Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
Országos eseménynaptár
Klebovicz-féle szabadkéményes, nádfedeles tájház. 1819-ben építették, melynek fába vésett bizonyítékát máig megtalálhatjuk. Tornácos, tölgyfa tartó oszlopokkal rendelkezik. A zsúpfedeles, döngölt agyagpadlót felváltotta a téglával kirakott alapzat és a nádtető. Háromosztatú lakóház, mely tisztaszobából, konyhából és a kisházból áll. Mára műemlék jellegű tájház.
Klebovicz-féle szabadkéményes, nádfedeles tájház. 1819-ben építették, melynek fába vésett bizonyítékát máig megtalálhatjuk. Tornácos, tölgyfa tartó oszlopokkal rendelkezik. A zsúpfedeles, döngölt agyagpadlót felváltotta a téglával kirakott alapzat és a nádtető. Háromosztatú lakóház, mely tisztaszobából, konyhából és a kisházból áll. Mára műemlék jellegű tájház.
Klebovicz-féle szabadkéményes, nádfedeles tájház. 1819-ben építették, melynek fába vésett bizonyítékát máig megtalálhatjuk. Tornácos, tölgyfa tartó oszlopokkal rendelkezik. A zsúpfedeles, döngölt agyagpadlót felváltotta a téglával kirakott alapzat és a nádtető. Háromosztatú lakóház, mely tisztaszobából, konyhából és a kisházból áll. Mára műemlék jellegű tájház.
Mezőkövesd Hadas városrészében található a Matyó Népművészeti Egyesület székhelyeként működő Népi Művészetek Háza. A „Hungarikumok” egyik gyöngyszemét, a matyó hagyományt, a hímzés, viselet, folklór éltetését, XXI. századivá tételét tűzték ki célul. Az az épület művészeti csoportok, szakkörök, képzések, rendezvények céljaira szolgál. Hímző és varróműhelyében szebbnél-szebb népviseletek ill. hímzett textíliák, ajándéktárgyak készülnek. Táncoktatás, kézműves foglalkozások és konferenciák megtartására is alkalmas nagy teremmel, valamint kézműves műhelyekkel is rendelkeznek. Kézműves bemutatókat és táborokat is szerveznek.
Mezőkövesd Hadas városrészében található a Matyó Népművészeti Egyesület székhelyeként működő Népi Művészetek Háza. A „Hungarikumok” egyik gyöngyszemét, a matyó hagyományt, a hímzés, viselet, folklór éltetését, XXI. századivá tételét tűzték ki célul. Az az épület művészeti csoportok, szakkörök, képzések, rendezvények céljaira szolgál. Hímző és varróműhelyében szebbnél-szebb népviseletek ill. hímzett textíliák, ajándéktárgyak készülnek. Táncoktatás, kézműves foglalkozások és konferenciák megtartására is alkalmas nagy teremmel, valamint kézműves műhelyekkel is rendelkeznek. Kézműves bemutatókat és táborokat is szerveznek.
Mezőkövesd Hadas városrészében található a Matyó Népművészeti Egyesület székhelyeként működő Népi Művészetek Háza. A „Hungarikumok” egyik gyöngyszemét, a matyó hagyományt, a hímzés, viselet, folklór éltetését, XXI. századivá tételét tűzték ki célul. Az az épület művészeti csoportok, szakkörök, képzések, rendezvények céljaira szolgál. Hímző és varróműhelyében szebbnél-szebb népviseletek ill. hímzett textíliák, ajándéktárgyak készülnek. Táncoktatás, kézműves foglalkozások és konferenciák megtartására is alkalmas nagy teremmel, valamint kézműves műhelyekkel is rendelkeznek. Kézműves bemutatókat és táborokat is szerveznek.
Az egykori gazdaporta 1974 óta áll műemléki védelem alatt. A tájház amellett, hogy múzeumi kiállítóhelyként működik, helyet biztosít az év jeles napjaihoz és ünnepeihez fűződő rendezvényeknek. A parasztház a maga egyszerűségében őrzi a népi építészet és életmód kis darabkáját. A 18. századi nádtetős, vályogfalú ház hiteles környezetben mutatja be a város népművészeti értékeit. A szobákban vásárhelyi bútorok, hímzéseik, a csúcsi, tabáni és újvárosi tálasok munkái láthatók. A szabadkéményes konyha a 20. század elejét idézi. Az udvaron gazdasági épületek istállók, szín magtár és ólak sorakoznak.
