Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a kiváló szegedi néprajztudós, Bálint Sándor emlékét, szellemi hagyatékát megidéző kiállításokat egy újabb épület fogadhatja magába.
A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a kiváló szegedi néprajztudós, Bálint Sándor emlékét, szellemi hagyatékát megidéző kiállításokat egy újabb épület fogadhatja magába.
A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a kiváló szegedi néprajztudós, Bálint Sándor emlékét, szellemi hagyatékát megidéző kiállításokat egy újabb épület fogadhatja magába.
A galériában kiállításokat is szerveznek, elsősorban olyan 20. századi magyar - időnként kortárs - művészek alkotásaiból, akik értékteremtő munkái hídként ívelnek múlt és jelen között, s a jövő antik kereskedéseinek és galériáinak becses műtárgyai lesznek
A tanösvény bejárása során ízelítőt kaphatunk a falu, és egyben a Tolnai-Hegyhát természeti és kulturális kincseiből. A jelzett út körüljárja a falut, érinti a környék nagy erdőtömbjeit, áthalad a legszebb kilátópontokon. Az út mentén 22 állomás ismertető táblái segítik a tájékozódást, az állomások némelyikén pedig pihenőhelyet is találunk. A tanösvény négy szakaszból, azaz négy kisebb körútból áll. A 11 km hosszú út az állomások egymás utáni felkeresése során egyvégtében bejárható, de a négy kisebb körúton külön-külön is végigsétálhatunk. A négy körút találkozási pontja az iskola épülete mellett található.
A tanösvény bejárása során ízelítőt kaphatunk a falu, és egyben a Tolnai-Hegyhát természeti és kulturális kincseiből. A jelzett út körüljárja a falut, érinti a környék nagy erdőtömbjeit, áthalad a legszebb kilátópontokon. Az út mentén 22 állomás ismertető táblái segítik a tájékozódást, az állomások némelyikén pedig pihenőhelyet is találunk. A tanösvény négy szakaszból, azaz négy kisebb körútból áll. A 11 km hosszú út az állomások egymás utáni felkeresése során egyvégtében bejárható, de a négy kisebb körúton külön-külön is végigsétálhatunk. A négy körút találkozási pontja az iskola épülete mellett található.
A tanösvény bejárása során ízelítőt kaphatunk a falu, és egyben a Tolnai-Hegyhát természeti és kulturális kincseiből. A jelzett út körüljárja a falut, érinti a környék nagy erdőtömbjeit, áthalad a legszebb kilátópontokon. Az út mentén 22 állomás ismertető táblái segítik a tájékozódást, az állomások némelyikén pedig pihenőhelyet is találunk. A tanösvény négy szakaszból, azaz négy kisebb körútból áll. A 11 km hosszú út az állomások egymás utáni felkeresése során egyvégtében bejárható, de a négy kisebb körúton külön-külön is végigsétálhatunk. A négy körút találkozási pontja az iskola épülete mellett található.
A galéria alapítója és tulajdonosa, Nemes Gyula az 1980-as évek második felétől foglalkozik festmények, műtárgyak és bútorok bemutatásával, kereskedésével budapesti galériáiban. 1994-től a Budán található Városmajor Galériában, 1997-től a Falk Miksa utcában egy kétszintes, reprezentatív galériában tekinthető meg az aktuális kínálat.
A galéria alapítója és tulajdonosa, Nemes Gyula az 1980-as évek második felétől foglalkozik festmények, műtárgyak és bútorok bemutatásával, kereskedésével budapesti galériáiban. 1994-től a Budán található Városmajor Galériában, 1997-től a Falk Miksa utcában egy kétszintes, reprezentatív galériában tekinthető meg az aktuális kínálat.
A galéria alapítója és tulajdonosa, Nemes Gyula az 1980-as évek második felétől foglalkozik festmények, műtárgyak és bútorok bemutatásával, kereskedésével budapesti galériáiban. 1994-től a Budán található Városmajor Galériában, 1997-től a Falk Miksa utcában egy kétszintes, reprezentatív galériában tekinthető meg az aktuális kínálat.
