Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
A Kányavári-sziget a Kis-Balaton fokozottan védett területe. A szigethez kiépített út vezet, melynek végén parkoló fogadja az autóval ideérkezőket. A kis szigetre egy különleges fahídon át érkezünk. A szigeten a Búbos Vöcsök tanösvényt alakította ki a Nemzeti Park Igazgatósága. A 15 állomásból álló tanösvény hossza kb. 1,5 km, egy óra alatt kényelmesen bejárható. Az információs táblák a Kis-Balaton madárvilágát mutatják be.
A Kányavári-sziget a Kis-Balaton fokozottan védett területe. A szigethez kiépített út vezet, melynek végén parkoló fogadja az autóval ideérkezőket. A kis szigetre egy különleges fahídon át érkezünk. A szigeten a Búbos Vöcsök tanösvényt alakította ki a Nemzeti Park Igazgatósága. A 15 állomásból álló tanösvény hossza kb. 1,5 km, egy óra alatt kényelmesen bejárható. Az információs táblák a Kis-Balaton madárvilágát mutatják be.
A Kányavári-sziget a Kis-Balaton fokozottan védett területe. A szigethez kiépített út vezet, melynek végén parkoló fogadja az autóval ideérkezőket. A kis szigetre egy különleges fahídon át érkezünk. A szigeten a Búbos Vöcsök tanösvényt alakította ki a Nemzeti Park Igazgatósága. A 15 állomásból álló tanösvény hossza kb. 1,5 km, egy óra alatt kényelmesen bejárható. Az információs táblák a Kis-Balaton madárvilágát mutatják be.
Sülysáp története ötvözi az eredetileg két különálló falu, Tápiósüly és Tápiósáp történetét. Erről bizonyosodhat meg a a több mint kilencszáz darabos gyűjtemény látogatója. A Helytörténeti gyűjtemény Kapás József nevét viseli, aki áldozatos munkájával nagymértékben hozzájárult a település hagyományainak megőrzéséhez.
Sülysáp története ötvözi az eredetileg két különálló falu, Tápiósüly és Tápiósáp történetét. Erről bizonyosodhat meg a a több mint kilencszáz darabos gyűjtemény látogatója. A Helytörténeti gyűjtemény Kapás József nevét viseli, aki áldozatos munkájával nagymértékben hozzájárult a település hagyományainak megőrzéséhez.
Sülysáp története ötvözi az eredetileg két különálló falu, Tápiósüly és Tápiósáp történetét. Erről bizonyosodhat meg a a több mint kilencszáz darabos gyűjtemény látogatója. A Helytörténeti gyűjtemény Kapás József nevét viseli, aki áldozatos munkájával nagymértékben hozzájárult a település hagyományainak megőrzéséhez.
Az emlékház Káplár Miklósra, a Hortobágy festőjére emlékezik. Állandó kiállítása Káplár Miklós festészetét és pásztorképeit mutatja be.
Kapolcs egykori malma ipari műemlék, amelyben a korabeli berendezések, és gabonaminták láthatók. Az egykori Szaller-vízimalom - mai nevén a Falumalom -, ma múzeumként működik. Az egyik legértékesebb magyarországi műemlék lett ez a vízimalom-múzeum, mert a búzaőrlésen túl másféle termények őrlését és feldolgozását is bemutatja 100 évnél is régebbi gépeivel és gabonafeldolgozó műszaki berendezéseivel.
Kapolcs egykori malma ipari műemlék, amelyben a korabeli berendezések, és gabonaminták láthatók. Az egykori Szaller-vízimalom - mai nevén a Falumalom -, ma múzeumként működik. Az egyik legértékesebb magyarországi műemlék lett ez a vízimalom-múzeum, mert a búzaőrlésen túl másféle termények őrlését és feldolgozását is bemutatja 100 évnél is régebbi gépeivel és gabonafeldolgozó műszaki berendezéseivel.
