Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.

Megközelítően húsz éve létezik a Nagy Szent Bazil-rend gyűjteménye Máriapócson. A kiállítás a két Dudás testvér szülői házában kapott helyet, az úgynevezett Dudásportán. Itt láthatók többek között azok az összegyűjtött könyvek, rendi fényképek, tárgyak, amelyeknek még a nyomára tudtak bukkanni. Ennek a gyűjtőmunkának nagy részét Dudás László Bertalan (1909-2004), a bazilita rend magyarországi tartományfőnöke – Dudás Mihály Miklós (1902-1972), a hajdúdorogi egyházmegye második püspökének testvére – végezte.
Megközelítően húsz éve létezik a Nagy Szent Bazil-rend gyűjteménye Máriapócson. A kiállítás a két Dudás testvér szülői házában kapott helyet, az úgynevezett Dudásportán. Itt láthatók többek között azok az összegyűjtött könyvek, rendi fényképek, tárgyak, amelyeknek még a nyomára tudtak bukkanni. Ennek a gyűjtőmunkának nagy részét Dudás László Bertalan (1909-2004), a bazilita rend magyarországi tartományfőnöke – Dudás Mihály Miklós (1902-1972), a hajdúdorogi egyházmegye második püspökének testvére – végezte.

Megközelítően húsz éve létezik a Nagy Szent Bazil-rend gyűjteménye Máriapócson. A kiállítás a két Dudás testvér szülői házában kapott helyet, az úgynevezett Dudásportán. Itt láthatók többek között azok az összegyűjtött könyvek, rendi fényképek, tárgyak, amelyeknek még a nyomára tudtak bukkanni. Ennek a gyűjtőmunkának nagy részét Dudás László Bertalan (1909-2004), a bazilita rend magyarországi tartományfőnöke – Dudás Mihály Miklós (1902-1972), a hajdúdorogi egyházmegye második püspökének testvére – végezte.

A Szentendrei Kisállatkert egész évben várja az érdeklődőket, kicsiket, nagyokat és csoportokat egyaránt. Láthatunk itt Rovarhotelt, ahol megfigyelhetjük a méhek, darazsak munkálkodását. Az állatsimogatóban szelíd kecskéket simogathatunk, etethetünk. A Teknősoviban megcsodálhatjuk a kisteknősöket. De szerveznek rendhagyó biológiaórát is az érdeklődő óvodás, iskolás csoportoknak, illetve vállalják születésnapok és csapatépítők lebonyolítását. Évente kétszer pedig éjszakai látogatáson is részt vehetünk, ahol az éjszaka aktív állatok ténykedését figyelhetjük meg.
A Szentendrei Kisállatkert egész évben várja az érdeklődőket, kicsiket, nagyokat és csoportokat egyaránt. Láthatunk itt Rovarhotelt, ahol megfigyelhetjük a méhek, darazsak munkálkodását. Az állatsimogatóban szelíd kecskéket simogathatunk, etethetünk. A Teknősoviban megcsodálhatjuk a kisteknősöket. De szerveznek rendhagyó biológiaórát is az érdeklődő óvodás, iskolás csoportoknak, illetve vállalják születésnapok és csapatépítők lebonyolítását. Évente kétszer pedig éjszakai látogatáson is részt vehetünk, ahol az éjszaka aktív állatok ténykedését figyelhetjük meg.

A Szentendrei Kisállatkert egész évben várja az érdeklődőket, kicsiket, nagyokat és csoportokat egyaránt. Láthatunk itt Rovarhotelt, ahol megfigyelhetjük a méhek, darazsak munkálkodását. Az állatsimogatóban szelíd kecskéket simogathatunk, etethetünk. A Teknősoviban megcsodálhatjuk a kisteknősöket. De szerveznek rendhagyó biológiaórát is az érdeklődő óvodás, iskolás csoportoknak, illetve vállalják születésnapok és csapatépítők lebonyolítását. Évente kétszer pedig éjszakai látogatáson is részt vehetünk, ahol az éjszaka aktív állatok ténykedését figyelhetjük meg.

A sárospataki gótikus vártemplom szomszédságában álló Szent Erzsébet Ház a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény otthona. Az udvar művészi kovácsoltvas kerítése mögött láthatók a vár dél-keleti sarokbástyájának a falai. Valaha itt állott az árpád-házi királynők udvarháza, ahol 1207-ben Szent Erzsébet született, akit a szomszédos rotundában, a királyi kápolnában kereszteltek meg. A ház udvara ma a magyar szentek rózsakertjével, szabadtéri színpaddal, rózsalugasokkal és pihenőkkel várja a zarándokokat és látogatókat.
A sárospataki gótikus vártemplom szomszédságában álló Szent Erzsébet Ház a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény otthona. Az udvar művészi kovácsoltvas kerítése mögött láthatók a vár dél-keleti sarokbástyájának a falai. Valaha itt állott az árpád-házi királynők udvarháza, ahol 1207-ben Szent Erzsébet született, akit a szomszédos rotundában, a királyi kápolnában kereszteltek meg. A ház udvara ma a magyar szentek rózsakertjével, szabadtéri színpaddal, rózsalugasokkal és pihenőkkel várja a zarándokokat és látogatókat.

A sárospataki gótikus vártemplom szomszédságában álló Szent Erzsébet Ház a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény otthona. Az udvar művészi kovácsoltvas kerítése mögött láthatók a vár dél-keleti sarokbástyájának a falai. Valaha itt állott az árpád-házi királynők udvarháza, ahol 1207-ben Szent Erzsébet született, akit a szomszédos rotundában, a királyi kápolnában kereszteltek meg. A ház udvara ma a magyar szentek rózsakertjével, szabadtéri színpaddal, rózsalugasokkal és pihenőkkel várja a zarándokokat és látogatókat.

