Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
A „Nagycserei Kőrises” arborétum Debrecentől keletre, a 48-as út északi oldalán, Nagycsere településrésztől északra található. Az erdő lelkét egy idős tölgy-kőris-szil ligeterdő állomány alkotja, melynek mélyebb, tavasszal vízben álló részein a magyar kőris került túlsúlyba. Ez az állomány a Nyírség legszebb ligeterdői közé tartozik. Átfolyik rajta egy nyírvízlecsapoló csatorna, melyen – a vízmegtartás érdekében – Debrecen Önkormányzata egy zsilipet hozott létre.
A „Nagycserei Kőrises” arborétum Debrecentől keletre, a 48-as út északi oldalán, Nagycsere településrésztől északra található. Az erdő lelkét egy idős tölgy-kőris-szil ligeterdő állomány alkotja, melynek mélyebb, tavasszal vízben álló részein a magyar kőris került túlsúlyba. Ez az állomány a Nyírség legszebb ligeterdői közé tartozik. Átfolyik rajta egy nyírvízlecsapoló csatorna, melyen – a vízmegtartás érdekében – Debrecen Önkormányzata egy zsilipet hozott létre.
A „Nagycserei Kőrises” arborétum Debrecentől keletre, a 48-as út északi oldalán, Nagycsere településrésztől északra található. Az erdő lelkét egy idős tölgy-kőris-szil ligeterdő állomány alkotja, melynek mélyebb, tavasszal vízben álló részein a magyar kőris került túlsúlyba. Ez az állomány a Nyírség legszebb ligeterdői közé tartozik. Átfolyik rajta egy nyírvízlecsapoló csatorna, melyen – a vízmegtartás érdekében – Debrecen Önkormányzata egy zsilipet hozott létre.
Nagydorogon található ez az egyedülálló gyüjtemény, amely több mint 170 népviseleti kalapot mutat be. A kiállításon több, mint 160 kalap és sipka látható a világ számos tájáról, Európából (Anglia, Skócia, Olaszország, Balkán, Skandinávia, Spanyolország) Afrikából (Tunézia), Ázsiából (Törökország, Japán, Kína, Mongólia, Közép-Ázsia, Közel-Kelet) és Észak-Amerikából. A magyar kalapviseletet sok jellegzetes fejfedő képviseli. Számos jelegzetes öltözék teszi életszerűbbé és színesebbé a kiállítást. Látogatása ingyenes!
Nagydorogon található ez az egyedülálló gyüjtemény, amely több mint 170 népviseleti kalapot mutat be. A kiállításon több, mint 160 kalap és sipka látható a világ számos tájáról, Európából (Anglia, Skócia, Olaszország, Balkán, Skandinávia, Spanyolország) Afrikából (Tunézia), Ázsiából (Törökország, Japán, Kína, Mongólia, Közép-Ázsia, Közel-Kelet) és Észak-Amerikából. A magyar kalapviseletet sok jellegzetes fejfedő képviseli. Számos jelegzetes öltözék teszi életszerűbbé és színesebbé a kiállítást. Látogatása ingyenes!
Nagydorogon található ez az egyedülálló gyüjtemény, amely több mint 170 népviseleti kalapot mutat be. A kiállításon több, mint 160 kalap és sipka látható a világ számos tájáról, Európából (Anglia, Skócia, Olaszország, Balkán, Skandinávia, Spanyolország) Afrikából (Tunézia), Ázsiából (Törökország, Japán, Kína, Mongólia, Közép-Ázsia, Közel-Kelet) és Észak-Amerikából. A magyar kalapviseletet sok jellegzetes fejfedő képviseli. Számos jelegzetes öltözék teszi életszerűbbé és színesebbé a kiállítást. Látogatása ingyenes!
A Tájházban a szegényparaszti életmód bútorait és használati eszközeit tekinthetik meg a látogatók.
Az egykori malom kéménye köré épített fémszerkezetes kilátó Nagyér falu déli szélén áll, saját parkolóval, fedett pihenővel. 24,5 m magas és 144 lépcsőfok vezet fel a tetejéig. A kanyarokban kis pihenőhelyeket is kialakítottak. Fentről csodás körpanoráma tárul a környező településekre.
A debreceni Nagyerdő varázslatos fái közé megálmodott intézmény 1958 óta várja vendégeit. A vidéki kertek sorában elsőként alapított állatkert 17 hektáron mutatja be öt földrész 170 fajának mintegy 900 példányát.
A debreceni Nagyerdő egyik legszebb épülete 1912-ben épült fel Fried és Adorján építőmesterek tervei alapján. A 42 méter magas Víztorony a hatvanas évek óta a Debreceni Egyetem klinikáinak biztonsági vízbázisa, e feladatát a rekonstrukciót követően is zavartalanul ellátja. Az épület vízterében nagyságrendileg 1000 köbméter víz található. A komplex felújításnak köszönhetően nem csak az épület újult meg, de a Víztorony új tereket és új funkciókat kapott, így joggal kerülhet Debrecen legkeresettebb turisztikai célpontjai közé és válhat úgy a kirándulók, mint a helyiek közkedvelt találkozóhelyévé.
