Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
Országos eseménynaptár

A XX. század utolsó harmadában egy felvilágosult gondolkodású téeszelnök az egyik délalföldi kisvárosban úgy döntött, hogy központi fekvésű felaszabadult irodaépületében múzeumot létesít. A megyei múzemigazgatóság és Kiskunmajsa népének hathatós támogatásával a téeszelnöki álom meg is valósult, a később Konecsni György Helytörténeti Gyűjteményre keresztelt intézmény 1981. május elsején meg is kezdhette működését.
A XX. század utolsó harmadában egy felvilágosult gondolkodású téeszelnök az egyik délalföldi kisvárosban úgy döntött, hogy központi fekvésű felaszabadult irodaépületében múzeumot létesít. A megyei múzemigazgatóság és Kiskunmajsa népének hathatós támogatásával a téeszelnöki álom meg is valósult, a később Konecsni György Helytörténeti Gyűjteményre keresztelt intézmény 1981. május elsején meg is kezdhette működését.

A XX. század utolsó harmadában egy felvilágosult gondolkodású téeszelnök az egyik délalföldi kisvárosban úgy döntött, hogy központi fekvésű felaszabadult irodaépületében múzeumot létesít. A megyei múzemigazgatóság és Kiskunmajsa népének hathatós támogatásával a téeszelnöki álom meg is valósult, a később Konecsni György Helytörténeti Gyűjteményre keresztelt intézmény 1981. május elsején meg is kezdhette működését.

A 47-es főút mellett található tanyamúzeum a század eleji kisparaszti életforma tárgyi emlékeit mutatja be. Hódmezővásárhely lakosságának közel kétharmada élt a külterületen még az elmúlt század elején is. Az 1879. évi nagy árvízet követően épült tanya, és a hozzá tartozó melléképületek, a nagy kiterjedésű gyümölcsössel, a dél-alföld egyetlen muzeális kiállítóhelyeként működik.
A 47-es főút mellett található tanyamúzeum a század eleji kisparaszti életforma tárgyi emlékeit mutatja be. Hódmezővásárhely lakosságának közel kétharmada élt a külterületen még az elmúlt század elején is. Az 1879. évi nagy árvízet követően épült tanya, és a hozzá tartozó melléképületek, a nagy kiterjedésű gyümölcsössel, a dél-alföld egyetlen muzeális kiállítóhelyeként működik.

A 47-es főút mellett található tanyamúzeum a század eleji kisparaszti életforma tárgyi emlékeit mutatja be. Hódmezővásárhely lakosságának közel kétharmada élt a külterületen még az elmúlt század elején is. Az 1879. évi nagy árvízet követően épült tanya, és a hozzá tartozó melléképületek, a nagy kiterjedésű gyümölcsössel, a dél-alföld egyetlen muzeális kiállítóhelyeként működik.

Csarnóta településtől délre a Kopasz-hegy 272 m-es magaslatán álló helyi mészkőből épült bástyaszerű kilátó. Csodálatos látványt nyújt a kopár felszín karrgerincén a barázdált formákban előbukkanó triász mészkő. A kilátót 2008-ban adták át. Szép panoráma nyílik innen a Tenkes gerincére és Harkány környékére.
Csarnóta településtől délre a Kopasz-hegy 272 m-es magaslatán álló helyi mészkőből épült bástyaszerű kilátó. Csodálatos látványt nyújt a kopár felszín karrgerincén a barázdált formákban előbukkanó triász mészkő. A kilátót 2008-ban adták át. Szép panoráma nyílik innen a Tenkes gerincére és Harkány környékére.

Csarnóta településtől délre a Kopasz-hegy 272 m-es magaslatán álló helyi mészkőből épült bástyaszerű kilátó. Csodálatos látványt nyújt a kopár felszín karrgerincén a barázdált formákban előbukkanó triász mészkő. A kilátót 2008-ban adták át. Szép panoráma nyílik innen a Tenkes gerincére és Harkány környékére.

