Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont

Körös-Maros Nemzeti Park programok, túrák, kirándulások, táborok hónapról-hónapra a nemzeti park egész területén. Páratlan természeti környezettel, ritka növény- és állatfajokkal, természeti kincsekkel ismerkedhetnek meg itt a kirándulás szerelmesei. Egyedi arculatú táj, mely rejtett értékeivel,csodáival várja az érdeklődő természetbarátokat.

Jeles ünnepnapokon, hosszú hétvégéken látványetetéssel egybekötött állatismertetők várják vendégeinket.

Szarvason, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság központja mellett került kialakításra a Körösvölgyi Látogatóközpont, amelyben természetvédelmi kiállítás, széles körű programok, szolgáltatások várják az érdeklődőket. Nemzeti Parkunk ezen bemutatóhelyén állandó kiállításunkon ismerhető meg a Dél-Tiszántúl tájtörténete, természeti értékei, élővilága, a Körös-Maros Nemzeti Park munkája. Megtekinthetőek változatos időszaki kiállításaink. Hirdetett szakmai programjaink egész év során kihasználhatóak.

A már hagyományossá vált program keretében a Dél-Tiszántúl egyik legszebb természeti környezetében követhetjük nyomon, ahogyan a darvak és a vadludak beszállnak az éjszakázó helyekre. Lehetőség nyílik megfigyelni a naplementében a Kardoskúti Fehér-tóhoz behúzó darvakat, szakvezetés kíséretében.

Jeles alkalmakkor, ünnepnapokon látványetetéssel egybekötött állatismertetőkkel várjuk vendégeinket.

Programok Biharugrán. Hazánk egyik legeldugottabb, ugyanakkor egyik legértékesebb tája a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterülete. Az ország keleti határa mellett fekszik az Alföld peremén, a Kárpát-medence síkvidékeire egykor oly jellemző, gazdag vízi világ egyik utolsó hírmondójaként. Az itt fennmaradt erdők, mocsarak, halastavak és szikes puszták egyedülálló növény- és állatvilágnak adnak otthont. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság által üzemeltetett Bihari Madárvárta a legnagyobb férőhelyű szálláshely a térségben, fekvésénél fogva jó kiindulási pont a Bihari Sárrét felfedezéséhez a határ mindkét oldalán.

Hagyományos Márton-napi rendezvényünk Biharugrán, a Bihari Madárvártában.

A Körös-Maros Nemzeti Parkban idén is szerveznek csillagászati túrákat és megfigyeléseket az érdeklődők számára. A rendezvényeket előadások, teleszkópos megfigyelések, lézerfényes csillaghatározások színesítik.

A Halásztelki-tanösvény minden évszakban más arcát mutatja, így érdemes negyedévente felkeresni és a tematikus vezetett séták keretében megismerni ezt a tájegységet.

Ezen a napon valódi alkotóházzá válik a Bihari Madárvárta, több kézműves tevékenységet is kipróbálunk vendégeinkkel. Az ünnepváró hangulatban karácsonyi ajándékokat készítünk természetes anyagokból, díszeket fára, asztalra, ajtóra. Eközben Adventet idéző zenék és csemegék kerülnek elő, segítve az ünnepi készülődést, az egymásra figyelést, beleértve a környezetünket is.

A már hagyományossá vált program keretében a Dél-Tiszántúl egyik legszebb természeti környezetében követhetjük nyomon, ahogyan a darvak és a vadludak beszállnak az éjszakázó helyekre. Lehetőség nyílik megfigyelni a naplementében a Kardoskúti Fehér-tóhoz behúzó darvakat, szakvezetés kíséretében.

Hagyományos Márton-napi rendezvényünk Biharugrán, a Bihari Madárvártában.

A puszták legnagyobb testű röpképes madarát, a túzokot, az országban egyedülálló módon, félvad körülmények között, testközelből bárki megtekintheti a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság látogatóközpontjában, ahol sokkal több érdekességet is hallhat, láthat a fajjal és a faj védelmével kapcsolatban.

A központ külső bemutatóhelyein túzok, illetve különböző magyar őshonos állatfajok testközelből figyelhetők meg, többek között magyar szürke marha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés és különböző baromfifajták, melyekről a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai nyújtanak tájékoztatást az érdeklődőknek.

A tanösvény hossza 1,5 km. Kiinduló és érkező pontja a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont , 1 óra alatt bejárható. A tanösvény 8 állomáshelyén bemutatásra kerül a Dévaványai-Ecsegi puszták jellegzetes élőhelye, fontosabb növény- és állatfajai. Az útvonal gyalogosan járható. A tanösvény látogatása belépődíjhoz kötött, mely tartalmazza a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont múzeumépületében található `A Nagy-Sárrét jelene és múltja`, valamint `A túzok védelme Magyarországon` állandó kiállítások, továbbá a túzok és számos őshonos háziállat, gyógynövényes kert megtekintését is.

Az Igazgatóság évente meghirdetett színes programjain kívül szakemberek vezetésével túrák, madármegfigyelés, természetfotózás, tematikus foglalkozások és csillagászati bemutatók is igényelhetők.

A Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont Dévaványa és Ecsegfalva között félúton található. Budapest és Debrecen felől érkező látogatóinknak a 4-es sz. főútról a Kisújszállási elágazásnál kell letérni, majd továbbhaladni Dévaványa irányába.

A Magyarország második legnagyobb halastórendszerének számító, közel 1900 hektáros Biharugrai-halastavakat az egymás szomszédságában lévő Biharugrai- és Begécsi-tórendszer alkotja. Az ugrai tavak kialakítása a XX. század elején kezdődött, 1930-ra már elkészültek az első tavak, s megkezdődött a haltenyésztés. A begécsi, 1200 hektáros rész eredetileg belvíztározóként üzemelt, halastóvá alakítása 1962-ben fejeződött be. Ezek a tavak az ugrai tavaknál mélyebbek és nagyobb a szabad vízfelületük.

Biharugra látnivalói a Körös-Maros Nemzeti Park területén helyezkednek el. A Madárvárta és a hozzá tartozó tanösvény mellett a halastavak jelentik a legnépszerűbb látnivalókat Biharugrán. A Biharugrai-halastavak és a környező területek védetté nyilvánítását már a hetvenes években szorgalmazták, végül 1990-ben egy 7991 hektáros terület került védelem alá Körösnagyharsány, Biharugra, Zsadány, Mezőgyán és Geszt határában. A fokozottan védett területek kiterjedése 1424 hektár. Az Erdélyi-szigethegységből érkező Sebes-Körös és több kisebb vízfolyás, elsősorban a Korhány, a Köles-ér és a Gyepes áradásai alakították ki azt a hatalmas Körösnagyharsánytól Vésztőig húzódó vízivilágot, amelyet Kis-Sárrét néven említünk. A XIX. század folyószabályozási és lecsapolási munkálatai következtében az ártéri közösségek élőhelye drasztikusan beszűkült, nagyrészt teljesen eltűnt, másik részükön átalakult, például halastavakat létesítettek.

Ahogyan azt a nemzeti park igazgatóság neve is sugallja, területe vizes élőhelyekben igen gazdag. A felszíni vizek számtalan megjelenési formában reprezentálják az egyes víztértípusokhoz kötődő fito- és zoocönózisokat, így időszakos, állandó, folyó és állóvízi életközösségek egyaránt kialakultak. A folyók árterületének szabályozásával, a vizenyős területek meliorálásával jelentősen csökkent ezen élőhelyek kiterjedése, megmaradt foltjaik kiemelt természetvédelmi értéket képviselnek.