Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.

Körtvélyesi tanösvény a zalacsányi tó fölötti domboldalon található. A tanösvény 3,1 km hosszan, faaprítékkal borított erdei úton kanyarog, miközben 11 ismertető táblán mutatja be a helyszínen folyó átalakító üzemmódú erdőgazdálkodási munkákat, jellemző fafajokat, a táj jellegzetességeit és a Zalaerdő Zrt. közjóléti tevékenységét. Megközelítése a Zalacsányi Szabadidőparkon keresztül, a tó gátja mellett elsétálva lehetséges, nyitvatartása a Szabadidőpark látogatási idejéhez igazodik (napkeltétől-napnyugtáig).
Körtvélyesi tanösvény a zalacsányi tó fölötti domboldalon található. A tanösvény 3,1 km hosszan, faaprítékkal borított erdei úton kanyarog, miközben 11 ismertető táblán mutatja be a helyszínen folyó átalakító üzemmódú erdőgazdálkodási munkákat, jellemző fafajokat, a táj jellegzetességeit és a Zalaerdő Zrt. közjóléti tevékenységét. Megközelítése a Zalacsányi Szabadidőparkon keresztül, a tó gátja mellett elsétálva lehetséges, nyitvatartása a Szabadidőpark látogatási idejéhez igazodik (napkeltétől-napnyugtáig).

Körtvélyesi tanösvény a zalacsányi tó fölötti domboldalon található. A tanösvény 3,1 km hosszan, faaprítékkal borított erdei úton kanyarog, miközben 11 ismertető táblán mutatja be a helyszínen folyó átalakító üzemmódú erdőgazdálkodási munkákat, jellemző fafajokat, a táj jellegzetességeit és a Zalaerdő Zrt. közjóléti tevékenységét. Megközelítése a Zalacsányi Szabadidőparkon keresztül, a tó gátja mellett elsétálva lehetséges, nyitvatartása a Szabadidőpark látogatási idejéhez igazodik (napkeltétől-napnyugtáig).

A ház egykori tulajdonosa Gerhauser Samuel néhai postamester volt, ezért az újjávarázsolt, sajátos hangulatú földszinti termek az új postatörténeti kiállítás befogadóivá váltak.Kőszeg város mentén már a koraújkortól kezdve fontos közlekedési útvonal haladt, ezért választották a kiállítás vezérfonalául az utazás, a postaszállítás bemutatását.
A ház egykori tulajdonosa Gerhauser Samuel néhai postamester volt, ezért az újjávarázsolt, sajátos hangulatú földszinti termek az új postatörténeti kiállítás befogadóivá váltak.Kőszeg város mentén már a koraújkortól kezdve fontos közlekedési útvonal haladt, ezért választották a kiállítás vezérfonalául az utazás, a postaszállítás bemutatását.

A ház egykori tulajdonosa Gerhauser Samuel néhai postamester volt, ezért az újjávarázsolt, sajátos hangulatú földszinti termek az új postatörténeti kiállítás befogadóivá váltak.Kőszeg város mentén már a koraújkortól kezdve fontos közlekedési útvonal haladt, ezért választották a kiállítás vezérfonalául az utazás, a postaszállítás bemutatását.

A Kőszegi Városi Múzeum és Könyvtár fő feladatának tekinti a város emlékeinek, kincseinek feltárását, őrzését és bemutatását. Fontosnak tartjuk, hogy Kőszeg gazdag múltját, tárgyi és szellemi örökségét az állandó és időszaki kiállításokkal, valamint változatos témában rendezett közművelődési, múzeumpedagógiai és családi programok keretében minden korosztállyal megismertessük.
A Kőszegi Városi Múzeum és Könyvtár fő feladatának tekinti a város emlékeinek, kincseinek feltárását, őrzését és bemutatását. Fontosnak tartjuk, hogy Kőszeg gazdag múltját, tárgyi és szellemi örökségét az állandó és időszaki kiállításokkal, valamint változatos témában rendezett közművelődési, múzeumpedagógiai és családi programok keretében minden korosztállyal megismertessük.

