Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
Országos eseménynaptár

A kilátó a fák fölé magasodva teljes panorámás kilátást tesz lehetővé a környékre. A Naplás-tó ökológiai szempontból a főváros egyik legértékesebb területe. A tavon kívül annak közvetlen környezete a Cinkotai parkerdővel és a Szilas-patak menti láprétekkel együtt – összesen mintegy 150 hektár – 1997 óta természetvédelmi terület. A tó és környéke a Budai Tájvédelmi Körzet után a főváros legnagyobb természetvédelmi területe.
A kilátó a fák fölé magasodva teljes panorámás kilátást tesz lehetővé a környékre. A Naplás-tó ökológiai szempontból a főváros egyik legértékesebb területe. A tavon kívül annak közvetlen környezete a Cinkotai parkerdővel és a Szilas-patak menti láprétekkel együtt – összesen mintegy 150 hektár – 1997 óta természetvédelmi terület. A tó és környéke a Budai Tájvédelmi Körzet után a főváros legnagyobb természetvédelmi területe.

A kilátó a fák fölé magasodva teljes panorámás kilátást tesz lehetővé a környékre. A Naplás-tó ökológiai szempontból a főváros egyik legértékesebb területe. A tavon kívül annak közvetlen környezete a Cinkotai parkerdővel és a Szilas-patak menti láprétekkel együtt – összesen mintegy 150 hektár – 1997 óta természetvédelmi terület. A tó és környéke a Budai Tájvédelmi Körzet után a főváros legnagyobb természetvédelmi területe.

A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a kiváló szegedi néprajztudós, Bálint Sándor emlékét, szellemi hagyatékát megidéző kiállításokat egy újabb épület fogadhatja magába.
A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a kiváló szegedi néprajztudós, Bálint Sándor emlékét, szellemi hagyatékát megidéző kiállításokat egy újabb épület fogadhatja magába.

A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a kiváló szegedi néprajztudós, Bálint Sándor emlékét, szellemi hagyatékát megidéző kiállításokat egy újabb épület fogadhatja magába.

Az állandó NDK-s kiállítás magánkezdeményezés, magángyűjtemény keretében működik az NDK-s Magyarok Egyesületének támogatásával, illetve minden olyan személy támogatásával, akik tárgyakat és dokumentumokat ajánlanak fel az állandó kiállításra. Felajánlások célja, hogy mások részére is megismerhetőek legyenek NDK-s időszakunk tárgyi emlékei. Kiállítás látogatása térítés mentes, ingyenes. NDK-s tárgyakat, dokumentumokat ajándékba elfogadok a kiállítás gyarapítása céljából.
Az állandó NDK-s kiállítás magánkezdeményezés, magángyűjtemény keretében működik az NDK-s Magyarok Egyesületének támogatásával, illetve minden olyan személy támogatásával, akik tárgyakat és dokumentumokat ajánlanak fel az állandó kiállításra. Felajánlások célja, hogy mások részére is megismerhetőek legyenek NDK-s időszakunk tárgyi emlékei. Kiállítás látogatása térítés mentes, ingyenes. NDK-s tárgyakat, dokumentumokat ajándékba elfogadok a kiállítás gyarapítása céljából.

Az állandó NDK-s kiállítás magánkezdeményezés, magángyűjtemény keretében működik az NDK-s Magyarok Egyesületének támogatásával, illetve minden olyan személy támogatásával, akik tárgyakat és dokumentumokat ajánlanak fel az állandó kiállításra. Felajánlások célja, hogy mások részére is megismerhetőek legyenek NDK-s időszakunk tárgyi emlékei. Kiállítás látogatása térítés mentes, ingyenes. NDK-s tárgyakat, dokumentumokat ajándékba elfogadok a kiállítás gyarapítása céljából.

