Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
Parkunk a Dél-Zselic és a Nyugat-Mecsek lankáinak találkozásánál, Bükkösd mellett található. Területén vadaspark, vadaskert, és karámrendszer került kialakításra, ahol honos és őshonos magyar háziállatokat, különféle vízi és szárazföldi szárnyasokat, valamint a Magyarországon előforduló nagyvad fajokat figyelhetik meg a látogatók saját környezetükben. Vendégeink az 550 ha-os park területén megtekinthetik a völgyben kialakított karámrendszerben élő állatokat, végigjárhatják tanösvényeinket. A vadasparkot három tanösvény szeli át. Kisebb kertjeinkben a Magyarországon előforduló nagyvad fajok egészen közelről láthatók.
Parkunk a Dél-Zselic és a Nyugat-Mecsek lankáinak találkozásánál, Bükkösd mellett található. Területén vadaspark, vadaskert, és karámrendszer került kialakításra, ahol honos és őshonos magyar háziállatokat, különféle vízi és szárazföldi szárnyasokat, valamint a Magyarországon előforduló nagyvad fajokat figyelhetik meg a látogatók saját környezetükben. Vendégeink az 550 ha-os park területén megtekinthetik a völgyben kialakított karámrendszerben élő állatokat, végigjárhatják tanösvényeinket. A vadasparkot három tanösvény szeli át. Kisebb kertjeinkben a Magyarországon előforduló nagyvad fajok egészen közelről láthatók.
Parkunk a Dél-Zselic és a Nyugat-Mecsek lankáinak találkozásánál, Bükkösd mellett található. Területén vadaspark, vadaskert, és karámrendszer került kialakításra, ahol honos és őshonos magyar háziállatokat, különféle vízi és szárazföldi szárnyasokat, valamint a Magyarországon előforduló nagyvad fajokat figyelhetik meg a látogatók saját környezetükben. Vendégeink az 550 ha-os park területén megtekinthetik a völgyben kialakított karámrendszerben élő állatokat, végigjárhatják tanösvényeinket. A vadasparkot három tanösvény szeli át. Kisebb kertjeinkben a Magyarországon előforduló nagyvad fajok egészen közelről láthatók.
Lakitelek és Bács-Kiskun vármegye egyik turisztikai és idegenforgalmi gyöngyszeme a Tőserdő. A Holt-Tisza partja közkedvelt kikapcsolódási pont egész évben. Az ökoturisztikai központ megálmodóinak célja, hogy minél változatosabb és izgalmasabb programokat kínáljanak a Holt-Tiszához látogatóknak, így a lehető legtöbb emberhez eljuttassák a természetvédelem fontosságát.
Lakitelek és Bács-Kiskun vármegye egyik turisztikai és idegenforgalmi gyöngyszeme a Tőserdő. A Holt-Tisza partja közkedvelt kikapcsolódási pont egész évben. Az ökoturisztikai központ megálmodóinak célja, hogy minél változatosabb és izgalmasabb programokat kínáljanak a Holt-Tiszához látogatóknak, így a lehető legtöbb emberhez eljuttassák a természetvédelem fontosságát.
Lakitelek és Bács-Kiskun vármegye egyik turisztikai és idegenforgalmi gyöngyszeme a Tőserdő. A Holt-Tisza partja közkedvelt kikapcsolódási pont egész évben. Az ökoturisztikai központ megálmodóinak célja, hogy minél változatosabb és izgalmasabb programokat kínáljanak a Holt-Tiszához látogatóknak, így a lehető legtöbb emberhez eljuttassák a természetvédelem fontosságát.
A Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola erdőpedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó tanösvény a Kőszegi-hegységben. A Tanösvény a kezdőpontnál található idős bükkról kapta elnevezését. A bükkfa több, mint 250 éves, de vihartépte, tapló korhasztotta lombja sokáig adhat még menedéket a madarak számára, s tarthat árnyékot az erre járó látogatóknak.
A Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola erdőpedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó tanösvény a Kőszegi-hegységben. A Tanösvény a kezdőpontnál található idős bükkról kapta elnevezését. A bükkfa több, mint 250 éves, de vihartépte, tapló korhasztotta lombja sokáig adhat még menedéket a madarak számára, s tarthat árnyékot az erre járó látogatóknak.
A Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola erdőpedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó tanösvény a Kőszegi-hegységben. A Tanösvény a kezdőpontnál található idős bükkról kapta elnevezését. A bükkfa több, mint 250 éves, de vihartépte, tapló korhasztotta lombja sokáig adhat még menedéket a madarak számára, s tarthat árnyékot az erre járó látogatóknak.
A város legrégibb és legnagyobb bástyája, az Öregtorony (Öreg-bástya) vagy Zwinger. A kilencszögletű bástya – a vár mellett – a város védelmi rendszerének legkorábbinak tartott része. Feltételezések szerint a 13. századból származik. Mai formáját az 1532. évi török támadás előtt építették ki. A fontos védmű három szintje a 20.század közepéig katonai majd városi raktárként működött. A pincében, egy 1778-ban készült bálványos szőlőprés található. Az épület tereiben kiállítások, oktatások, kulturális események, fogadások és tudományos konferenciák kapnak helyet. A bástya folyamatosan látogatható nyitvatartási időben.
