Látnivaló

A Tropicariumban nem csak a mélyvízi világ egy részét mutatjuk meg a látogatóknak, hanem a trópusi esőerdő egy kicsiny darabját is, ahol negyedóránként megdördül az ég, elered az eső és villámok cikáznak a lustán elnyúló Mississippi aligátorok felett. Mindemellett a Tropicariumban található Közép-Európa legnagyobb tengeri akváriuma a 1.4 millió liter sós vizet magába foglaló cápaakvárium, melyben 5 db kétméteres cápa, ráják és egy hazánkban csak nálunk megcsodálható félig cápa, félig rája cápafarkú gitár rája csodálható meg. A hatalmas akvárium mellett még legalább 50 más fajta „kisebb” (5-40.000!! literes) akvárium és terrárium is látható.

Megnyitotta kapuit a Csillagerőd, a csillagba zárt művészet. Jellegzetes csillag alakját négy, befele nyitott ütegállás adja, melyeknek külső felét kövekkel erősítették meg és kőfallal kötötték össze. Körbe mély vizesárok védte. Az udvaron nyújtott nyolcszögletű erőd-jellegű laktanyaépület található.

Az Igmándi Erőd 250 méter hosszú kazamatafolyosóján 1965-ben nyílt meg a Klapka György Múzeum első kiállítása, a római kori kőtár. Az erőd másik kiállítása a légoltalmi kiállítás, amely bemutatja a második világháborús komáromi eseményeket.

Legát István helytörténész aprólékos munkájának köszönhetően megújult a Monostori Erőd Pékmúzeuma. A kiállítás a Monostori Erőd nyitvatartásásval egyidőben (márciustól novemberig) megtekinthető.

A komáromi Monostori Erőd a hadtörténelemben mindig kiemelkedő szerepet játszott. Napjainkban a látogatóközpont a történelmi életképeket bemutató kiállítások mellett számos programmal várja az érdeklődőket. Csoportoknak, cégeknek és iskoláknak számos turisztikai csomagot kínálnak. Országos nagyrendezvények, céges családi napok vagy koncertek szervezői szívesen veszik igénybe a Monostori erőd adta kiváló lehetőségeket.

Római kori kőtár Komáromban - Az erőd 250 méter hosszú kazamatafolyosóján 1965-ben nyílt meg a Klapka György Múzeum első kiállítása, a római kori kőtár. A kiállítás 1993-ban átrendezésre került, ekkor a műemléképület hangulatos belső helyiségeiben kaptak helyet a Szőny területén talált kőfaragványok.

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapításának célja, hogy bemutassa a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében. A Skanzennek nem lehet csak az a célja, hogy a paraszti kultúra értékeit naftalinban tárolja a távoli jövő generációi számára. Sokkal inkább az itt és most élő embereknek szeretné meg- és felmutatni a hagyományos tudás ma is használható elemeit és a közösségi kultúra értékeit. A szabadtéri kiállítások lehetővé teszik, hogy a falusi élet hangulatáról és léptékéről valós benyomást szerezzen a látogató.

A balatonszárszói villasoron lévő, Európai Uniós forrásból 2012-ben megújult egykori Horváth-panzió ad otthont az új József Attila-kiállításnak. Ebben a házban töltötte utolsó napjait a súlyos betegségből lábadozó költő. 1937. december 3-án este innen indult arra a sétára, melyről nem tért többé vissza. A kiállítás a költő életének utolsó időszakát idézi fel és állít emléket az egész életműnek a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagából, valamint magántulajdonban lévő dokumentumok, fotók, tárgyak segítségével.

Hazánk egyik legeldugottabb, ugyanakkor egyik legértékesebb tája a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterülete. Az ország keleti határa mellett fekszik az Alföld peremén, a Kárpát-medence síkvidékeire egykor oly jellemző, gazdag vízi világ egyik utolsó hírmondójaként. Az itt fennmaradt erdők, mocsarak, halastavak és szikes puszták egyedülálló növény- és állatvilágnak adnak otthont. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság által üzemeltetett Bihari Madárvárta a legnagyobb férőhelyű szálláshely a térségben, fekvésénél fogva jó kiindulási pont a Bihari Sárrét felfedezéséhez a határ mindkét oldalán.

A múzeumban látható Magyarország egyetlen madárvonulási kiállítása, amely interaktív játékok segítségével mutatja be a kardoskúti Fehér-tó madárvonulásban betöltött szerepét.