A tanösvény bejárása során ízelítőt kaphatunk a falu, és egyben a Tolnai-Hegyhát természeti és kulturális kincseiből. A jelzett út körüljárja a falut, érinti a környék nagy erdőtömbjeit, áthalad a legszebb kilátópontokon. Az út mentén 22 állomás ismertető táblái segítik a tájékozódást, az állomások némelyikén pedig pihenőhelyet is találunk. A tanösvény négy szakaszból, azaz négy kisebb körútból áll. A 11 km hosszú út az állomások egymás utáni felkeresése során egyvégtében bejárható, de a négy kisebb körúton külön-külön is végigsétálhatunk. A négy körút találkozási pontja az iskola épülete mellett található.
A tanösvény bejárása során ízelítőt kaphatunk a falu, és egyben a Tolnai-Hegyhát természeti és kulturális kincseiből. A jelzett út körüljárja a falut, érinti a környék nagy erdőtömbjeit, áthalad a legszebb kilátópontokon. Az út mentén 22 állomás ismertető táblái segítik a tájékozódást, az állomások némelyikén pedig pihenőhelyet is találunk. A tanösvény négy szakaszból, azaz négy kisebb körútból áll. A 11 km hosszú út az állomások egymás utáni felkeresése során egyvégtében bejárható, de a négy kisebb körúton külön-külön is végigsétálhatunk. A négy körút találkozási pontja az iskola épülete mellett található.

A tanösvény bejárása során ízelítőt kaphatunk a falu, és egyben a Tolnai-Hegyhát természeti és kulturális kincseiből. A jelzett út körüljárja a falut, érinti a környék nagy erdőtömbjeit, áthalad a legszebb kilátópontokon. Az út mentén 22 állomás ismertető táblái segítik a tájékozódást, az állomások némelyikén pedig pihenőhelyet is találunk. A tanösvény négy szakaszból, azaz négy kisebb körútból áll. A 11 km hosszú út az állomások egymás utáni felkeresése során egyvégtében bejárható, de a négy kisebb körúton külön-külön is végigsétálhatunk. A négy körút találkozási pontja az iskola épülete mellett található.

A galéria alapítója és tulajdonosa, Nemes Gyula az 1980-as évek második felétől foglalkozik festmények, műtárgyak és bútorok bemutatásával, kereskedésével budapesti galériáiban. 1994-től a Budán található Városmajor Galériában, 1997-től a Falk Miksa utcában egy kétszintes, reprezentatív galériában tekinthető meg az aktuális kínálat.
A galéria alapítója és tulajdonosa, Nemes Gyula az 1980-as évek második felétől foglalkozik festmények, műtárgyak és bútorok bemutatásával, kereskedésével budapesti galériáiban. 1994-től a Budán található Városmajor Galériában, 1997-től a Falk Miksa utcában egy kétszintes, reprezentatív galériában tekinthető meg az aktuális kínálat.

A galéria alapítója és tulajdonosa, Nemes Gyula az 1980-as évek második felétől foglalkozik festmények, műtárgyak és bútorok bemutatásával, kereskedésével budapesti galériáiban. 1994-től a Budán található Városmajor Galériában, 1997-től a Falk Miksa utcában egy kétszintes, reprezentatív galériában tekinthető meg az aktuális kínálat.

Az egykori iskola épületében kapott helyet a falu bámulatosan gazdag tárgyi emlék-gyűjteménye, mely híven mutatja be a korabeli paraszti élet jellemző bútorait, szerszámait, a módos parasztok díszesebb bútorait, használati tárgyait, s az egykori iskola berendezését, eszközeit. A legtöbb tárgyat a falu lakói ajánlották fel hagyatékokból. A gyűjtést Mayer Tiborné és Szalmer Istvánné kezdte, még a Tézsula Hagyományőrző Egyesület megalakulása előtt, 2013-ban. Az iskola udvarán kialakítottak egy nyitott színt, mely a mezőgazdaság eszközeinek bemutatóhelyéül szolgál. A kiállítás mindenki számára megtekinthető előzetes egyeztetést követően.
Az egykori iskola épületében kapott helyet a falu bámulatosan gazdag tárgyi emlék-gyűjteménye, mely híven mutatja be a korabeli paraszti élet jellemző bútorait, szerszámait, a módos parasztok díszesebb bútorait, használati tárgyait, s az egykori iskola berendezését, eszközeit. A legtöbb tárgyat a falu lakói ajánlották fel hagyatékokból. A gyűjtést Mayer Tiborné és Szalmer Istvánné kezdte, még a Tézsula Hagyományőrző Egyesület megalakulása előtt, 2013-ban. Az iskola udvarán kialakítottak egy nyitott színt, mely a mezőgazdaság eszközeinek bemutatóhelyéül szolgál. A kiállítás mindenki számára megtekinthető előzetes egyeztetést követően.