A Kőszegi Városi Múzeum és Könyvtár fő feladatának tekinti a város emlékeinek, kincseinek feltárását, őrzését és bemutatását. Fontosnak tartjuk, hogy Kőszeg gazdag múltját, tárgyi és szellemi örökségét az állandó és időszaki kiállításokkal, valamint változatos témában rendezett közművelődési, múzeumpedagógiai és családi programok keretében minden korosztállyal megismertessük.

A karcagi Köves Daráló kiállítóhely két fő részből áll. Magából az őrlőhelyből és egy Malomtörténeti gyűjteményből. A karcagi köves darálót Sipos József alapította, aki egy molnár mester volt. Ez a műemlék egyedülálló az országban és védett műemlék. A Malomtörténeti Gyűjtemény egy helyiségben kiállított szakmai könyvtár, a falakon elhelyezett tablók és eredeti dokumentumok mutatják be Karcag város malomipari múltját. A különféle kézi darálókból, morzsolókból, válogató készülékekből kialakított szabadtéri géppark szintén ritkaságnak számít.
A karcagi Köves Daráló kiállítóhely két fő részből áll. Magából az őrlőhelyből és egy Malomtörténeti gyűjteményből. A karcagi köves darálót Sipos József alapította, aki egy molnár mester volt. Ez a műemlék egyedülálló az országban és védett műemlék. A Malomtörténeti Gyűjtemény egy helyiségben kiállított szakmai könyvtár, a falakon elhelyezett tablók és eredeti dokumentumok mutatják be Karcag város malomipari múltját. A különféle kézi darálókból, morzsolókból, válogató készülékekből kialakított szabadtéri géppark szintén ritkaságnak számít.

A karcagi Köves Daráló kiállítóhely két fő részből áll. Magából az őrlőhelyből és egy Malomtörténeti gyűjteményből. A karcagi köves darálót Sipos József alapította, aki egy molnár mester volt. Ez a műemlék egyedülálló az országban és védett műemlék. A Malomtörténeti Gyűjtemény egy helyiségben kiállított szakmai könyvtár, a falakon elhelyezett tablók és eredeti dokumentumok mutatják be Karcag város malomipari múltját. A különféle kézi darálókból, morzsolókból, válogató készülékekből kialakított szabadtéri géppark szintén ritkaságnak számít.

A fából és acélból készült sátortetős kilátóba 74 lépcsőfok vezet fel csigalépcsős kialakításban. A kilátó szintről jól belátható a környék: Szársomlyó, Tenkes, Kövestető, Hármashegy, vagy a Mecsek legmagasabb pontja, a Zengő. A névadó Kövestető csúcs 460 méter, ettől a ponttól nyugati irányban 500 méterre található a kilátó.
A fából és acélból készült sátortetős kilátóba 74 lépcsőfok vezet fel csigalépcsős kialakításban. A kilátó szintről jól belátható a környék: Szársomlyó, Tenkes, Kövestető, Hármashegy, vagy a Mecsek legmagasabb pontja, a Zengő. A névadó Kövestető csúcs 460 méter, ettől a ponttól nyugati irányban 500 méterre található a kilátó.

A fából és acélból készült sátortetős kilátóba 74 lépcsőfok vezet fel csigalépcsős kialakításban. A kilátó szintről jól belátható a környék: Szársomlyó, Tenkes, Kövestető, Hármashegy, vagy a Mecsek legmagasabb pontja, a Zengő. A névadó Kövestető csúcs 460 méter, ettől a ponttól nyugati irányban 500 méterre található a kilátó.

A tanösvény végigjárása során számos érdekesség tudható meg a terület geológiájáról, növény- és állatvilágáról. Az érdeklődők megismerhetik a terület kultúrtörténetét, a Babás szerkövek legendáját is, a Zsongor-kő kilátóból pedig csodálatos panorámában gyönyörködhetnek. A 2011-ben átadott Kövirózsa tanösvény a Jakab-hegy természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismerteti meg a látogatót.
A tanösvény végigjárása során számos érdekesség tudható meg a terület geológiájáról, növény- és állatvilágáról. Az érdeklődők megismerhetik a terület kultúrtörténetét, a Babás szerkövek legendáját is, a Zsongor-kő kilátóból pedig csodálatos panorámában gyönyörködhetnek. A 2011-ben átadott Kövirózsa tanösvény a Jakab-hegy természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismerteti meg a látogatót.

