Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
100+ magyar alkotóművész, kézműves, dizájner állandó galériája és vásártere. A Rododendron egy kis galériaként indult 2008-ban, kezdetben csak kiállításoknak adott otthont, látványos megnyitókkal. Később a fiatal magyar képzőművészek (festők, grafikusok és fotóművészek), valamint iparművészek (ékszerészek, keramikusok, bőrdíszművesek, textiltervezők, divattervezők, üvegművészek) is teret kaptak náluk. A kiállítások mellett egyre bővülő repertoárjuk alakult ki az ő egyedi kiegészítőikből, ékszereikből, nyomataikból, használati-, és dísztárgyaikból. A Rododendron sikeresen képviseli a hazai kézművességeket a nemzetközi közönség előtt, Budapest szívében.
100+ magyar alkotóművész, kézműves, dizájner állandó galériája és vásártere. A Rododendron egy kis galériaként indult 2008-ban, kezdetben csak kiállításoknak adott otthont, látványos megnyitókkal. Később a fiatal magyar képzőművészek (festők, grafikusok és fotóművészek), valamint iparművészek (ékszerészek, keramikusok, bőrdíszművesek, textiltervezők, divattervezők, üvegművészek) is teret kaptak náluk. A kiállítások mellett egyre bővülő repertoárjuk alakult ki az ő egyedi kiegészítőikből, ékszereikből, nyomataikból, használati-, és dísztárgyaikból. A Rododendron sikeresen képviseli a hazai kézművességeket a nemzetközi közönség előtt, Budapest szívében.
100+ magyar alkotóművész, kézműves, dizájner állandó galériája és vásártere. A Rododendron egy kis galériaként indult 2008-ban, kezdetben csak kiállításoknak adott otthont, látványos megnyitókkal. Később a fiatal magyar képzőművészek (festők, grafikusok és fotóművészek), valamint iparművészek (ékszerészek, keramikusok, bőrdíszművesek, textiltervezők, divattervezők, üvegművészek) is teret kaptak náluk. A kiállítások mellett egyre bővülő repertoárjuk alakult ki az ő egyedi kiegészítőikből, ékszereikből, nyomataikból, használati-, és dísztárgyaikból. A Rododendron sikeresen képviseli a hazai kézművességeket a nemzetközi közönség előtt, Budapest szívében.
Az 1992-ben előkerült, 2. század végén épült és a 3. század végéig használatban lévő fürdő maradványai közül a késő római, majd újkori pusztítások után jelenleg két hideg vizes medence, egy terrazzo borítású kád valamint az egykori melegvizes medence fűtőrendszerének téglaoszlopai láthatók.
Az egykori római katolikus elemi iskola épületében található a múzeumi, könyvtári, levéltári és adattári tevékenységgel felruházott Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény. Magját a helyi egyházközség műtárgyai képezik.
A Nagyboldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1735 és 1745 között épült, homlokzati toronnyal. A három boltszakaszos hajóval rendelkező barokk templomnak díszes oldalablakai vannak. Figyelemre méltó a barokk belső berendezés is. A templom tornyában 3 harang található. A közel 10 mázsás nagyharangot és a középső harangot az Ecclesia Harangművek Rt. öntötte F. W. Rincker által Budapesten 1927-ben. A lélekharangot Ruepprecht János öntötte Pécsett 1886-ban. Műemlék jellegű épület. A templomkertben lévő Mária-szobor a város legelső köztéri szobra, Fligl András fehérvári szobrász és aranyozó mester alkotása alkotása, a melyet 1806-ban állítottak fel a főtéren, s 1957-ben helyeztek át jelenlegi helyére. 2008-ban a tamási származású Koppán Zsolt és restaurátor művésztársai felújították a 200 éves szobrot.A templom főhomlokzata előtt a kertben kőkereszt áll, rajta korpusszal, előtte Mária alakjával. Az alkotás 1889-ből származik.
A Nagyboldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1735 és 1745 között épült, homlokzati toronnyal. A három boltszakaszos hajóval rendelkező barokk templomnak díszes oldalablakai vannak. Figyelemre méltó a barokk belső berendezés is. A templom tornyában 3 harang található. A közel 10 mázsás nagyharangot és a középső harangot az Ecclesia Harangművek Rt. öntötte F. W. Rincker által Budapesten 1927-ben. A lélekharangot Ruepprecht János öntötte Pécsett 1886-ban. Műemlék jellegű épület. A templomkertben lévő Mária-szobor a város legelső köztéri szobra, Fligl András fehérvári szobrász és aranyozó mester alkotása alkotása, a melyet 1806-ban állítottak fel a főtéren, s 1957-ben helyeztek át jelenlegi helyére. 2008-ban a tamási származású Koppán Zsolt és restaurátor művésztársai felújították a 200 éves szobrot.A templom főhomlokzata előtt a kertben kőkereszt áll, rajta korpusszal, előtte Mária alakjával. Az alkotás 1889-ből származik.
A Nagyboldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1735 és 1745 között épült, homlokzati toronnyal. A három boltszakaszos hajóval rendelkező barokk templomnak díszes oldalablakai vannak. Figyelemre méltó a barokk belső berendezés is. A templom tornyában 3 harang található. A közel 10 mázsás nagyharangot és a középső harangot az Ecclesia Harangművek Rt. öntötte F. W. Rincker által Budapesten 1927-ben. A lélekharangot Ruepprecht János öntötte Pécsett 1886-ban. Műemlék jellegű épület. A templomkertben lévő Mária-szobor a város legelső köztéri szobra, Fligl András fehérvári szobrász és aranyozó mester alkotása alkotása, a melyet 1806-ban állítottak fel a főtéren, s 1957-ben helyeztek át jelenlegi helyére. 2008-ban a tamási származású Koppán Zsolt és restaurátor művésztársai felújították a 200 éves szobrot.A templom főhomlokzata előtt a kertben kőkereszt áll, rajta korpusszal, előtte Mária alakjával. Az alkotás 1889-ből származik.
A Jó Pásztor katolikus templom Zánkán a Balatonszepezdi Plébánia fíliája. A templomban vasárnap tartanak szentmisét 9.30 órakor.
Szentendre belvárosa és a 11-es út közötti területen található a Római Kőtár. A Kr. u. I. század második felétől kezdve 400 éven keresztül a Dunakanyar fontos stratégiai szerepet töltött be, hiszen Pannonia határának, a „limes”-nek egyik legveszélyeztetettebb szakasza volt. A limest táborok és őrtornyok sűrű láncolata védte, a mai Szentendre területén, Ulcisia Castrában komoly katonai erő állomásozott. A katonaság számára dolgozó kézművesek és kereskedők a tábortól nyugatra és délre, a „canabæ” területén éltek. A római kori lakosság az Aquincum felé vezető Duna menti országút, a „limes-út” mentén temetkezett; majd a késő római temető területén egy kis ókeresztény sírkápolna is állt.
Szentendre belvárosa és a 11-es út közötti területen található a Római Kőtár. A Kr. u. I. század második felétől kezdve 400 éven keresztül a Dunakanyar fontos stratégiai szerepet töltött be, hiszen Pannonia határának, a „limes”-nek egyik legveszélyeztetettebb szakasza volt. A limest táborok és őrtornyok sűrű láncolata védte, a mai Szentendre területén, Ulcisia Castrában komoly katonai erő állomásozott. A katonaság számára dolgozó kézművesek és kereskedők a tábortól nyugatra és délre, a „canabæ” területén éltek. A római kori lakosság az Aquincum felé vezető Duna menti országút, a „limes-út” mentén temetkezett; majd a késő római temető területén egy kis ókeresztény sírkápolna is állt.