Az egykori gazdaporta 1974 óta áll műemléki védelem alatt. A tájház amellett, hogy múzeumi kiállítóhelyként működik, helyet biztosít az év jeles napjaihoz és ünnepeihez fűződő rendezvényeknek. A parasztház a maga egyszerűségében őrzi a népi építészet és életmód kis darabkáját. A 18. századi nádtetős, vályogfalú ház hiteles környezetben mutatja be a város népművészeti értékeit. A szobákban vásárhelyi bútorok, hímzéseik, a csúcsi, tabáni és újvárosi tálasok munkái láthatók. A szabadkéményes konyha a 20. század elejét idézi. Az udvaron gazdasági épületek istállók, szín magtár és ólak sorakoznak.
Az egykori gazdaporta 1974 óta áll műemléki védelem alatt. A tájház amellett, hogy múzeumi kiállítóhelyként működik, helyet biztosít az év jeles napjaihoz és ünnepeihez fűződő rendezvényeknek. A parasztház a maga egyszerűségében őrzi a népi építészet és életmód kis darabkáját. A 18. századi nádtetős, vályogfalú ház hiteles környezetben mutatja be a város népművészeti értékeit. A szobákban vásárhelyi bútorok, hímzéseik, a csúcsi, tabáni és újvárosi tálasok munkái láthatók. A szabadkéményes konyha a 20. század elejét idézi. Az udvaron gazdasági épületek istállók, szín magtár és ólak sorakoznak.
A lakóépület első három helyisége eredeti formájában mutatja be a régi paraszti életet, míg a valamikori kamra helyén kiállítás keretében kísérhetjük nyomon a kalocsai népművészet fejlődését.
A tágabb értelemben vett Galga mentéhez tartozó község római katolikus népességének hagyományos tárgyi világát bemutató kiállítóhely a Néprajzi Ház Dányban. Az épület a 19. század első felében épült, a portát a több generáción át élt Soós család birtokolta. Az egykori jellegzetes zsellérház népi műemlék. A ház 2011-ben megújult.
A tágabb értelemben vett Galga mentéhez tartozó község római katolikus népességének hagyományos tárgyi világát bemutató kiállítóhely a Néprajzi Ház Dányban. Az épület a 19. század első felében épült, a portát a több generáción át élt Soós család birtokolta. Az egykori jellegzetes zsellérház népi műemlék. A ház 2011-ben megújult.
A tágabb értelemben vett Galga mentéhez tartozó község római katolikus népességének hagyományos tárgyi világát bemutató kiállítóhely a Néprajzi Ház Dányban. Az épület a 19. század első felében épült, a portát a több generáción át élt Soós család birtokolta. Az egykori jellegzetes zsellérház népi műemlék. A ház 2011-ben megújult.
A sárfalú, nádtetős ház koráról az első szoba gerendájába vésett 1863-as évszám tanúskodik. Az udvarról egy keskeny gádoron keresztül léphetünk be a nyitott kéményes konyhába, innen az első- és a hátsó szobába. Ezekben a helyiségekben a ház eredeti, az utolsó tulajdonostól ránk maradt berendezését, bútorait, tűzhelyeit láthatjuk. E tárgyegyüttest egészítette ki Sukorón gyűjtött tárgyakkal Pesovár Ferenc néprajzkutató, a Néprajzi Ház megteremtője, berendezője.
A sárfalú, nádtetős ház koráról az első szoba gerendájába vésett 1863-as évszám tanúskodik. Az udvarról egy keskeny gádoron keresztül léphetünk be a nyitott kéményes konyhába, innen az első- és a hátsó szobába. Ezekben a helyiségekben a ház eredeti, az utolsó tulajdonostól ránk maradt berendezését, bútorait, tűzhelyeit láthatjuk. E tárgyegyüttest egészítette ki Sukorón gyűjtött tárgyakkal Pesovár Ferenc néprajzkutató, a Néprajzi Ház megteremtője, berendezője.