A templom eredetileg a középkorban, gótikus stílusban épült. Egyhajós belső terét a 17-18. században több lépésben alakították át: gazdag stukkóval díszítették és kétoldalt kápolnasorral keretezték. Itt található Közép-Európa legöregebb templomi orgonája 1633-ból, valamit az 1781-ben Dorfmeister István által festett Jótanács Anyja kép.
A templom eredetileg a középkorban, gótikus stílusban épült. Egyhajós belső terét a 17-18. században több lépésben alakították át: gazdag stukkóval díszítették és kétoldalt kápolnasorral keretezték. Itt található Közép-Európa legöregebb templomi orgonája 1633-ból, valamit az 1781-ben Dorfmeister István által festett Jótanács Anyja kép.

A templom eredetileg a középkorban, gótikus stílusban épült. Egyhajós belső terét a 17-18. században több lépésben alakították át: gazdag stukkóval díszítették és kétoldalt kápolnasorral keretezték. Itt található Közép-Európa legöregebb templomi orgonája 1633-ból, valamit az 1781-ben Dorfmeister István által festett Jótanács Anyja kép.

Az 1738. évi pestisjárványt túlélt gyulaiak fogadalomból építették a kápolnát 1741-ben.1752-ben már kibővítették, környékét 1772-1795-ig temetőnek használták. A kápolna mai alakját 1815-1817-ig nyerte el, a barokk mag klasszicista elemekkel bővült. Ekkor épült a torony, a kórus, valamint az épület orgonát és harangokat kapott a tornyába.
Az 1738. évi pestisjárványt túlélt gyulaiak fogadalomból építették a kápolnát 1741-ben.1752-ben már kibővítették, környékét 1772-1795-ig temetőnek használták. A kápolna mai alakját 1815-1817-ig nyerte el, a barokk mag klasszicista elemekkel bővült. Ekkor épült a torony, a kórus, valamint az épület orgonát és harangokat kapott a tornyába.

Az 1738. évi pestisjárványt túlélt gyulaiak fogadalomból építették a kápolnát 1741-ben.1752-ben már kibővítették, környékét 1772-1795-ig temetőnek használták. A kápolna mai alakját 1815-1817-ig nyerte el, a barokk mag klasszicista elemekkel bővült. Ekkor épült a torony, a kórus, valamint az épület orgonát és harangokat kapott a tornyába.

Aki belép ide, megérez valamit a hagyomány erejéből helyet talál, ahol megállhat a nap során, ahol gyertyát gyújthat a szeretteiért. Ha máshol nem is, de itt érdemes lassúnak lenni, körbesétálni, nézelődni. Teljen öröme a szép térben, a templom kórusának hallgatásában, a liturgiában és költözzön béke a szívébe! A győri Szent Ignác-templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között. Az egyhajós templom homlokzatát szoborfülkék és különböző méretű ablakok töltik ki. A bejárati ajtó felett kőkeretes évszám jelzi a templom felszentelését: 1641. A török hódítás után újjáépített városközpontjaink egyik legszebb barokk terén, a győri Széchenyi téren, mint szárnyait Nyugat felé kitáró óriási sas áll a Loyolai Szent Ignác-templom. Egyik oldalán a vele szervesen egybeépült rendház, másik oldalán az ugyancsak hozzáépült, a régit felváltó, megújított iskolaépület. Igen, kitárt szárnyakkal, mert várja szíve közepébe, a nagy barokk templomcsarnokba a híveket és iskolájába a fiatalokat
Aki belép ide, megérez valamit a hagyomány erejéből helyet talál, ahol megállhat a nap során, ahol gyertyát gyújthat a szeretteiért. Ha máshol nem is, de itt érdemes lassúnak lenni, körbesétálni, nézelődni. Teljen öröme a szép térben, a templom kórusának hallgatásában, a liturgiában és költözzön béke a szívébe! A győri Szent Ignác-templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között. Az egyhajós templom homlokzatát szoborfülkék és különböző méretű ablakok töltik ki. A bejárati ajtó felett kőkeretes évszám jelzi a templom felszentelését: 1641. A török hódítás után újjáépített városközpontjaink egyik legszebb barokk terén, a győri Széchenyi téren, mint szárnyait Nyugat felé kitáró óriási sas áll a Loyolai Szent Ignác-templom. Egyik oldalán a vele szervesen egybeépült rendház, másik oldalán az ugyancsak hozzáépült, a régit felváltó, megújított iskolaépület. Igen, kitárt szárnyakkal, mert várja szíve közepébe, a nagy barokk templomcsarnokba a híveket és iskolájába a fiatalokat

Aki belép ide, megérez valamit a hagyomány erejéből helyet talál, ahol megállhat a nap során, ahol gyertyát gyújthat a szeretteiért. Ha máshol nem is, de itt érdemes lassúnak lenni, körbesétálni, nézelődni. Teljen öröme a szép térben, a templom kórusának hallgatásában, a liturgiában és költözzön béke a szívébe! A győri Szent Ignác-templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között. Az egyhajós templom homlokzatát szoborfülkék és különböző méretű ablakok töltik ki. A bejárati ajtó felett kőkeretes évszám jelzi a templom felszentelését: 1641. A török hódítás után újjáépített városközpontjaink egyik legszebb barokk terén, a győri Széchenyi téren, mint szárnyait Nyugat felé kitáró óriási sas áll a Loyolai Szent Ignác-templom. Egyik oldalán a vele szervesen egybeépült rendház, másik oldalán az ugyancsak hozzáépült, a régit felváltó, megújított iskolaépület. Igen, kitárt szárnyakkal, mert várja szíve közepébe, a nagy barokk templomcsarnokba a híveket és iskolájába a fiatalokat