Kapolcs egykori malma ipari műemlék, amelyben a korabeli berendezések, és gabonaminták láthatók. Az egykori Szaller-vízimalom - mai nevén a Falumalom -, ma múzeumként működik. Az egyik legértékesebb magyarországi műemlék lett ez a vízimalom-múzeum, mert a búzaőrlésen túl másféle termények őrlését és feldolgozását is bemutatja 100 évnél is régebbi gépeivel és gabonafeldolgozó műszaki berendezéseivel.
A Kapos-hegyháti Natúrpark természeti és kulturális örökségek megőrzése és ezek megismertetése a helyben élőkkel és az ide látogatókkal.
Az 1992-ben alapított magángaléria hazai- és külföldi kortárs képzőművészeknek ad kiállítási lehetőséget. Célja a vizuális kultúra és a nemzetiségi művészet megismertetése. A tárlatok alkalmat adnak a társművészetek bemutatkozására is, a megnyitók alkalmával zenei és irodalmi összejöveteleket tartanak. A szabadtéri szoborparkban Kling József kaposvári szobrászművész állandó kiállítása látható.
Az 1992-ben alapított magángaléria hazai- és külföldi kortárs képzőművészeknek ad kiállítási lehetőséget. Célja a vizuális kultúra és a nemzetiségi művészet megismertetése. A tárlatok alkalmat adnak a társművészetek bemutatkozására is, a megnyitók alkalmával zenei és irodalmi összejöveteleket tartanak. A szabadtéri szoborparkban Kling József kaposvári szobrászművész állandó kiállítása látható.
Az 1992-ben alapított magángaléria hazai- és külföldi kortárs képzőművészeknek ad kiállítási lehetőséget. Célja a vizuális kultúra és a nemzetiségi művészet megismertetése. A tárlatok alkalmat adnak a társművészetek bemutatkozására is, a megnyitók alkalmával zenei és irodalmi összejöveteleket tartanak. A szabadtéri szoborparkban Kling József kaposvári szobrászművész állandó kiállítása látható.
A Győri Egyházmegye Szent László Látogatóközpontjának új, állandó kiállítása Legenda Aurea – Ereklyék vonzásában címmel. A tárlat a Szent László-herma és a Könnyező Szűzanya-kegykép történetét és kultuszát mutatja be. A kiállítás latin címe arra a 14. századi – az Egyházmegyei könyvtárban is megtalálható – könyvritkaságra utal, amely összefoglalja az ebben a korban ismert szent ereklyéket. A magyar cím arra mutat rá, hogy az ereklyék mennyire szerves részei múltunknak, hétköznapjainknak, ünnepeinknek sok-sok évszázad óta. A kiállításnak teret adó épület jelentős felújításon ment át. A földszintjén kialakított, Zalka János püspökről elnevezett vetítőterem, mely turisztikai filmeknek és előadásoknak ad helyet.
A Győri Egyházmegye Szent László Látogatóközpontjának új, állandó kiállítása Legenda Aurea – Ereklyék vonzásában címmel. A tárlat a Szent László-herma és a Könnyező Szűzanya-kegykép történetét és kultuszát mutatja be. A kiállítás latin címe arra a 14. századi – az Egyházmegyei könyvtárban is megtalálható – könyvritkaságra utal, amely összefoglalja az ebben a korban ismert szent ereklyéket. A magyar cím arra mutat rá, hogy az ereklyék mennyire szerves részei múltunknak, hétköznapjainknak, ünnepeinknek sok-sok évszázad óta. A kiállításnak teret adó épület jelentős felújításon ment át. A földszintjén kialakított, Zalka János püspökről elnevezett vetítőterem, mely turisztikai filmeknek és előadásoknak ad helyet.
