rendezve mutatja be raktárszerűen a különböző korok emlékeit. A Festőház pedig az aquincumi polgárváros otthonaiba enged betekintést.
A gömöri háziipar nem csak a fazekasmunkáival képviselteti magát gyűjteményünkben, hanem az oly sok néven ismert, igen elterjedt, s távoli történeti korban gyökerező ácsolt ládával is, amelyet a vidékünkön szuszéknak neveztek. Mivel egykoron jelentős volt a fafeldolgozás vidékünkön, az ácsolt bútorok használata is nagy számban fordult elő. Ennek köszönhetően került egy-egy jellegzetes darab a múzeumba is. Ilyen az az ácsolt asztal, amelynél szögek nélkül csapolással rögzítették a különböző részeket. Szemrevaló a díszesen faragott háttámlájú, kissé rokokós „parasztszék” is, ami szintén ácstechnikával készült.
A gömöri háziipar nem csak a fazekasmunkáival képviselteti magát gyűjteményünkben, hanem az oly sok néven ismert, igen elterjedt, s távoli történeti korban gyökerező ácsolt ládával is, amelyet a vidékünkön szuszéknak neveztek. Mivel egykoron jelentős volt a fafeldolgozás vidékünkön, az ácsolt bútorok használata is nagy számban fordult elő. Ennek köszönhetően került egy-egy jellegzetes darab a múzeumba is. Ilyen az az ácsolt asztal, amelynél szögek nélkül csapolással rögzítették a különböző részeket. Szemrevaló a díszesen faragott háttámlájú, kissé rokokós „parasztszék” is, ami szintén ácstechnikával készült.
A gömöri háziipar nem csak a fazekasmunkáival képviselteti magát gyűjteményünkben, hanem az oly sok néven ismert, igen elterjedt, s távoli történeti korban gyökerező ácsolt ládával is, amelyet a vidékünkön szuszéknak neveztek. Mivel egykoron jelentős volt a fafeldolgozás vidékünkön, az ácsolt bútorok használata is nagy számban fordult elő. Ennek köszönhetően került egy-egy jellegzetes darab a múzeumba is. Ilyen az az ácsolt asztal, amelynél szögek nélkül csapolással rögzítették a különböző részeket. Szemrevaló a díszesen faragott háttámlájú, kissé rokokós „parasztszék” is, ami szintén ácstechnikával készült.
Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark képzőművészeti kiállításának két kiemelkedő alkotója Béla és Faggyas István. Hagyatékukból szármKucsazó kisplasztikák és festmények mellett további ózdi kötődésű képzőművészek alkotásai láthatók.
Őskori régészeti és ásvány kiállítás: A környék régészeti leleteit és ásványkincseit tárja a látogatók elé, köztük a négyezer éves centeri ember alakú urnát és a hangonyi pálos-rendi kolostor gótikus ablakív töredékét.
Néprajzi kiállítás: A helyi paraszti bútorzatot, viseletet és életmódot mutatja be, sokszor máshol nem látható, ritkaságnak számító darabokkal. A kiállítás honismereti jellegű, helyi gyűjtés az Ózd környékén élő falusi emberek életéről, az életükben szerepet játszó tárgyakról. A kiállításon megtekinthetőek a paraszti élet alapvető kellékein túl a kenderszövéshez vagy a fazekassághoz kapcsolódó szerszámok, az állattartással összefüggő tárgyak.
Néprajzi kiállítás: A helyi paraszti bútorzatot, viseletet és életmódot mutatja be, sokszor máshol nem látható, ritkaságnak számító darabokkal. A kiállítás honismereti jellegű, helyi gyűjtés az Ózd környékén élő falusi emberek életéről, az életükben szerepet játszó tárgyakról. A kiállításon megtekinthetőek a paraszti élet alapvető kellékein túl a kenderszövéshez vagy a fazekassághoz kapcsolódó szerszámok, az állattartással összefüggő tárgyak.
Néprajzi kiállítás: A helyi paraszti bútorzatot, viseletet és életmódot mutatja be, sokszor máshol nem látható, ritkaságnak számító darabokkal. A kiállítás honismereti jellegű, helyi gyűjtés az Ózd környékén élő falusi emberek életéről, az életükben szerepet játszó tárgyakról. A kiállításon megtekinthetőek a paraszti élet alapvető kellékein túl a kenderszövéshez vagy a fazekassághoz kapcsolódó szerszámok, az állattartással összefüggő tárgyak.
Ózdon 1971-ben hozták létre a Gyártörténeti bemutatót, amely a nagy múltú vasgyártás történetét volt hivatott megjeleníteni. 1994 -től már kibővült gyűjtőkörrel, Muzeális Gyűjteményként az 1895-ben épített Gyári Iskola műemléki épületében kapott helyet.
Időszaki és állandó kiállítások, kiállításmegnyitó események Ózdon, az Olvasó kisgalériájában, az ÓMI Civil Házban, az Ózdi Művelődési Intézmények Városi Könyvtárában, az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékparkban.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
