Turizmus Program
Turizmus Program

Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény Kecskemét

6000 Kecskemét, Kölcsey utca 3.

Siófoki Nyuladalom

Orchidea Kiállítás

Medveébresztő

Játékpark Budapest

Szabadulj ki!

Sziklamászás

Gyógywellness

TOP programok

Veresegyházi Medveotthon látogatás egész évben
Veresegyházi Medveotthon látogatás egész évben

Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény Kecskemét

6000 Kecskemét, Kölcsey utca 3.

A kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény 1985 januárjában jött létre a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerészettörténeti Szakgyűjtemény és a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével és múzeumi átvételével. A két szakgyűjtemény megszületése Lóránd Nándor gyógyszerész és Réthy Aladár (1905–1985) laboratóriumi főorvos szakmatörténeti érdeklődésének volt köszönhető. A két gyűjtemény a város 1810-ben térképén már szereplő, természetesen azóta többször átalakított, paraszt-polgár lakóházban nyert elhelyezést. A hosszú épület külső arculatának egyedi jellegét az egyenes falfelületet megtörő két boltíves tornác, ún. `kódisállás` adja, melyeknek zömök pillérű mellvédes falait könnyű szerkezetű nyeregtetők védik.

Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény Kecskemét
lock icon

Elérhetőségek, linkek

Telefonszám

Telefonszám

E-mail cím

E-mail cím

Weboldal

Weboldal

lock icon

Közösségi oldalak

Facebook oldal

Facebook oldal

Ennél az alap megjelenésnél az elérhetőségek, linkek nem aktívak.

Információt az alábbi gombbal kérhet:

A bemutatkozás

Lóránd Nándor 1966-ban kezdte felkutatni, összeszedni a megye patikáinak régi bútorait, edényeit, leselejtezett eszközeit, dokumentumait. Munkája eredményeként 1968-ra már olyan jelentős mennyiségű anyag állt össze, hogy az országos szakmúzeum Lóránd Nándort bízta meg az itt folyó múzeumi munkálatokkal. A Megyei Gyógyszertári Központ támogatásával és kezelésében működő intézmény 1969-től több kiállításon is bemutatta anyagát, nemcsak Kecskeméten, hanem szerte az országban. Lóránd Nándor a tárgyak gyarapításán, rendszerezésén túl tudományos kutatómunkát is végzett. Megírta a megye gyógyszertárainak történetét, és rendszeresen jelentek meg a helyi sajtóban gyűjteménye anyagát népszerűsítő publikációk.

Réthy Aladár, az orvostörténeti gyűjtemény megalapítója, szintén csak Bács-Kiskun megye területére koncentrálva végezte gyűjtőmunkáját. Mégis, országos szakmúzeumi szempontból is kiemelkedő jelentőségű munkásságának eredménye, hiszen – a gyűjtők figyelmét elkerülve – a 20. század első felében használt orvosi műszerek az országban máshol nem találhatók meg, csak itt, Kecskeméten. Az orvosi eszközökön kívül sok szép éremmel és szakkönyvvel is gazdagította a múzeum anyagát az Orvostörténeti Szakgyűjtemény, amely átvételéig a Megyei Kórház védnöksége alatt működött.

Kiemelt gyűjteményi állományok

Patikaedények

A gyógyszereket tulajdonságuknak megfelelően különféle módon tárolták: zacskóban, dobozban, fiókban, ón, fa, üveg és kerámia edényekben.

Fatégelyek

A 18–19. században fatégelyekben tárolták a gyógyszerészek a porokat, amelyeket különböző puhafafajtákból esztergályoztak. A régebbi edények anyag főképp gyertyán és hárs, de fűzfából, nyárfából, szilfából, sőt gyümölcsfa-fajtákból is készítettek fatégelyeket.

Gyűjteményünkben a 18. századi fatégelyek feliratai: Coral Albi (fehér korall), Sem Sinapis Nigr. (fekete mustár mag), Pulvis Angelica Radicis Alc. (orvosi angyalgyökér gyökértörzse és gyökere).

Folyadéküvegek

A folyadéktároló üvegedények a 18. században hasáb alakú formában készültek, becsiszolt üvegdugóval. Az edény nyaka a testbe való átmenetnél egyenlőtlen gallérban végződött. Később csiszolással ezt a szépséghibát eltüntették.

Porüvegek

A szélesszájú becsiszolt dugós porüvegek a 19. század elejétől váltak általánossá. Korábban az üvegek kerekded formájúak voltak, a „tojásdadfoganytyús”, azaz a két hosszmetszeti részén homorú elliptoid alakú edények a 19. század második felében terjedek el.

Az átlátszó színtelen üvegek mellett a 19. század elején divatosak voltak a sötét, átlátszatlan barna, kék, fekete, piros üvegek, a század vége felé pedig átlátszó élénk színű – aranyzöld, világoszöld, világoskék, borostyánkősárga –, csiszolt üvegedények ékesítették a patikákat.

Kenőcstégelyek, kerámia- és porcelántégelyek

A gyógyszertárakban a 18. századig a mázas fajanszedényekben tárolták a kenőcsöket. Később fokozatosan felváltotta ezeket a kevésbé törékeny keménycserép, ami sokkal olcsóbb volt az akkor még igen drága porcelánnál, amit gyakran tejüveggel helyettesítettek. A porcelán patikaedények a 19. század második felében váltak általánossá.

Az üvegek és tégelyek feliratait díszes keretbe foglalták.

A 19. század elején leggyakrabban a fekete vagy arany ovális keretet, illetve a háromszög alakú pajzs keretet alkalmazták.

Forrás: A Múzeum honlapja és közösségi oldala

A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Hasonló partnerek böngészése:

Földrajzi helyek felfedezése:

Kapcsolódó témák megtekintése:

Facebook Share

Ossza meg ismerőseivel

Facebookon!

Megosztás

Prémium program

érdekelnek a hirdetési lehetőségeink?

Kérlek, küldj e-mailt az info@programturizmus.hu címre!

Legjobb élmények