Turizmus Program

Városligeti majális Budapesten

Retro Majális a Siófoki Nagystrandon

Jacuzzis szállás

TOP 100 úticél

Városligeti Majális a budapesti Városligeti Műjégpályán!
Retro Majális a Siófoki Nagystrandon!
Gyulai wellness kikapcsolódás - kedvező árakon teljes panziós akcióval!
Mézesvölgyi Nyár - Szabadtéri színházi fesztivál 2025 Veresegyház
A titkok hercege – Gesualdo rejtélyes élete
Városligeti Majális a budapesti Városligeti Műjégpályán!
Városligeti Majális a budapesti Városligeti Műjégpályán!
Retro Majális a Siófoki Nagystrandon!
Gyulai wellness kikapcsolódás - kedvező árakon teljes panziós akcióval!
Mézesvölgyi Nyár - Szabadtéri színházi fesztivál 2025 Veresegyház
A titkok hercege – Gesualdo rejtélyes élete
Városligeti Majális a budapesti Városligeti Műjégpályán!
Tavaszi programajánló online jegyvásárlási lehetőséggel
Tavaszi programajánló online jegyvásárlási lehetőséggel

Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény Kecskemét

A kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény 1985 januárjában jött létre a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerészettörténeti Szakgyűjtemény és a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével és múzeumi átvételével. A két szakgyűjtemény megszületése Lóránd Nándor gyógyszerész és Réthy Aladár (1905–1985) laboratóriumi főorvos szakmatörténeti érdeklődésének volt köszönhető. A két gyűjtemény a város 1810-ben térképén már szereplő, természetesen azóta többször átalakított, paraszt-polgár lakóházban nyert elhelyezést. A hosszú épület külső arculatának egyedi jellegét az egyenes falfelületet megtörő két boltíves tornác, ún. `kódisállás` adja, melyeknek zömök pillérű mellvédes falait könnyű szerkezetű nyeregtetők védik.
Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény Kecskemét

Kapcsolat, elérhetőség

Szeretné aktiválni elérhetőségeit az oldalon?

Partner információ

Lóránd Nándor 1966-ban kezdte felkutatni, összeszedni a megye patikáinak régi bútorait, edényeit, leselejtezett eszközeit, dokumentumait. Munkája eredményeként 1968-ra már olyan jelentős mennyiségű anyag állt össze, hogy az országos szakmúzeum Lóránd Nándort bízta meg az itt folyó múzeumi munkálatokkal. A Megyei Gyógyszertári Központ támogatásával és kezelésében működő intézmény 1969-től több kiállításon is bemutatta anyagát, nemcsak Kecskeméten, hanem szerte az országban. Lóránd Nándor a tárgyak gyarapításán, rendszerezésén túl tudományos kutatómunkát is végzett. Megírta a megye gyógyszertárainak történetét, és rendszeresen jelentek meg a helyi sajtóban gyűjteménye anyagát népszerűsítő publikációk.

Réthy Aladár, az orvostörténeti gyűjtemény megalapítója, szintén csak Bács-Kiskun megye területére koncentrálva végezte gyűjtőmunkáját. Mégis, országos szakmúzeumi szempontból is kiemelkedő jelentőségű munkásságának eredménye, hiszen – a gyűjtők figyelmét elkerülve – a 20. század első felében használt orvosi műszerek az országban máshol nem találhatók meg, csak itt, Kecskeméten. Az orvosi eszközökön kívül sok szép éremmel és szakkönyvvel is gazdagította a múzeum anyagát az Orvostörténeti Szakgyűjtemény, amely átvételéig a Megyei Kórház védnöksége alatt működött.

Kiemelt gyűjteményi állományok

Patikaedények

A gyógyszereket tulajdonságuknak megfelelően különféle módon tárolták: zacskóban, dobozban, fiókban, ón, fa, üveg és kerámia edényekben.

Fatégelyek

A 18–19. században fatégelyekben tárolták a gyógyszerészek a porokat, amelyeket különböző puhafafajtákból esztergályoztak. A régebbi edények anyag főképp gyertyán és hárs, de fűzfából, nyárfából, szilfából, sőt gyümölcsfa-fajtákból is készítettek fatégelyeket.

Gyűjteményünkben a 18. századi fatégelyek feliratai: Coral Albi (fehér korall), Sem Sinapis Nigr. (fekete mustár mag), Pulvis Angelica Radicis Alc. (orvosi angyalgyökér gyökértörzse és gyökere).

Folyadéküvegek

A folyadéktároló üvegedények a 18. században hasáb alakú formában készültek, becsiszolt üvegdugóval. Az edény nyaka a testbe való átmenetnél egyenlőtlen gallérban végződött. Később csiszolással ezt a szépséghibát eltüntették.

Porüvegek

A szélesszájú becsiszolt dugós porüvegek a 19. század elejétől váltak általánossá. Korábban az üvegek kerekded formájúak voltak, a „tojásdadfoganytyús”, azaz a két hosszmetszeti részén homorú elliptoid alakú edények a 19. század második felében terjedek el.

Az átlátszó színtelen üvegek mellett a 19. század elején divatosak voltak a sötét, átlátszatlan barna, kék, fekete, piros üvegek, a század vége felé pedig átlátszó élénk színű – aranyzöld, világoszöld, világoskék, borostyánkősárga –, csiszolt üvegedények ékesítették a patikákat.

Kenőcstégelyek, kerámia- és porcelántégelyek

A gyógyszertárakban a 18. századig a mázas fajanszedényekben tárolták a kenőcsöket. Később fokozatosan felváltotta ezeket a kevésbé törékeny keménycserép, ami sokkal olcsóbb volt az akkor még igen drága porcelánnál, amit gyakran tejüveggel helyettesítettek. A porcelán patikaedények a 19. század második felében váltak általánossá.

Az üvegek és tégelyek feliratait díszes keretbe foglalták.

A 19. század elején leggyakrabban a fekete vagy arany ovális keretet, illetve a háromszög alakú pajzs keretet alkalmazták.

Forrás: A Múzeum honlapja és közösségi oldala

A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Megosztás

Kapcsolódó témák:

Kapcsolat, elérhetőség

Szeretné aktiválni elérhetőségeit az oldalon?

Partner információ

érdekelnek a hirdetési lehetőségeink?

Kérlek, küldj e-mailt az info@programturizmus.hu címre!

Legjobb élmények

A titkok hercege – Gesualdo rejtélyes élete
Városligeti Majális a budapesti Városligeti Műjégpályán!