A gyűjtemény Koppány János evangélikus lelkész országos hírű magángyűjteményéből alakult ki, melynek 80%-a tótkomlósi eredetű. A gyűjteményben a szlovákság életviteléhez, néprajzához kapcsolódó számos berendezési, használati tárgy található, mely származási idejénél fogva kuriózumnak számít. A földszinti előtérben korabeli fényképek és helyi naiv festők képei függenek a falon. A földszinti szoba berendezési tárgyai közül kiemelkedik a festett sarokpad, a négy falitéka, az ihlička (kontytű), és a čepiec (csipke főkötő) gyűjtemény, a komlósi mázas zöld kerámiák és üvegkeretben a menyasszonyi fátyol. Az emeleti terem részei: cseréptárgyak, népi bútorzat, konyhai eszközök, szakajtók, butélia- és kolomp gyűjtemény és a híres komlósi szűcsök munkáit idéző hímzett ködmönök. Az emeleti terem előterében a falon a lótartáshoz tartozó eszközök, illetve párszárító kosár látható a falon.
A gyűjtemény Koppány János evangélikus lelkész országos hírű magángyűjteményéből alakult ki, melynek 80%-a tótkomlósi eredetű. A gyűjteményben a szlovákság életviteléhez, néprajzához kapcsolódó számos berendezési, használati tárgy található, mely származási idejénél fogva kuriózumnak számít. A földszinti előtérben korabeli fényképek és helyi naiv festők képei függenek a falon. A földszinti szoba berendezési tárgyai közül kiemelkedik a festett sarokpad, a négy falitéka, az ihlička (kontytű), és a čepiec (csipke főkötő) gyűjtemény, a komlósi mázas zöld kerámiák és üvegkeretben a menyasszonyi fátyol. Az emeleti terem részei: cseréptárgyak, népi bútorzat, konyhai eszközök, szakajtók, butélia- és kolomp gyűjtemény és a híres komlósi szűcsök munkáit idéző hímzett ködmönök. Az emeleti terem előterében a falon a lótartáshoz tartozó eszközök, illetve párszárító kosár látható a falon.

A gyűjtemény Koppány János evangélikus lelkész országos hírű magángyűjteményéből alakult ki, melynek 80%-a tótkomlósi eredetű. A gyűjteményben a szlovákság életviteléhez, néprajzához kapcsolódó számos berendezési, használati tárgy található, mely származási idejénél fogva kuriózumnak számít. A földszinti előtérben korabeli fényképek és helyi naiv festők képei függenek a falon. A földszinti szoba berendezési tárgyai közül kiemelkedik a festett sarokpad, a négy falitéka, az ihlička (kontytű), és a čepiec (csipke főkötő) gyűjtemény, a komlósi mázas zöld kerámiák és üvegkeretben a menyasszonyi fátyol. Az emeleti terem részei: cseréptárgyak, népi bútorzat, konyhai eszközök, szakajtók, butélia- és kolomp gyűjtemény és a híres komlósi szűcsök munkáit idéző hímzett ködmönök. Az emeleti terem előterében a falon a lótartáshoz tartozó eszközök, illetve párszárító kosár látható a falon.

Magyarország nyolcadik natúrparkját 2014-ben a Somogy megyei Törökkoppányban avatták fel. A természeti és kulturális értékeket védő, egyúttal az ökoturizmust és a vidékfejlesztést szolgáló csaknem 400 hektáros terület a Koppány völgyében fekvő tíz település összefogásának eredményeként nyerte el a natúrpark címet. A 10 aprófalvas völgy természeti értékeivel szeretne kitűnni és látogatókat vonzani a faluba. Ez a táj otthona a leveli békának, a mocsári teknősnek, de őspáfrányok és tőzegláp is található a területen.
Magyarország nyolcadik natúrparkját 2014-ben a Somogy megyei Törökkoppányban avatták fel. A természeti és kulturális értékeket védő, egyúttal az ökoturizmust és a vidékfejlesztést szolgáló csaknem 400 hektáros terület a Koppány völgyében fekvő tíz település összefogásának eredményeként nyerte el a natúrpark címet. A 10 aprófalvas völgy természeti értékeivel szeretne kitűnni és látogatókat vonzani a faluba. Ez a táj otthona a leveli békának, a mocsári teknősnek, de őspáfrányok és tőzegláp is található a területen.