A debreceni Nagyerdő egyik legszebb épülete 1912-ben épült fel Fried és Adorján építőmesterek tervei alapján. A 42 méter magas Víztorony a hatvanas évek óta a Debreceni Egyetem klinikáinak biztonsági vízbázisa, e feladatát a rekonstrukciót követően is zavartalanul ellátja. Az épület vízterében nagyságrendileg 1000 köbméter víz található. A komplex felújításnak köszönhetően nem csak az épület újult meg, de a Víztorony új tereket és új funkciókat kapott, így joggal kerülhet Debrecen legkeresettebb turisztikai célpontjai közé és válhat úgy a kirándulók, mint a helyiek közkedvelt találkozóhelyévé.
A debreceni Nagyerdő egyik legszebb épülete 1912-ben épült fel Fried és Adorján építőmesterek tervei alapján. A 42 méter magas Víztorony a hatvanas évek óta a Debreceni Egyetem klinikáinak biztonsági vízbázisa, e feladatát a rekonstrukciót követően is zavartalanul ellátja. Az épület vízterében nagyságrendileg 1000 köbméter víz található. A komplex felújításnak köszönhetően nem csak az épület újult meg, de a Víztorony új tereket és új funkciókat kapott, így joggal kerülhet Debrecen legkeresettebb turisztikai célpontjai közé és válhat úgy a kirándulók, mint a helyiek közkedvelt találkozóhelyévé.
A környékből származó kőből, a lehető legtágabb műteremben, a szabad ég alatt készült művek szinte életre kelnek a szoborparkban, a felhagyott kőbánya igazi otthonává vált a műalkotásoknak. A szobrok többsége nonfiguratív: magányos tömbök, csavart oszlopok, furcsa bálványok, óriások játékszereire emlékeztető kövek. Némelyik a látogatóktól kapott nevet, ilyen például a Villányi Vénusz, a Kolumbusz tojása, vagy az Emlék.
A környékből származó kőből, a lehető legtágabb műteremben, a szabad ég alatt készült művek szinte életre kelnek a szoborparkban, a felhagyott kőbánya igazi otthonává vált a műalkotásoknak. A szobrok többsége nonfiguratív: magányos tömbök, csavart oszlopok, furcsa bálványok, óriások játékszereire emlékeztető kövek. Némelyik a látogatóktól kapott nevet, ilyen például a Villányi Vénusz, a Kolumbusz tojása, vagy az Emlék.
A környékből származó kőből, a lehető legtágabb műteremben, a szabad ég alatt készült művek szinte életre kelnek a szoborparkban, a felhagyott kőbánya igazi otthonává vált a műalkotásoknak. A szobrok többsége nonfiguratív: magányos tömbök, csavart oszlopok, furcsa bálványok, óriások játékszereire emlékeztető kövek. Némelyik a látogatóktól kapott nevet, ilyen például a Villányi Vénusz, a Kolumbusz tojása, vagy az Emlék.
A Nagyházi Galéria egyike a legrégebben működő magyarországi régiségkereskedéseknek és aukciósházaknak. Az aukciós anyagot bemutató színvonalas kiállításaik, katalógusaik és különféle nyomtatványaik, valamint az árveréseik iránt tapasztalható nagy, magyarországi és nemzetközi érdeklődés igazolja, hogy a Nagyházi Galéria ma a magyar műtárgypiac egyik vezető és meghatározó szereplője. A Nagyházi Galéria sikerét a szakemberei; művészettörténészek, műtárgybecsüsök és restaurátorok felkészültsége, hozzáértő, megbízható munkája szavatolja.
A Nagyházi Galéria egyike a legrégebben működő magyarországi régiségkereskedéseknek és aukciósházaknak. Az aukciós anyagot bemutató színvonalas kiállításaik, katalógusaik és különféle nyomtatványaik, valamint az árveréseik iránt tapasztalható nagy, magyarországi és nemzetközi érdeklődés igazolja, hogy a Nagyházi Galéria ma a magyar műtárgypiac egyik vezető és meghatározó szereplője. A Nagyházi Galéria sikerét a szakemberei; művészettörténészek, műtárgybecsüsök és restaurátorok felkészültsége, hozzáértő, megbízható munkája szavatolja.
A Nagyházi Galéria egyike a legrégebben működő magyarországi régiségkereskedéseknek és aukciósházaknak. Az aukciós anyagot bemutató színvonalas kiállításaik, katalógusaik és különféle nyomtatványaik, valamint az árveréseik iránt tapasztalható nagy, magyarországi és nemzetközi érdeklődés igazolja, hogy a Nagyházi Galéria ma a magyar műtárgypiac egyik vezető és meghatározó szereplője. A Nagyházi Galéria sikerét a szakemberei; művészettörténészek, műtárgybecsüsök és restaurátorok felkészültsége, hozzáértő, megbízható munkája szavatolja.
Nagyhegyes megalakulásának 50. évfordulójára, 2002-ben készült el a Tájház, amely küllemében és belső elrendezésében ugyanolyan, mint amelyekbe 1952-ben beköltöztek a lakók. Helyi lakosok felajánlásai tették korhűvé a házat.
1874-ben Krausz Mária nyaraló lakóházaként készült, eklektikus stílusú épület. A köztudatban az 1941-1952 közötti tulajdonosa után Lázár-villaként él. A Thúry György Múzeumhoz tartozik.