Az egykori iskola épületében kapott helyet a falu bámulatosan gazdag tárgyi emlék-gyűjteménye, mely híven mutatja be a korabeli paraszti élet jellemző bútorait, szerszámait, a módos parasztok díszesebb bútorait, használati tárgyait, s az egykori iskola berendezését, eszközeit. A legtöbb tárgyat a falu lakói ajánlották fel hagyatékokból. A gyűjtést Mayer Tiborné és Szalmer Istvánné kezdte, még a Tézsula Hagyományőrző Egyesület megalakulása előtt, 2013-ban. Az iskola udvarán kialakítottak egy nyitott színt, mely a mezőgazdaság eszközeinek bemutatóhelyéül szolgál. A kiállítás mindenki számára megtekinthető előzetes egyeztetést követően.
Az egykori iskola épületében kapott helyet a falu bámulatosan gazdag tárgyi emlék-gyűjteménye, mely híven mutatja be a korabeli paraszti élet jellemző bútorait, szerszámait, a módos parasztok díszesebb bútorait, használati tárgyait, s az egykori iskola berendezését, eszközeit. A legtöbb tárgyat a falu lakói ajánlották fel hagyatékokból. A gyűjtést Mayer Tiborné és Szalmer Istvánné kezdte, még a Tézsula Hagyományőrző Egyesület megalakulása előtt, 2013-ban. Az iskola udvarán kialakítottak egy nyitott színt, mely a mezőgazdaság eszközeinek bemutatóhelyéül szolgál. A kiállítás mindenki számára megtekinthető előzetes egyeztetést követően.
Az egykori iskola épületében kapott helyet a falu bámulatosan gazdag tárgyi emlék-gyűjteménye, mely híven mutatja be a korabeli paraszti élet jellemző bútorait, szerszámait, a módos parasztok díszesebb bútorait, használati tárgyait, s az egykori iskola berendezését, eszközeit. A legtöbb tárgyat a falu lakói ajánlották fel hagyatékokból. A gyűjtést Mayer Tiborné és Szalmer Istvánné kezdte, még a Tézsula Hagyományőrző Egyesület megalakulása előtt, 2013-ban. Az iskola udvarán kialakítottak egy nyitott színt, mely a mezőgazdaság eszközeinek bemutatóhelyéül szolgál. A kiállítás mindenki számára megtekinthető előzetes egyeztetést követően.
A magyarországi németség – csaknem negyedmillióra becsült lélekszámával – hazánk számban legjelentősebb nemzetisége. Tárgyi és szellemi kultúrájának országos gyűjtése, feldolgozása és bemutatása az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeum feladata. A múzeum 1983 óta az egykori Nepomucenus-malomban működik. Az egykori vízimalom 1758-ban, Fellner Jakab tervei alapján épült, nevét a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, akinek fából faragott, naiv szépségű szobra az épület homlokzatát díszíti.
A magyarországi németség – csaknem negyedmillióra becsült lélekszámával – hazánk számban legjelentősebb nemzetisége. Tárgyi és szellemi kultúrájának országos gyűjtése, feldolgozása és bemutatása az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeum feladata. A múzeum 1983 óta az egykori Nepomucenus-malomban működik. Az egykori vízimalom 1758-ban, Fellner Jakab tervei alapján épült, nevét a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, akinek fából faragott, naiv szépségű szobra az épület homlokzatát díszíti.
A magyarországi németség – csaknem negyedmillióra becsült lélekszámával – hazánk számban legjelentősebb nemzetisége. Tárgyi és szellemi kultúrájának országos gyűjtése, feldolgozása és bemutatása az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeum feladata. A múzeum 1983 óta az egykori Nepomucenus-malomban működik. Az egykori vízimalom 1758-ban, Fellner Jakab tervei alapján épült, nevét a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, akinek fából faragott, naiv szépségű szobra az épület homlokzatát díszíti.
