Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
Országos eseménynaptár
A Hegyestető 482 méter magas csúcsán álló, csaknem tizenöt méter magas, középkori bástyát idéző Julianus-kilátó a Dunakanyar legszebb körpanorámáját kínálja. A nemrég felújított, 1939-ben épült Julianus-kilátóból páratlan kilátást élvezhetünk a Dunakanyarra, a környező hegyekre, a visegrádi fellegvárra. Tetejéről nemcsak a Dunára, a belső Börzsönyre is páratlan kilátás nyílik.
A Hegyestető 482 méter magas csúcsán álló, csaknem tizenöt méter magas, középkori bástyát idéző Julianus-kilátó a Dunakanyar legszebb körpanorámáját kínálja. A nemrég felújított, 1939-ben épült Julianus-kilátóból páratlan kilátást élvezhetünk a Dunakanyarra, a környező hegyekre, a visegrádi fellegvárra. Tetejéről nemcsak a Dunára, a belső Börzsönyre is páratlan kilátás nyílik.
A Hegyestető 482 méter magas csúcsán álló, csaknem tizenöt méter magas, középkori bástyát idéző Julianus-kilátó a Dunakanyar legszebb körpanorámáját kínálja. A nemrég felújított, 1939-ben épült Julianus-kilátóból páratlan kilátást élvezhetünk a Dunakanyarra, a környező hegyekre, a visegrádi fellegvárra. Tetejéről nemcsak a Dunára, a belső Börzsönyre is páratlan kilátás nyílik.
A kőszegi alsóvár legrégebbi része a 13. században épült. Az eredetileg gótikus stílusú belső várat később kibővítették; a reneszánsz és barokk korban is átalakított épületegyüttes uradalmi várkastélyként szolgált. Kétszigetes jellege ma is megfigyelhető: jól látható, hogy az elővárat és a belső várat is vizesárok vette körül. Kőszeg várának első említése 802-ből származik. Legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el, aki ellen Jurisics Miklós várkapitány mintegy ezerfőnyi, kisebb részben katonáiból, de inkább a bemenekült környékbeli jobbágyokból szervezett védősereget.
A kőszegi alsóvár legrégebbi része a 13. században épült. Az eredetileg gótikus stílusú belső várat később kibővítették; a reneszánsz és barokk korban is átalakított épületegyüttes uradalmi várkastélyként szolgált. Kétszigetes jellege ma is megfigyelhető: jól látható, hogy az elővárat és a belső várat is vizesárok vette körül. Kőszeg várának első említése 802-ből származik. Legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el, aki ellen Jurisics Miklós várkapitány mintegy ezerfőnyi, kisebb részben katonáiból, de inkább a bemenekült környékbeli jobbágyokból szervezett védősereget.
A kőszegi alsóvár legrégebbi része a 13. században épült. Az eredetileg gótikus stílusú belső várat később kibővítették; a reneszánsz és barokk korban is átalakított épületegyüttes uradalmi várkastélyként szolgált. Kétszigetes jellege ma is megfigyelhető: jól látható, hogy az elővárat és a belső várat is vizesárok vette körül. Kőszeg várának első említése 802-ből származik. Legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el, aki ellen Jurisics Miklós várkapitány mintegy ezerfőnyi, kisebb részben katonáiból, de inkább a bemenekült környékbeli jobbágyokból szervezett védősereget.
A 6,15 m magas kilátóból északnyugattól délkeletig a Bakony vonulatát látni, déli irányból pedig az Aranyos-völgy, háttérben a város és a Vár páratlan sziluettjével. A kilátó egyedi formája nem véletlen, mert szerkezete és arányai a természet és a matematika törvényszerűségének Fibonacci sorozatokkal illusztrált kapcsolatát hirdetik.
A 6,15 m magas kilátóból északnyugattól délkeletig a Bakony vonulatát látni, déli irányból pedig az Aranyos-völgy, háttérben a város és a Vár páratlan sziluettjével. A kilátó egyedi formája nem véletlen, mert szerkezete és arányai a természet és a matematika törvényszerűségének Fibonacci sorozatokkal illusztrált kapcsolatát hirdetik.
A 6,15 m magas kilátóból északnyugattól délkeletig a Bakony vonulatát látni, déli irányból pedig az Aranyos-völgy, háttérben a város és a Vár páratlan sziluettjével. A kilátó egyedi formája nem véletlen, mert szerkezete és arányai a természet és a matematika törvényszerűségének Fibonacci sorozatokkal illusztrált kapcsolatát hirdetik.
A galéria művészeti koncepciója sajátos. Bátran felvállalja a `felfedező` galéria szerepét. Számos fiatal alkotónak tette lehetővé első önálló bemutatkozását. Küldetése, hogy a kortárs művészeti élet élvonalát képviselje.
A Nagy-Hárs-hegy tetején, 454 méteres magasságban található a Kaán Károly-kilátó, melynek legfelső emeletéről teljes körpanoráma tárul Budapestre. A kilátót 2016-ban újították fel.
A Visegrádi-hegység legkedveltebb forrása. Évente több tízezren fordulnak meg a Visegrádi-hegység egyik emblematikus forrásánál, az Apátkúti-völgyben fekvő Kaán Károly-forrásnál. Első foglalását 1938-ban készítette a szentendrei 914. számú Endre Cserkészcsapat. Második, ma is látható foglalatát 1974-ben Bertényi Miklós erdőmérnök vezetésével készítették. A forrásvíz alkotói alapján a Kaán-forrás vize csekély ásványi anyag tartalmú, kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos jellegű, kissé kemény, alacsony nátrium-tartalmú, ivási célra megfelelő víz, ám fogyasztását csak saját felelősségre ajánljuk.