Magyarország nyolcadik natúrparkját 2014-ben a Somogy megyei Törökkoppányban avatták fel. A természeti és kulturális értékeket védő, egyúttal az ökoturizmust és a vidékfejlesztést szolgáló csaknem 400 hektáros terület a Koppány völgyében fekvő tíz település összefogásának eredményeként nyerte el a natúrpark címet. A 10 aprófalvas völgy természeti értékeivel szeretne kitűnni és látogatókat vonzani a faluba. Ez a táj otthona a leveli békának, a mocsári teknősnek, de őspáfrányok és tőzegláp is található a területen.

Kulturális, közösségi és tudományos célra is használhatják majd a székesfehérváriak az egykori Köztársaság Mozi megújult épületét. Itt alakították ki a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpont, mely otthont ad a Solium Regni – Az ország trónusa című állandó kiállításnak is. A kiállítás címe hangsúlyozza azt is, hogy ebben a templomban helyezték el a király trónját is. Ezen a különleges helyszínen cél az is, hogy - a modern, 21. századi eszköztárat is felhasználva – közelebb vigye a látogatókat nemzetünk történelméhez. A Solium Regni - Az ország trónusa címet viselő kiállítás mellett a pinceszinten további 350 négyzetméteres raktárban kaptak helyet a tárlaton nem szereplő értékes kőanyagok. Így a Látogatóközpont a Bazilika története iránt érdeklődő kutatók számára is elkerülhetetlen úticél.
Kulturális, közösségi és tudományos célra is használhatják majd a székesfehérváriak az egykori Köztársaság Mozi megújult épületét. Itt alakították ki a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpont, mely otthont ad a Solium Regni – Az ország trónusa című állandó kiállításnak is. A kiállítás címe hangsúlyozza azt is, hogy ebben a templomban helyezték el a király trónját is. Ezen a különleges helyszínen cél az is, hogy - a modern, 21. századi eszköztárat is felhasználva – közelebb vigye a látogatókat nemzetünk történelméhez. A Solium Regni - Az ország trónusa címet viselő kiállítás mellett a pinceszinten további 350 négyzetméteres raktárban kaptak helyet a tárlaton nem szereplő értékes kőanyagok. Így a Látogatóközpont a Bazilika története iránt érdeklődő kutatók számára is elkerülhetetlen úticél.

Kulturális, közösségi és tudományos célra is használhatják majd a székesfehérváriak az egykori Köztársaság Mozi megújult épületét. Itt alakították ki a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpont, mely otthont ad a Solium Regni – Az ország trónusa című állandó kiállításnak is. A kiállítás címe hangsúlyozza azt is, hogy ebben a templomban helyezték el a király trónját is. Ezen a különleges helyszínen cél az is, hogy - a modern, 21. századi eszköztárat is felhasználva – közelebb vigye a látogatókat nemzetünk történelméhez. A Solium Regni - Az ország trónusa címet viselő kiállítás mellett a pinceszinten további 350 négyzetméteres raktárban kaptak helyet a tárlaton nem szereplő értékes kőanyagok. Így a Látogatóközpont a Bazilika története iránt érdeklődő kutatók számára is elkerülhetetlen úticél.

Székesfehérvár belvárosában, a püspöki palota közelében látható falmaradványok a Szent István által alapított Szűz Mária prépostsági templom emlékét őrzik. Az egyházi épület fontosságát hangsúlyozza, hogy az építkezéseken megjelenő stílusok képet adnak a Magyar Királyság művészetének változásairól, és rávilágítanak a dinasztikus kapcsolatokra.
Székesfehérvár belvárosában, a püspöki palota közelében látható falmaradványok a Szent István által alapított Szűz Mária prépostsági templom emlékét őrzik. Az egyházi épület fontosságát hangsúlyozza, hogy az építkezéseken megjelenő stílusok képet adnak a Magyar Királyság művészetének változásairól, és rávilágítanak a dinasztikus kapcsolatokra.

Székesfehérvár belvárosában, a püspöki palota közelében látható falmaradványok a Szent István által alapított Szűz Mária prépostsági templom emlékét őrzik. Az egyházi épület fontosságát hangsúlyozza, hogy az építkezéseken megjelenő stílusok képet adnak a Magyar Királyság művészetének változásairól, és rávilágítanak a dinasztikus kapcsolatokra.