A Győri Egyházmegye Szent László Látogatóközpontjának új, állandó kiállítása Legenda Aurea – Ereklyék vonzásában címmel. A tárlat a Szent László-herma és a Könnyező Szűzanya-kegykép történetét és kultuszát mutatja be. A kiállítás latin címe arra a 14. századi – az Egyházmegyei könyvtárban is megtalálható – könyvritkaságra utal, amely összefoglalja az ebben a korban ismert szent ereklyéket. A magyar cím arra mutat rá, hogy az ereklyék mennyire szerves részei múltunknak, hétköznapjainknak, ünnepeinknek sok-sok évszázad óta. A kiállításnak teret adó épület jelentős felújításon ment át. A földszintjén kialakított, Zalka János püspökről elnevezett vetítőterem, mely turisztikai filmeknek és előadásoknak ad helyet.
A püspökladányi születésű Karacs Ferenc közkedvelt térkép- és rézmetsző illusztrátor volt Budapesten. A róla elnevezett gyűjtemény iskolamúzeumként indult 1959-ben, majd 1978-ban ünnepélyes keretek között hivatalosan is Karacs Ferenc Múzeummá avatták.
A magyar-szlovák határon húzódó 729 méter magas Karancs hegy legmagasabb pontján kilátó áll, mely 22,4 méter magas. Tiszta időben megpillanthatjuk Salgó és Somoskő várát, de elénk tárul a Bükk, a Mátra, a Börzsöny és akár a Tátra panorámája is. A bámulatos panoráma nem érhető el egykönnyen, de aki megdolgozik érte, annak felejthetetlen élményt nyújt. A kilátó közelében találjuk az Árpád-kori Margit-kápolnát.
A magyar-szlovák határon húzódó 729 méter magas Karancs hegy legmagasabb pontján kilátó áll, mely 22,4 méter magas. Tiszta időben megpillanthatjuk Salgó és Somoskő várát, de elénk tárul a Bükk, a Mátra, a Börzsöny és akár a Tátra panorámája is. A bámulatos panoráma nem érhető el egykönnyen, de aki megdolgozik érte, annak felejthetetlen élményt nyújt. A kilátó közelében találjuk az Árpád-kori Margit-kápolnát.
A magyar-szlovák határon húzódó 729 méter magas Karancs hegy legmagasabb pontján kilátó áll, mely 22,4 méter magas. Tiszta időben megpillanthatjuk Salgó és Somoskő várát, de elénk tárul a Bükk, a Mátra, a Börzsöny és akár a Tátra panorámája is. A bámulatos panoráma nem érhető el egykönnyen, de aki megdolgozik érte, annak felejthetetlen élményt nyújt. A kilátó közelében találjuk az Árpád-kori Margit-kápolnát.
Karcagon, a Karcagi Parkerdőben létesült hazánk egyik lombkorona sétánya, amelyen végighaladva magasabb szinten szemlélhető az erdő élővilága, az erdő állományalkotó fáinak formája, elhelyezkedése. Az egész évben ingyenesen látogatható, az erdő megismerését segítő sétány 40 interaktív állomáson keresztül, a legmodernebb eszközökkel mutatja be az erdő élővilágát, a környék helytörténetét, tájtörténetét.
Karcagon, a Karcagi Parkerdőben létesült hazánk egyik lombkorona sétánya, amelyen végighaladva magasabb szinten szemlélhető az erdő élővilága, az erdő állományalkotó fáinak formája, elhelyezkedése. Az egész évben ingyenesen látogatható, az erdő megismerését segítő sétány 40 interaktív állomáson keresztül, a legmodernebb eszközökkel mutatja be az erdő élővilágát, a környék helytörténetét, tájtörténetét.
Karcagon, a Karcagi Parkerdőben létesült hazánk egyik lombkorona sétánya, amelyen végighaladva magasabb szinten szemlélhető az erdő élővilága, az erdő állományalkotó fáinak formája, elhelyezkedése. Az egész évben ingyenesen látogatható, az erdő megismerését segítő sétány 40 interaktív állomáson keresztül, a legmodernebb eszközökkel mutatja be az erdő élővilágát, a környék helytörténetét, tájtörténetét.
