Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A somoskői vár tövében, festői környezetben hozták létre az Ipoly Erdő Zrt. a somoskői vadasparkját. A területen dámok, muflonok, őzek és vaddisznók természetes környezetben láthatók. A közel 19 ha-os parkban nem kifutók választják el az egyes fajokat, a vaddisznót, muflont, dámvadat, és őzeket, így szinte a természetes viszonyokhoz hasonló állapotban lehet megfigyelni az állatokat.
A somoskői vár tövében, festői környezetben hozták létre az Ipoly Erdő Zrt. a somoskői vadasparkját. A területen dámok, muflonok, őzek és vaddisznók természetes környezetben láthatók. A közel 19 ha-os parkban nem kifutók választják el az egyes fajokat, a vaddisznót, muflont, dámvadat, és őzeket, így szinte a természetes viszonyokhoz hasonló állapotban lehet megfigyelni az állatokat.
A somoskői vár tövében, festői környezetben hozták létre az Ipoly Erdő Zrt. a somoskői vadasparkját. A területen dámok, muflonok, őzek és vaddisznók természetes környezetben láthatók. A közel 19 ha-os parkban nem kifutók választják el az egyes fajokat, a vaddisznót, muflont, dámvadat, és őzeket, így szinte a természetes viszonyokhoz hasonló állapotban lehet megfigyelni az állatokat.
A kenesei Magas-parton álló kilátót a faluháztól induló Tátorján tanösvényen közelíthetjük meg. A löszfal legmagasabb pontján álló építményből gyönyörű kilátás nyílik a Balaton keleti medencéjére.
A város híres poétájának kilátó mellett álló emlékoszlopát 1927-ben állították föl a hegy legmagasabb, 175 méteres pontjára, ekkor kapta jelenkori nevét az egész hegy is. Az obeliszk Balatonra néző oldalán olvasható a költő egyik kedves balatoni verse.
Pécs római kori város, s ezért a területén végzett régészeti ásatások során gazdag leletanyag került elő az elmúlt évtizedek alatt. Az állandó kiállításon Sopianae település Kr. u. 4. századi ókeresztény korszakát ismerhetik meg a látogatók.
Soponyán az Ökoturisztikai Látogatóközpont nagyon szép erdős-tavas környezetben található. Erdészeti és vadászati múzeummal, nagyvad és szárnyasvad bemutatókerttel, erdészeti és vadgazdálkodási tanösvénnyel, kerékpárutakkal, kerékpár- és csónakkölcsönzési lehetőséggel és lovaskocsizással várja a feltöltődésre vágyókat. Az Ökoturisztikai Központ ad helyet a Gilice Erdészeti Erdei Iskola és Óvodának is, így lehetőség van fél napos, egy napos és többnapos erdei iskolai foglalkozáson részt venni.
Soponyán az Ökoturisztikai Látogatóközpont nagyon szép erdős-tavas környezetben található. Erdészeti és vadászati múzeummal, nagyvad és szárnyasvad bemutatókerttel, erdészeti és vadgazdálkodási tanösvénnyel, kerékpárutakkal, kerékpár- és csónakkölcsönzési lehetőséggel és lovaskocsizással várja a feltöltődésre vágyókat. Az Ökoturisztikai Központ ad helyet a Gilice Erdészeti Erdei Iskola és Óvodának is, így lehetőség van fél napos, egy napos és többnapos erdei iskolai foglalkozáson részt venni.
Soponyán az Ökoturisztikai Látogatóközpont nagyon szép erdős-tavas környezetben található. Erdészeti és vadászati múzeummal, nagyvad és szárnyasvad bemutatókerttel, erdészeti és vadgazdálkodási tanösvénnyel, kerékpárutakkal, kerékpár- és csónakkölcsönzési lehetőséggel és lovaskocsizással várja a feltöltődésre vágyókat. Az Ökoturisztikai Központ ad helyet a Gilice Erdészeti Erdei Iskola és Óvodának is, így lehetőség van fél napos, egy napos és többnapos erdei iskolai foglalkozáson részt venni.
A natúrpark magterülete a Soproni-hegység Tájvédelmi körzet, pufferzónája az Ebenfurth - Sopron, illetve Sopron - Deutschkreutz vasútvonalak és tájvédelmi körzet, államhatár által határolt terület. A natúrpark kiemelt helye a Lőverek.
A Soproni Múzeumhoz több kiállítóhely tartozik a városban és annak környékén. Sopron és az egykori Sopron vármegye helytörténetével, régészeti és néprajzi múltjával, képző- és iparművészeti emlékeivel foglalkozó közintézmény. A soproni Fő téren található Múzeumnegyed egyike az ország legigényesebben kialakított múzeumegyütteseinek, mely egyszerre nyújtja a modernség élményét és a múlt élvezetét minden betérőnek. Négy ikonikus műemléképület, a Storno-ház, a Tábornok-ház, a Fabricius-ház és a Tűztorony összekapcsolásával, a belváros szívében jött létre.
A Soproni Múzeumhoz több kiállítóhely tartozik a városban és annak környékén. Sopron és az egykori Sopron vármegye helytörténetével, régészeti és néprajzi múltjával, képző- és iparművészeti emlékeivel foglalkozó közintézmény. A soproni Fő téren található Múzeumnegyed egyike az ország legigényesebben kialakított múzeumegyütteseinek, mely egyszerre nyújtja a modernség élményét és a múlt élvezetét minden betérőnek. Négy ikonikus műemléképület, a Storno-ház, a Tábornok-ház, a Fabricius-ház és a Tűztorony összekapcsolásával, a belváros szívében jött létre.