Az egykori iskola épületében kapott helyet a falu bámulatosan gazdag tárgyi emlék-gyűjteménye, mely híven mutatja be a korabeli paraszti élet jellemző bútorait, szerszámait, a módos parasztok díszesebb bútorait, használati tárgyait, s az egykori iskola berendezését, eszközeit. A legtöbb tárgyat a falu lakói ajánlották fel hagyatékokból. A gyűjtést Mayer Tiborné és Szalmer Istvánné kezdte, még a Tézsula Hagyományőrző Egyesület megalakulása előtt, 2013-ban. Az iskola udvarán kialakítottak egy nyitott színt, mely a mezőgazdaság eszközeinek bemutatóhelyéül szolgál. A kiállítás mindenki számára megtekinthető előzetes egyeztetést követően.

A magyarországi németség – csaknem negyedmillióra becsült lélekszámával – hazánk számban legjelentősebb nemzetisége. Tárgyi és szellemi kultúrájának országos gyűjtése, feldolgozása és bemutatása az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeum feladata. A múzeum 1983 óta az egykori Nepomucenus-malomban működik. Az egykori vízimalom 1758-ban, Fellner Jakab tervei alapján épült, nevét a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, akinek fából faragott, naiv szépségű szobra az épület homlokzatát díszíti.
A magyarországi németség – csaknem negyedmillióra becsült lélekszámával – hazánk számban legjelentősebb nemzetisége. Tárgyi és szellemi kultúrájának országos gyűjtése, feldolgozása és bemutatása az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeum feladata. A múzeum 1983 óta az egykori Nepomucenus-malomban működik. Az egykori vízimalom 1758-ban, Fellner Jakab tervei alapján épült, nevét a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, akinek fából faragott, naiv szépségű szobra az épület homlokzatát díszíti.

A magyarországi németség – csaknem negyedmillióra becsült lélekszámával – hazánk számban legjelentősebb nemzetisége. Tárgyi és szellemi kultúrájának országos gyűjtése, feldolgozása és bemutatása az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeum feladata. A múzeum 1983 óta az egykori Nepomucenus-malomban működik. Az egykori vízimalom 1758-ban, Fellner Jakab tervei alapján épült, nevét a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, akinek fából faragott, naiv szépségű szobra az épület homlokzatát díszíti.

A tájháznak berendezett 1824-ben épült parasztház az Iskola tér 18. szám alatti lakóépület. Az alaprajzi elrendezését tekintve négy osztatú (első szoba - konyha - hátsószoba - kamra) lakóház fala kőből épült, ablakai és ajtókeretei kőből faragott, műves termékek. Díszítményük rokonságot mutat a Hegyalján (Tokaj, Mád, Tállya) szokásos későbarokk, illetve copf-stílusú épületek jellegzetes vonásaival.
A tájháznak berendezett 1824-ben épült parasztház az Iskola tér 18. szám alatti lakóépület. Az alaprajzi elrendezését tekintve négy osztatú (első szoba - konyha - hátsószoba - kamra) lakóház fala kőből épült, ablakai és ajtókeretei kőből faragott, műves termékek. Díszítményük rokonságot mutat a Hegyalján (Tokaj, Mád, Tállya) szokásos későbarokk, illetve copf-stílusú épületek jellegzetes vonásaival.

A tájháznak berendezett 1824-ben épült parasztház az Iskola tér 18. szám alatti lakóépület. Az alaprajzi elrendezését tekintve négy osztatú (első szoba - konyha - hátsószoba - kamra) lakóház fala kőből épült, ablakai és ajtókeretei kőből faragott, műves termékek. Díszítményük rokonságot mutat a Hegyalján (Tokaj, Mád, Tállya) szokásos későbarokk, illetve copf-stílusú épületek jellegzetes vonásaival.