Irányítószám: 7753 Szajk (45.987293243, 18.53805542)
Szajk (németül Seike, horvátul Sajka[1]) község Baranya megyében, a Dunántúlon, a Mohácsi kistérségben. Baranya megyében, Mohácstól 13 km-re nyugatra fekvő település. Szomszéd települések: Babarc, Bóly és Versend. Megközelíthető az 57-es főúton.
Szajk (Szejk) nevét 1015-ben a pécsváradi apátság alapítólevelében említették először Zeyk néven. 1015-ben a pécsváradi apátság alapítólevele szerint I. István király népeket adott itt a monostornak. 1289-ben kelt oklevél szerint Ormándi István szajki szőlőjét adoptált vejére, Deniper fia Istvánra hagyta. A török hódoltság alatt elnéptelenedett faluba boszniai katolikus délszlávok telepedtek le. 1715 és 1720 körül német telepesek érkeztek a településre.
Pécs közelében, Magyarország egyik legmelegebb, szubmediterrán borvidékén járunk, ahol a Mecsek napfényes nyúlványain, a szajki szőlőhegyen terül el a Hárs Pincészet birtoka. Elkötelezett hívei a fenntartható, ökológiai szemléletű gazdálkodásnak, ennek köszönhetően a szőlő növényvédelme a környezetre és az egészségre ártalmas kémiai anyagok nélkül valósul meg. Az ökológiai szemléletet a pincében is követik, a bioeljárások, biotechnológiák, s a hűtött erjesztésű reduktív eljárás eredményeként ezek a bioborok megőrzik gyümölcsös illatukat és ízüket.
Pécs közelében, Magyarország egyik legmelegebb, szubmediterrán borvidékén járunk, ahol a Mecsek napfényes nyúlványain, a szajki szőlőhegyen terül el a Hárs Pincészet birtoka. Elkötelezett hívei a fenntartható, ökológiai szemléletű gazdálkodásnak, ennek köszönhetően a szőlő növényvédelme a környezetre és az egészségre ártalmas kémiai anyagok nélkül valósul meg. Az ökológiai szemléletet a pincében is követik, a bioeljárások, biotechnológiák, s a hűtött erjesztésű reduktív eljárás eredményeként ezek a bioborok megőrzik gyümölcsös illatukat és ízüket.
Pécs közelében, Magyarország egyik legmelegebb, szubmediterrán borvidékén járunk, ahol a Mecsek napfényes nyúlványain, a szajki szőlőhegyen terül el a Hárs Pincészet birtoka. Elkötelezett hívei a fenntartható, ökológiai szemléletű gazdálkodásnak, ennek köszönhetően a szőlő növényvédelme a környezetre és az egészségre ártalmas kémiai anyagok nélkül valósul meg. Az ökológiai szemléletet a pincében is követik, a bioeljárások, biotechnológiák, s a hűtött erjesztésű reduktív eljárás eredményeként ezek a bioborok megőrzik gyümölcsös illatukat és ízüket.
A Hárs fivérek, Tibor és József 20 ha-os gazdasága Pécs közelében, a Mecsek napfényes nyúlványain, a szajki szőlőhegyen terül el. A borkóstolókat az egyedi igényeknek megfelelően állítjuk össze, tipikusan 6-10 fajta bor kóstolását javasoljuk egy alkalommal, melyhez borkorcsolyát biztosítunk. Előzetes időpont egyeztetés szükséges.
A Hárs fivérek, Tibor és József 20 ha-os gazdasága Pécs közelében, a Mecsek napfényes nyúlványain, a szajki szőlőhegyen terül el. A borkóstolókat az egyedi igényeknek megfelelően állítjuk össze, tipikusan 6-10 fajta bor kóstolását javasoljuk egy alkalommal, melyhez borkorcsolyát biztosítunk. Előzetes időpont egyeztetés szükséges.
A Hárs fivérek, Tibor és József 20 ha-os gazdasága Pécs közelében, a Mecsek napfényes nyúlványain, a szajki szőlőhegyen terül el. A borkóstolókat az egyedi igényeknek megfelelően állítjuk össze, tipikusan 6-10 fajta bor kóstolását javasoljuk egy alkalommal, melyhez borkorcsolyát biztosítunk. Előzetes időpont egyeztetés szükséges.
Az épület a német származású Sziebert család tulajdona volt, melyet a község Önkormányzata vásárolt meg. A család több berendezési tárgyat hagyott a házban, a többi tárgyat, eszközt, fotókat a falu lelkes lakói gyűjtötték össze, adományozták. Az épület olyan helyi sajátosságokat is feltár, amely a népi építészet ritkán látott értékei: régi lakótér kis konyhai belépővel, ahonnan egy belső füstölő kamra lett kialakítva, külső tároló kamra. A legfőbb cél, hogy tájházzal, és annak környezetében lévő építményekkel (udvar, nyári konyha, pajta, ólak, góré, gólyagémes kút stb.), bemutassák a XX. sz. közepétől használatos paraszti kultúrát.
Az épület a német származású Sziebert család tulajdona volt, melyet a község Önkormányzata vásárolt meg. A család több berendezési tárgyat hagyott a házban, a többi tárgyat, eszközt, fotókat a falu lelkes lakói gyűjtötték össze, adományozták. Az épület olyan helyi sajátosságokat is feltár, amely a népi építészet ritkán látott értékei: régi lakótér kis konyhai belépővel, ahonnan egy belső füstölő kamra lett kialakítva, külső tároló kamra. A legfőbb cél, hogy tájházzal, és annak környezetében lévő építményekkel (udvar, nyári konyha, pajta, ólak, góré, gólyagémes kút stb.), bemutassák a XX. sz. közepétől használatos paraszti kultúrát.
Az épület a német származású Sziebert család tulajdona volt, melyet a község Önkormányzata vásárolt meg. A család több berendezési tárgyat hagyott a házban, a többi tárgyat, eszközt, fotókat a falu lelkes lakói gyűjtötték össze, adományozták. Az épület olyan helyi sajátosságokat is feltár, amely a népi építészet ritkán látott értékei: régi lakótér kis konyhai belépővel, ahonnan egy belső füstölő kamra lett kialakítva, külső tároló kamra. A legfőbb cél, hogy tájházzal, és annak környezetében lévő építményekkel (udvar, nyári konyha, pajta, ólak, góré, gólyagémes kút stb.), bemutassák a XX. sz. közepétől használatos paraszti kultúrát.