A sárfalú, nádtetős ház koráról az első szoba gerendájába vésett 1863-as évszám tanúskodik. Az udvarról egy keskeny gádoron keresztül léphetünk be a nyitott kéményes konyhába, innen az első- és a hátsó szobába. Ezekben a helyiségekben a ház eredeti, az utolsó tulajdonostól ránk maradt berendezését, bútorait, tűzhelyeit láthatjuk. E tárgyegyüttest egészítette ki Sukorón gyűjtött tárgyakkal Pesovár Ferenc néprajzkutató, a Néprajzi Ház megteremtője, berendezője.
A Tápió-patak mentén áll az a nádfedeles százéves zsellérház, amelynek fő- és melléképületében tekinthető meg a Paraszti életmód és mesterségek tárgyi emlékei a 20. század első felében című állandó néprajzi kiállítás.
A falu régi tárgyi emlékeinek gyűjtését az 1980-as években Kertai Lászlóné tanárnő és az irányítása alatt lelkesen tevékenykedő szakkörös diákok kezdték el. Az összegyűjtött tárgyakat ekkoriban az iskola zsibongójában állították ki. A tudatos gyűjtőmunkát 1994 nyarán két lelkes gimnazista lány, Gombosi Beatrix és Szalai Anna folytatta. A rendkívül eredményes gyűjtőmunka után a lányok elhatározták, hogy a tárgyi gyűjtemény számára egy tájházat kell létrehozni. Az önkormányzat, a tulajdonában álló, éppen akkor megüresedett régi orvosi rendelő épületét ajánlotta fel e célra. 1994. november 18-án nyílt meg Rábapatona Község Néprajzi Kiállítása.
A falu régi tárgyi emlékeinek gyűjtését az 1980-as években Kertai Lászlóné tanárnő és az irányítása alatt lelkesen tevékenykedő szakkörös diákok kezdték el. Az összegyűjtött tárgyakat ekkoriban az iskola zsibongójában állították ki. A tudatos gyűjtőmunkát 1994 nyarán két lelkes gimnazista lány, Gombosi Beatrix és Szalai Anna folytatta. A rendkívül eredményes gyűjtőmunka után a lányok elhatározták, hogy a tárgyi gyűjtemény számára egy tájházat kell létrehozni. Az önkormányzat, a tulajdonában álló, éppen akkor megüresedett régi orvosi rendelő épületét ajánlotta fel e célra. 1994. november 18-án nyílt meg Rábapatona Község Néprajzi Kiállítása.
A falu régi tárgyi emlékeinek gyűjtését az 1980-as években Kertai Lászlóné tanárnő és az irányítása alatt lelkesen tevékenykedő szakkörös diákok kezdték el. Az összegyűjtött tárgyakat ekkoriban az iskola zsibongójában állították ki. A tudatos gyűjtőmunkát 1994 nyarán két lelkes gimnazista lány, Gombosi Beatrix és Szalai Anna folytatta. A rendkívül eredményes gyűjtőmunka után a lányok elhatározták, hogy a tárgyi gyűjtemény számára egy tájházat kell létrehozni. Az önkormányzat, a tulajdonában álló, éppen akkor megüresedett régi orvosi rendelő épületét ajánlotta fel e célra. 1994. november 18-án nyílt meg Rábapatona Község Néprajzi Kiállítása.
Az 1781-ben épült épületben (egykori Morgó csárda) néprajzi, helytörténeti kiállítások látogathatóak, két állandó és egy időszaki a kiállítótérben.
A budapesti Néprajzi Múzeum a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Gyűjteményében a közel 225 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket őriz. A Néprajzi Múzeum nyitott kulturális tér, ahol összeér a múlt a mával, a tudomány a tanítással, ahol kultúrák és generációk találkoznak és beszélnek egymással.
A budapesti Néprajzi Múzeum a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Gyűjteményében a közel 225 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket őriz. A Néprajzi Múzeum nyitott kulturális tér, ahol összeér a múlt a mával, a tudomány a tanítással, ahol kultúrák és generációk találkoznak és beszélnek egymással.
A budapesti Néprajzi Múzeum a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Gyűjteményében a közel 225 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket őriz. A Néprajzi Múzeum nyitott kulturális tér, ahol összeér a múlt a mával, a tudomány a tanítással, ahol kultúrák és generációk találkoznak és beszélnek egymással.