A város legrégibb és legnagyobb bástyája, az Öregtorony (Öreg-bástya) vagy Zwinger. A kilencszögletű bástya – a vár mellett – a város védelmi rendszerének legkorábbinak tartott része. Feltételezések szerint a 13. századból származik. Mai formáját az 1532. évi török támadás előtt építették ki. A fontos védmű három szintje a 20.század közepéig katonai majd városi raktárként működött. A pincében, egy 1778-ban készült bálványos szőlőprés található. Az épület tereiben kiállítások, oktatások, kulturális események, fogadások és tudományos konferenciák kapnak helyet. A bástya folyamatosan látogatható nyitvatartási időben.
A város legrégibb és legnagyobb bástyája, az Öregtorony (Öreg-bástya) vagy Zwinger. A kilencszögletű bástya – a vár mellett – a város védelmi rendszerének legkorábbinak tartott része. Feltételezések szerint a 13. századból származik. Mai formáját az 1532. évi török támadás előtt építették ki. A fontos védmű három szintje a 20.század közepéig katonai majd városi raktárként működött. A pincében, egy 1778-ban készült bálványos szőlőprés található. Az épület tereiben kiállítások, oktatások, kulturális események, fogadások és tudományos konferenciák kapnak helyet. A bástya folyamatosan látogatható nyitvatartási időben.
A Budai hegyek délnyugati lábánál, és a Zsámbéki-medence keleti szélén található tanösvény 2011-ben létesült. A kiinduló ponttól északi és keleti irányban a Budai-hegység erdős tömbje terül el, déli és nyugati irányban pedig a Zsámbéki-medencére nyílik kilátás. Az útvonal kb. 2,9 km hosszú, a szintkülönbség: 150 m, bejárása kb. 1,5 órát vesz igénybe. Budajenő valamint Telki környékének természeti értékeit mutatja be. A tanösvény névadója egy több mint 250 éves molyhos tölgy hagyásfa.
A Budai hegyek délnyugati lábánál, és a Zsámbéki-medence keleti szélén található tanösvény 2011-ben létesült. A kiinduló ponttól északi és keleti irányban a Budai-hegység erdős tömbje terül el, déli és nyugati irányban pedig a Zsámbéki-medencére nyílik kilátás. Az útvonal kb. 2,9 km hosszú, a szintkülönbség: 150 m, bejárása kb. 1,5 órát vesz igénybe. Budajenő valamint Telki környékének természeti értékeit mutatja be. A tanösvény névadója egy több mint 250 éves molyhos tölgy hagyásfa.
A Budai hegyek délnyugati lábánál, és a Zsámbéki-medence keleti szélén található tanösvény 2011-ben létesült. A kiinduló ponttól északi és keleti irányban a Budai-hegység erdős tömbje terül el, déli és nyugati irányban pedig a Zsámbéki-medencére nyílik kilátás. Az útvonal kb. 2,9 km hosszú, a szintkülönbség: 150 m, bejárása kb. 1,5 órát vesz igénybe. Budajenő valamint Telki környékének természeti értékeit mutatja be. A tanösvény névadója egy több mint 250 éves molyhos tölgy hagyásfa.
A Duna ártere és a Duna–Tisza közi homokhátság határán húzódó lápvidék déli részét nevezték hagyományosan Őrjegnek. A Duna hajdani vízi világának utolsó hírmondója a Vörös-mocsár ma már természetvédelmi oltalom alatt áll, természeti értékeit tanösvényen ismerhetjük meg. A térség egyetlen városi jogállású települése a pincefalujáról és az abban érlelt boráról híres Hajós. A natúrparki kezdeményezéshez Császártöltés, Érsekhalma, Homokmégy és Öregcsertő csatlakozott még.
A Duna ártere és a Duna–Tisza közi homokhátság határán húzódó lápvidék déli részét nevezték hagyományosan Őrjegnek. A Duna hajdani vízi világának utolsó hírmondója a Vörös-mocsár ma már természetvédelmi oltalom alatt áll, természeti értékeit tanösvényen ismerhetjük meg. A térség egyetlen városi jogállású települése a pincefalujáról és az abban érlelt boráról híres Hajós. A natúrparki kezdeményezéshez Császártöltés, Érsekhalma, Homokmégy és Öregcsertő csatlakozott még.
A Duna ártere és a Duna–Tisza közi homokhátság határán húzódó lápvidék déli részét nevezték hagyományosan Őrjegnek. A Duna hajdani vízi világának utolsó hírmondója a Vörös-mocsár ma már természetvédelmi oltalom alatt áll, természeti értékeit tanösvényen ismerhetjük meg. A térség egyetlen városi jogállású települése a pincefalujáról és az abban érlelt boráról híres Hajós. A natúrparki kezdeményezéshez Császártöltés, Érsekhalma, Homokmégy és Öregcsertő csatlakozott még.
Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki lakóházaikból és gazdasági épületeikből álló házcsoportjaikat, melyek a szereket alkotják. Szalafő faluképi szempontból is védett község, az Őrség talán legtöbb népi értékét őrző települése. E többszázadnyi hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol három helyben megőrzött porta épületei kerülnek bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.
Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki lakóházaikból és gazdasági épületeikből álló házcsoportjaikat, melyek a szereket alkotják. Szalafő faluképi szempontból is védett község, az Őrség talán legtöbb népi értékét őrző települése. E többszázadnyi hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol három helyben megőrzött porta épületei kerülnek bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.
Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki lakóházaikból és gazdasági épületeikből álló házcsoportjaikat, melyek a szereket alkotják. Szalafő faluképi szempontból is védett község, az Őrség talán legtöbb népi értékét őrző települése. E többszázadnyi hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol három helyben megőrzött porta épületei kerülnek bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.