A tájháznak berendezett 1824-ben épült parasztház az Iskola tér 18. szám alatti lakóépület. Az alaprajzi elrendezését tekintve négy osztatú (első szoba - konyha - hátsószoba - kamra) lakóház fala kőből épült, ablakai és ajtókeretei kőből faragott, műves termékek. Díszítményük rokonságot mutat a Hegyalján (Tokaj, Mád, Tállya) szokásos későbarokk, illetve copf-stílusú épületek jellegzetes vonásaival.
A tájháznak berendezett 1824-ben épült parasztház az Iskola tér 18. szám alatti lakóépület. Az alaprajzi elrendezését tekintve négy osztatú (első szoba - konyha - hátsószoba - kamra) lakóház fala kőből épült, ablakai és ajtókeretei kőből faragott, műves termékek. Díszítményük rokonságot mutat a Hegyalján (Tokaj, Mád, Tállya) szokásos későbarokk, illetve copf-stílusú épületek jellegzetes vonásaival.
A tájháznak berendezett 1824-ben épült parasztház az Iskola tér 18. szám alatti lakóépület. Az alaprajzi elrendezését tekintve négy osztatú (első szoba - konyha - hátsószoba - kamra) lakóház fala kőből épült, ablakai és ajtókeretei kőből faragott, műves termékek. Díszítményük rokonságot mutat a Hegyalján (Tokaj, Mád, Tállya) szokásos későbarokk, illetve copf-stílusú épületek jellegzetes vonásaival.
A Német Nemzetiségi Tájház célja Újbarok kulturális értékeinek bemutatása. Rendezvények a tájházban: Szent Iván-napi főzőverseny és meggyes süti sütőverseny, tűzünnep,Tájházak Napja. Előzetes bejelentkezéssel látogatható.
A sváb tájház létrehozásához megvásárolt hát az egykori német telepes részen, Alsófaluban (Altstadt) található. A házat 1924-ben Weinber Ferenc (1900-1972) kezdte el építtetni feleségével, Stöckl Máriával. Ferenc édesapja osztotta ketté a korábbi telket, így biztosítván önálló telket fiának. A jómódú család földműveléssel foglalkozott, illetve szecskavágásból éltek.
A sváb tájház létrehozásához megvásárolt hát az egykori német telepes részen, Alsófaluban (Altstadt) található. A házat 1924-ben Weinber Ferenc (1900-1972) kezdte el építtetni feleségével, Stöckl Máriával. Ferenc édesapja osztotta ketté a korábbi telket, így biztosítván önálló telket fiának. A jómódú család földműveléssel foglalkozott, illetve szecskavágásból éltek.
A sváb tájház létrehozásához megvásárolt hát az egykori német telepes részen, Alsófaluban (Altstadt) található. A házat 1924-ben Weinber Ferenc (1900-1972) kezdte el építtetni feleségével, Stöckl Máriával. Ferenc édesapja osztotta ketté a korábbi telket, így biztosítván önálló telket fiának. A jómódú család földműveléssel foglalkozott, illetve szecskavágásból éltek.
Lackner Aladár evangélikus lelkész 1982-bn fölajánlotta magángyűjteményét arra a célra, hogy a község azt egy stílusosan berendezett Tájházban bemutathassa. A Táncsics utcai épületben éppen kihalt az utolsó lakó, így a község megvásárolta az épületet, fölújította és elhelyezték benne a gyűjteményt, mely 1983 óta látogatható.
Lackner Aladár evangélikus lelkész 1982-bn fölajánlotta magángyűjteményét arra a célra, hogy a község azt egy stílusosan berendezett Tájházban bemutathassa. A Táncsics utcai épületben éppen kihalt az utolsó lakó, így a község megvásárolta az épületet, fölújította és elhelyezték benne a gyűjteményt, mely 1983 óta látogatható.
Lackner Aladár evangélikus lelkész 1982-bn fölajánlotta magángyűjteményét arra a célra, hogy a község azt egy stílusosan berendezett Tájházban bemutathassa. A Táncsics utcai épületben éppen kihalt az utolsó lakó, így a község megvásárolta az épületet, fölújította és elhelyezték benne a gyűjteményt, mely 1983 óta látogatható.