A Visegrádi-hegység legkedveltebb forrása. Évente több tízezren fordulnak meg a Visegrádi-hegység egyik emblematikus forrásánál, az Apátkúti-völgyben fekvő Kaán Károly-forrásnál. Első foglalását 1938-ban készítette a szentendrei 914. számú Endre Cserkészcsapat. Második, ma is látható foglalatát 1974-ben Bertényi Miklós erdőmérnök vezetésével készítették. A forrásvíz alkotói alapján a Kaán-forrás vize csekély ásványi anyag tartalmú, kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos jellegű, kissé kemény, alacsony nátrium-tartalmú, ivási célra megfelelő víz, ám fogyasztását csak saját felelősségre ajánljuk.
A Visegrádi-hegység legkedveltebb forrása. Évente több tízezren fordulnak meg a Visegrádi-hegység egyik emblematikus forrásánál, az Apátkúti-völgyben fekvő Kaán Károly-forrásnál. Első foglalását 1938-ban készítette a szentendrei 914. számú Endre Cserkészcsapat. Második, ma is látható foglalatát 1974-ben Bertényi Miklós erdőmérnök vezetésével készítették. A forrásvíz alkotói alapján a Kaán-forrás vize csekély ásványi anyag tartalmú, kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos jellegű, kissé kemény, alacsony nátrium-tartalmú, ivási célra megfelelő víz, ám fogyasztását csak saját felelősségre ajánljuk.
Ligetfalván, Zala megyében várunk mindenkit, aki szeretne állatokkal, növényekkel barátkozni, vagy kikapcsolódni egy nagyon szép helyen. Több mint 100 féle őshonos és egzotikus állat megtekintésére, simogatására van lehetőség.
Somogy megye legfiatalabb városában, Kadarkúton található az az 1700 négyszögölnyi terület, ahol több mint 320 fajta örökzöld, 360 fajta évelő növényt, 220 fajta cserjét, 77 – féle sziklakerti hagymás növényt, 22 – féle télálló kaktuszt, 15 fajta díszfát és több mint 15 fajta mediterrán növényt tart számon Szabadkai Tibor gyűjtő. A ritkaságokra vágyó természetbarát itt láthatja az ország hat darab mamutfenyője közül az egyiket, de lehet itt óriástobozú fenyőt, szecsuáni mamutfenyőt látni.
Somogy megye legfiatalabb városában, Kadarkúton található az az 1700 négyszögölnyi terület, ahol több mint 320 fajta örökzöld, 360 fajta évelő növényt, 220 fajta cserjét, 77 – féle sziklakerti hagymás növényt, 22 – féle télálló kaktuszt, 15 fajta díszfát és több mint 15 fajta mediterrán növényt tart számon Szabadkai Tibor gyűjtő. A ritkaságokra vágyó természetbarát itt láthatja az ország hat darab mamutfenyője közül az egyiket, de lehet itt óriástobozú fenyőt, szecsuáni mamutfenyőt látni.
Somogy megye legfiatalabb városában, Kadarkúton található az az 1700 négyszögölnyi terület, ahol több mint 320 fajta örökzöld, 360 fajta évelő növényt, 220 fajta cserjét, 77 – féle sziklakerti hagymás növényt, 22 – féle télálló kaktuszt, 15 fajta díszfát és több mint 15 fajta mediterrán növényt tart számon Szabadkai Tibor gyűjtő. A ritkaságokra vágyó természetbarát itt láthatja az ország hat darab mamutfenyője közül az egyiket, de lehet itt óriástobozú fenyőt, szecsuáni mamutfenyőt látni.
Ez a ház egy saját birtokából élő, lovat tartó gazdaember lakása – századunk első feléből. Kakas-háznak ismerik Átányon, mert benne lakott és belőle halt ki volt gazdája, Kakas Samu. Az építtető ugyan Bedécs József volt (a mestergerenda tanúsága szerint 1856-ban), akitől vásárlás, illetve örökség révén jutott Bedécs Imre kezére. Bedécs Imre lányát, Zsuzsát, pedig Kakas Samu vette feleségül 1920-ban, aki vagyonnal bár, de vevőnek jött a házhoz. Kakas Samu az Átányon nagy múltú Kakas család szegényebb ágából származott.
Ez a ház egy saját birtokából élő, lovat tartó gazdaember lakása – századunk első feléből. Kakas-háznak ismerik Átányon, mert benne lakott és belőle halt ki volt gazdája, Kakas Samu. Az építtető ugyan Bedécs József volt (a mestergerenda tanúsága szerint 1856-ban), akitől vásárlás, illetve örökség révén jutott Bedécs Imre kezére. Bedécs Imre lányát, Zsuzsát, pedig Kakas Samu vette feleségül 1920-ban, aki vagyonnal bár, de vevőnek jött a házhoz. Kakas Samu az Átányon nagy múltú Kakas család szegényebb ágából származott.
Ez a ház egy saját birtokából élő, lovat tartó gazdaember lakása – századunk első feléből. Kakas-háznak ismerik Átányon, mert benne lakott és belőle halt ki volt gazdája, Kakas Samu. Az építtető ugyan Bedécs József volt (a mestergerenda tanúsága szerint 1856-ban), akitől vásárlás, illetve örökség révén jutott Bedécs Imre kezére. Bedécs Imre lányát, Zsuzsát, pedig Kakas Samu vette feleségül 1920-ban, aki vagyonnal bár, de vevőnek jött a házhoz. Kakas Samu az Átányon nagy múltú Kakas család szegényebb ágából származott.
Kakasdon a Faluházat Makovecz Imre tervezte. A település művelődési házaként működik. A Faluház épületegyüttesében található a Tájház is, ahol svábszoba és székelyszoba került berendezésre számos korhű eszközzel.