A tanösvény végigjárása során számos érdekesség tudható meg a terület geológiájáról, növény- és állatvilágáról. Az érdeklődők megismerhetik a terület kultúrtörténetét, a Babás szerkövek legendáját is, a Zsongor-kő kilátóból pedig csodálatos panorámában gyönyörködhetnek. A 2011-ben átadott Kövirózsa tanösvény a Jakab-hegy természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismerteti meg a látogatót.

Az egyetem napjainkban egyértelmű fogalmat takar, a legmagasabb szintű felsőoktatási intézményt jelöli, amely a jogszabályok szerint belső autonómiával rendelkezik. Az universitas szó eredeti jelentése bizonyos mértékig eltért a maitól: közösséget, összetartozó csoportot jelentett, a communitashoz hasonlóan. Éppen ezért vált a 12. századtól kialakuló, önkormányzattal rendelkező európai felsőoktatási intézmények nevévé. A pécsi egyetemet 1367. szeptember elsejei bullájával alapította meg V. Orbán pápa. Az oklevél tanúsága szerint az egyetem működését a pápa Nagy Lajos király kérésére engedélyezte. (Fotó: Cseri László)
Az egyetem napjainkban egyértelmű fogalmat takar, a legmagasabb szintű felsőoktatási intézményt jelöli, amely a jogszabályok szerint belső autonómiával rendelkezik. Az universitas szó eredeti jelentése bizonyos mértékig eltért a maitól: közösséget, összetartozó csoportot jelentett, a communitashoz hasonlóan. Éppen ezért vált a 12. századtól kialakuló, önkormányzattal rendelkező európai felsőoktatási intézmények nevévé. A pécsi egyetemet 1367. szeptember elsejei bullájával alapította meg V. Orbán pápa. Az oklevél tanúsága szerint az egyetem működését a pápa Nagy Lajos király kérésére engedélyezte. (Fotó: Cseri László)

Az egyetem napjainkban egyértelmű fogalmat takar, a legmagasabb szintű felsőoktatási intézményt jelöli, amely a jogszabályok szerint belső autonómiával rendelkezik. Az universitas szó eredeti jelentése bizonyos mértékig eltért a maitól: közösséget, összetartozó csoportot jelentett, a communitashoz hasonlóan. Éppen ezért vált a 12. századtól kialakuló, önkormányzattal rendelkező európai felsőoktatási intézmények nevévé. A pécsi egyetemet 1367. szeptember elsejei bullájával alapította meg V. Orbán pápa. Az oklevél tanúsága szerint az egyetem működését a pápa Nagy Lajos király kérésére engedélyezte. (Fotó: Cseri László)

A Középkori Zsidó Imaház kiállítóhely Buda város középkori és kora újkori zsidó közösségének állít emléket a Táncsics Mihály utca 26. szám alatti lakóház földszintjén. A II. világháború pusztítását követő helyreállítás során, 1964-ben az épület földszintjének boltozatán héber feliratokkal kísért festett ábrákat fedeztek fel, majd a középkori eredetű helyiség rekonstrukciója után alakították ki a kiállítóteret.
A Középkori Zsidó Imaház kiállítóhely Buda város középkori és kora újkori zsidó közösségének állít emléket a Táncsics Mihály utca 26. szám alatti lakóház földszintjén. A II. világháború pusztítását követő helyreállítás során, 1964-ben az épület földszintjének boltozatán héber feliratokkal kísért festett ábrákat fedeztek fel, majd a középkori eredetű helyiség rekonstrukciója után alakították ki a kiállítóteret.

A Középkori Zsidó Imaház kiállítóhely Buda város középkori és kora újkori zsidó közösségének állít emléket a Táncsics Mihály utca 26. szám alatti lakóház földszintjén. A II. világháború pusztítását követő helyreállítás során, 1964-ben az épület földszintjének boltozatán héber feliratokkal kísért festett ábrákat fedeztek fel, majd a középkori eredetű helyiség rekonstrukciója után alakították ki a kiállítóteret.