Szentendre belvárosa és a 11-es út közötti területen található a Római Kőtár. A Kr. u. I. század második felétől kezdve 400 éven keresztül a Dunakanyar fontos stratégiai szerepet töltött be, hiszen Pannonia határának, a „limes”-nek egyik legveszélyeztetettebb szakasza volt. A limest táborok és őrtornyok sűrű láncolata védte, a mai Szentendre területén, Ulcisia Castrában komoly katonai erő állomásozott. A katonaság számára dolgozó kézművesek és kereskedők a tábortól nyugatra és délre, a „canabæ” területén éltek. A római kori lakosság az Aquincum felé vezető Duna menti országút, a „limes-út” mentén temetkezett; majd a késő római temető területén egy kis ókeresztény sírkápolna is állt.
Az egykori római katonai tábor területén létesült kőtár ad helyet a Dunaújvárosban látható római kőemlékek jelentős részének. A 1. század végétől az 5. század elejéig itt állomásozó, kisegítő csapatok táborából jelenleg részben a parancsnoki épület, egy innen kiinduló út, az északkeleti és délkeleti tornyok valamint a déli kapu helyreállított maradványai láthatók.
Az egykori római katonai tábor területén létesült kőtár ad helyet a Dunaújvárosban látható római kőemlékek jelentős részének. A 1. század végétől az 5. század elejéig itt állomásozó, kisegítő csapatok táborából jelenleg részben a parancsnoki épület, egy innen kiinduló út, az északkeleti és délkeleti tornyok valamint a déli kapu helyreállított maradványai láthatók.
Az egykori római katonai tábor területén létesült kőtár ad helyet a Dunaújvárosban látható római kőemlékek jelentős részének. A 1. század végétől az 5. század elejéig itt állomásozó, kisegítő csapatok táborából jelenleg részben a parancsnoki épület, egy innen kiinduló út, az északkeleti és délkeleti tornyok valamint a déli kapu helyreállított maradványai láthatók.
A Római Őrtorony kilátó Vigántpetend határában az egykori római hadiúton található. A kilátóból csodálatos panoráma nyílik a tájra. Itt született Szent Márton tours-i püspök akihez köthető a november 11-i Márton-napi libasütés, mert amikor akarata ellenére püspökké választották, a monda szerint egy libaólban bújt el.
A Római Őrtorony kilátó Vigántpetend határában az egykori római hadiúton található. A kilátóból csodálatos panoráma nyílik a tájra. Itt született Szent Márton tours-i püspök akihez köthető a november 11-i Márton-napi libasütés, mert amikor akarata ellenére püspökké választották, a monda szerint egy libaólban bújt el.
A Római Őrtorony kilátó Vigántpetend határában az egykori római hadiúton található. A kilátóból csodálatos panoráma nyílik a tájra. Itt született Szent Márton tours-i püspök akihez köthető a november 11-i Márton-napi libasütés, mert amikor akarata ellenére püspökké választották, a monda szerint egy libaólban bújt el.
A múzeumban a magyarországi román ortodox közösség vallási szertartásai során használt régi kegytárgyai, liturgikus öltözetei és egyéb eszközei, valamint a közösség régi dokumentumai és írásos emlékei tekinthetők meg.
A magyarországi románok első, és mindezidáig egyetlen tájháza 1984-ben nyílt meg a Békés megyei Kétegyházán, a települést hosszanti irányban metsző főutcával párhuzamos utcán, a Kossuth u. 68. szám alatt. A hitelesség kritériumait szem előtt tartó átalakítási, valamint a lakóház berendezési munkálatait a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai végezték.
A magyarországi románok első, és mindezidáig egyetlen tájháza 1984-ben nyílt meg a Békés megyei Kétegyházán, a települést hosszanti irányban metsző főutcával párhuzamos utcán, a Kossuth u. 68. szám alatt. A hitelesség kritériumait szem előtt tartó átalakítási, valamint a lakóház berendezési munkálatait a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai végezték.
A magyarországi románok első, és mindezidáig egyetlen tájháza 1984-ben nyílt meg a Békés megyei Kétegyházán, a települést hosszanti irányban metsző főutcával párhuzamos utcán, a Kossuth u. 68. szám alatt. A hitelesség kritériumait szem előtt tartó átalakítási, valamint a lakóház berendezési munkálatait a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai végezték.
