Látnivaló

Keselyősfapuszta határában található tanösvény a Dráva árterének élővilágát ismerteti. A Mattyi Madár Emlékparkot elhagyva, a Dráva holtmedrein keresztülhaladva, a folyópartra kiérve látható a túlparti népes kormoránkolónia. A terület Kelet-Dráva tájegység része.

Galéria-hangulat, programok és workshopok, gyerek(es)eknek is. A tó felé menet, a tótól jövet, lehet nézelődni, kérdezgetni, kóstolni, kipróbálni, elidőzni, sőt kávé és más finomságok, kézműves meglepetések, unikális unikornisok is kaphatók.

Kulturális, közösségi és tudományos célra is használhatják majd a székesfehérváriak az egykori Köztársaság Mozi megújult épületét. Itt alakították ki a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpont, mely otthont ad a Solium Regni – Az ország trónusa című állandó kiállításnak is. A kiállítás címe hangsúlyozza azt is, hogy ebben a templomban helyezték el a király trónját is. Ezen a különleges helyszínen cél az is, hogy - a modern, 21. századi eszköztárat is felhasználva – közelebb vigye a látogatókat nemzetünk történelméhez. A Solium Regni - Az ország trónusa címet viselő kiállítás mellett a pinceszinten további 350 négyzetméteres raktárban kaptak helyet a tárlaton nem szereplő értékes kőanyagok. Így a Látogatóközpont a Bazilika története iránt érdeklődő kutatók számára is elkerülhetetlen úticél.

Szeretettel hívlak magánmúzeumomba, a söröskorsókat bemutató sződligeti Korsók Házába! A több mint 1000 korsót, kiöntőt, kelyhet, bólés tálat három szempont szerinti csoportosításban helyeztük el az erre a célra kialakított és megvilágított polcrendszerre: gyártók szerint, anyaguk szerint, a korsókon látható minták – a motívumok – szerint. Mindegyik kiállított darabhoz egy-egy leírás is tartozik, amelyen tartalmazza a korsó rövid ismertetését (ha rajta idegen nyelvű (német, angol, cseh) szöveg található, annak magyar fordítását), a gyártó megnevezését és a gyártás évét. Ezekben az ismertetőkben a csoportra vonatkozó információk is megtalálhatók.

A Kortárs Művészeti Intézet - (Institute of Contemporary Art-Dunaújváros) kiállítótér, társadalomtudományi kutatóműhely, műgyűjteménnyel rendelkező intézmény, a nemzetközi művészeti intézményrendszer része, és Dunaújváros egyik kulturális központja is egyben.

A Koshalmi Őshonos Állatparkot és Múlt Utcája Falumúzeumot azért hoztuk létre, hogy az érdeklődőknek be tudjuk mutatni a hagyományos falusi életmód elemeit, a régi mesterségeket, valamint az őshonos magyar állatfajtákat és fajokat. A Koshalmi Őshonos Állatparkban a magyarság történelmi múltra visszatekintő őshonos, védett állatfajtái és fajai tekinthetők meg. A látogatók itt közeli kapcsolatba kerülhetnek az állatokkal, megsimogathatják őket, foglalkozások keretében részt vehetnek a gondozásukban, megismerkedhetnek a hagyományos állattartás módjaival és a hozzájuk kapcsolódó néphagyományokkal.

2015 nyarán avatták fel a zebegényi hegyen a vörösfenyőből épült Kós Károly-kilátót. Az egykori Római Birodalmat védő határvonal, a limes közelsége miatt leginkább római őrtoronyra, felépítése alapján templomra hasonlító kilátót Csóka Árpád tervezte. A Kós Károlyról elnevezett vörösfenyő torony alsó része székely kaput formáz, tisztelegve az építész erdélyi származása előtt. A kilátás a kilátóból mesés.

A Kókai Helytörténeti kiállítóhelyen megismerhetjük Kóka község múltját, szokásait, eszközeit, életmódját, továbbá kultúráját tükröző, hagyományőrző munkáját. Kóka a tápiómenti Kossuth-kultusz legrégebbi és legjelentősebb települése. Alapját az a történelmi tény képezi, hogy Kossuth 1849. április 6-án a kókai Margit-hegy tetején levő kápolna tövéből nézte a Gödöllő felé masírozó honvédseregek vonulását. Itt találkozott Görgey Artúr fővezérrel, s mindketten ittak egy kókai menyecske kínálására a domb lábánál fakadó forrás, a Bereg-kút vizéből. Ez a korsó a gyűjtemény egyik legféltettebb kincse. A lakószobában található az ún. gobelin sarok, mely 2019-ben megújult. Községünkben a gobelinvarrás 1928-ban kezdődött. Évtizedeken keresztül a lányok és az asszonyok munkájukkal kiemelkedő sikereket értek el. Kóka után bekapcsolódtak Dány, Tóalmás, Tápiószecső lányai-asszonyai is a gobelinvarrásba. Később háziipari szövetkezetté alakult, Kókán volt a központi helye.

A község közepén, a hajdani Nagy-kút-parton áll Kossuth Lajos szülőháza. A falu legismertebb épületét Andrássy István gróf építtette 1780–82 között. A középrizalitos, magasföldszintes, copf stílusú uradalmi tisztilak a régi udvarházak mintájára készült és a híres monoki kőművesek keze munkáját dicséri. A Kossuth-ház főépületének homlokzati tengelyében helyezték el híres szülöttjének emléktábláját 1911. május 27-én. A bronz melldombormű alkotója Gárdos Aladár. Kossuth Lajos életéből nagyon rövid időszakot töltött Monokon. 1802 szeptember 19.-én látta meg a napvilágot, és már 1803 tavaszán Olaszliszkára költözött családjával.

A Kossuth Múzeum Cegléd egyik legrégebbi intézménye; több évtizede gyűjti és őrzi a helytörténeti, a néprajzi, a numizmatikai, a képzőművészeti és a régészeti műtárgyakat. Többféle gyűjteménye, sokszínű kiállításai, hiánypótló kiadványai, változatos rendezvényei, múzeumbaráti köre révén napjainkban nélkülözhetetlen küldetést töltenek be a városban. A Kossuth Múzeumban található az ország leggazdagabb Kossuth-gyűjteménye.