A Soproni Múzeumhoz több kiállítóhely tartozik a városban és annak környékén. Sopron és az egykori Sopron vármegye helytörténetével, régészeti és néprajzi múltjával, képző- és iparművészeti emlékeivel foglalkozó közintézmény. A soproni Fő téren található Múzeumnegyed egyike az ország legigényesebben kialakított múzeumegyütteseinek, mely egyszerre nyújtja a modernség élményét és a múlt élvezetét minden betérőnek. Négy ikonikus műemléképület, a Storno-ház, a Tábornok-ház, a Fabricius-ház és a Tűztorony összekapcsolásával, a belváros szívében jött létre.
Az épület az 1920-as években épült, a benne található bútorokat a helyiek ajándékozták a leendő tájháznak. A polgári házat a környéken „Énekes-ház” néven említik, mert a Sopronban élő jó módú Énekes család építette, akik kántorként dolgoztak Sopronkövesden. A felső szobában egy tisztaszobát rendeztek be, amelyben a festett bútorok rábaközi mintával díszítettek. A textilanyag szintén a rábaközi motívumkincset mutatja be, melyet a helyi hímzőkör készített el a tájház számára. A szoba előtt található helyiségben Mentes Tibor, sopronkövesdi cipész hagyatéka látható. A hátsó épületrész szoba-konyha-kamra beosztású. A belső szobában és konyhában a családi élettér látható berendezve. A kisméretű istállóban feltehetően lovakat és szarvasmarhákat tartottak. A szekértárolóban különböző mezőgazdasági eszközök láthatók, valamint a funkciónak megfelelően egy szekér is.
Az épület az 1920-as években épült, a benne található bútorokat a helyiek ajándékozták a leendő tájháznak. A polgári házat a környéken „Énekes-ház” néven említik, mert a Sopronban élő jó módú Énekes család építette, akik kántorként dolgoztak Sopronkövesden. A felső szobában egy tisztaszobát rendeztek be, amelyben a festett bútorok rábaközi mintával díszítettek. A textilanyag szintén a rábaközi motívumkincset mutatja be, melyet a helyi hímzőkör készített el a tájház számára. A szoba előtt található helyiségben Mentes Tibor, sopronkövesdi cipész hagyatéka látható. A hátsó épületrész szoba-konyha-kamra beosztású. A belső szobában és konyhában a családi élettér látható berendezve. A kisméretű istállóban feltehetően lovakat és szarvasmarhákat tartottak. A szekértárolóban különböző mezőgazdasági eszközök láthatók, valamint a funkciónak megfelelően egy szekér is.
Az épület az 1920-as években épült, a benne található bútorokat a helyiek ajándékozták a leendő tájháznak. A polgári házat a környéken „Énekes-ház” néven említik, mert a Sopronban élő jó módú Énekes család építette, akik kántorként dolgoztak Sopronkövesden. A felső szobában egy tisztaszobát rendeztek be, amelyben a festett bútorok rábaközi mintával díszítettek. A textilanyag szintén a rábaközi motívumkincset mutatja be, melyet a helyi hímzőkör készített el a tájház számára. A szoba előtt található helyiségben Mentes Tibor, sopronkövesdi cipész hagyatéka látható. A hátsó épületrész szoba-konyha-kamra beosztású. A belső szobában és konyhában a családi élettér látható berendezve. A kisméretű istállóban feltehetően lovakat és szarvasmarhákat tartottak. A szekértárolóban különböző mezőgazdasági eszközök láthatók, valamint a funkciónak megfelelően egy szekér is.
A Soroksári Botanikus Kert létesítését a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa 1962-ben határozta el. A létrehozott élőgyűjtemények az oktatás mellett a botanikai kutatásokat szolgálják, a Soroksári Botanikus Kert egyre népszerűbb a tanulni és kirándulni vágyók, a természet értékei iránt érdeklődők körében.
A Soroksári Botanikus Kert létesítését a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa 1962-ben határozta el. A létrehozott élőgyűjtemények az oktatás mellett a botanikai kutatásokat szolgálják, a Soroksári Botanikus Kert egyre népszerűbb a tanulni és kirándulni vágyók, a természet értékei iránt érdeklődők körében.
A Soroksári Botanikus Kert létesítését a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa 1962-ben határozta el. A létrehozott élőgyűjtemények az oktatás mellett a botanikai kutatásokat szolgálják, a Soroksári Botanikus Kert egyre népszerűbb a tanulni és kirándulni vágyók, a természet értékei iránt érdeklődők körében.
A múzeumot a soroksári lelkes lokálpatrióták alapították 1975-ben a Mezőgazdasági Múzeum segítségével. A gazdag hagyományú település életének, gazdálkodásának, kézműiparának tárgyait gyűjtik. A múzeum állandó kiállításon mutatja be Soroksár madárvilága, egy helyi gazdaépület szobarészletét, a helytörténeti vonatkozású anyagot, illetve Soroksár sporttörténetét.
A múzeumot a soroksári lelkes lokálpatrióták alapították 1975-ben a Mezőgazdasági Múzeum segítségével. A gazdag hagyományú település életének, gazdálkodásának, kézműiparának tárgyait gyűjtik. A múzeum állandó kiállításon mutatja be Soroksár madárvilága, egy helyi gazdaépület szobarészletét, a helytörténeti vonatkozású anyagot, illetve Soroksár sporttörténetét.
A múzeumot a soroksári lelkes lokálpatrióták alapították 1975-ben a Mezőgazdasági Múzeum segítségével. A gazdag hagyományú település életének, gazdálkodásának, kézműiparának tárgyait gyűjtik. A múzeum állandó kiállításon mutatja be Soroksár madárvilága, egy helyi gazdaépület szobarészletét, a helytörténeti vonatkozású anyagot, illetve Soroksár sporttörténetét.
