Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
A Szentendrei Kisállatkert egész évben várja az érdeklődőket, kicsiket, nagyokat és csoportokat egyaránt. Láthatunk itt Rovarhotelt, ahol megfigyelhetjük a méhek, darazsak munkálkodását. Az állatsimogatóban szelíd kecskéket simogathatunk, etethetünk. A Teknősoviban megcsodálhatjuk a kisteknősöket. De szerveznek rendhagyó biológiaórát is az érdeklődő óvodás, iskolás csoportoknak, illetve vállalják születésnapok és csapatépítők lebonyolítását. Évente kétszer pedig éjszakai látogatáson is részt vehetünk, ahol az éjszaka aktív állatok ténykedését figyelhetjük meg.
A Szentendrei Kisállatkert egész évben várja az érdeklődőket, kicsiket, nagyokat és csoportokat egyaránt. Láthatunk itt Rovarhotelt, ahol megfigyelhetjük a méhek, darazsak munkálkodását. Az állatsimogatóban szelíd kecskéket simogathatunk, etethetünk. A Teknősoviban megcsodálhatjuk a kisteknősöket. De szerveznek rendhagyó biológiaórát is az érdeklődő óvodás, iskolás csoportoknak, illetve vállalják születésnapok és csapatépítők lebonyolítását. Évente kétszer pedig éjszakai látogatáson is részt vehetünk, ahol az éjszaka aktív állatok ténykedését figyelhetjük meg.
A Szentendrei Kisállatkert egész évben várja az érdeklődőket, kicsiket, nagyokat és csoportokat egyaránt. Láthatunk itt Rovarhotelt, ahol megfigyelhetjük a méhek, darazsak munkálkodását. Az állatsimogatóban szelíd kecskéket simogathatunk, etethetünk. A Teknősoviban megcsodálhatjuk a kisteknősöket. De szerveznek rendhagyó biológiaórát is az érdeklődő óvodás, iskolás csoportoknak, illetve vállalják születésnapok és csapatépítők lebonyolítását. Évente kétszer pedig éjszakai látogatáson is részt vehetünk, ahol az éjszaka aktív állatok ténykedését figyelhetjük meg.
Ez a lakóépület a bakonyi kőépítkezés, a nemesi községek bolthajtásos építkezési stílusának egyik tanúja, melyet minden bizonnyal a múlt század közepén emeltek. Jelenlegi formáját átépítésekkel nyerte el.
Különleges, föld alatti időutazásra hívjuk Önt a Déli-Bakonyba, Szentgál határába. A barlangban évezredekkel ezelőtt élt elődeink életének történetével is megismerkedhet.
Az 1738. évi pestisjárványt túlélt gyulaiak fogadalomból építették a kápolnát 1741-ben.1752-ben már kibővítették, környékét 1772-1795-ig temetőnek használták. A kápolna mai alakját 1815-1817-ig nyerte el, a barokk mag klasszicista elemekkel bővült. Ekkor épült a torony, a kórus, valamint az épület orgonát és harangokat kapott a tornyába.
Az 1738. évi pestisjárványt túlélt gyulaiak fogadalomból építették a kápolnát 1741-ben.1752-ben már kibővítették, környékét 1772-1795-ig temetőnek használták. A kápolna mai alakját 1815-1817-ig nyerte el, a barokk mag klasszicista elemekkel bővült. Ekkor épült a torony, a kórus, valamint az épület orgonát és harangokat kapott a tornyába.
Az 1738. évi pestisjárványt túlélt gyulaiak fogadalomból építették a kápolnát 1741-ben.1752-ben már kibővítették, környékét 1772-1795-ig temetőnek használták. A kápolna mai alakját 1815-1817-ig nyerte el, a barokk mag klasszicista elemekkel bővült. Ekkor épült a torony, a kórus, valamint az épület orgonát és harangokat kapott a tornyába.
A mestergerendába vésett évszám alapján 1877-ben épült, vályogfalazatú, mestergerendás, deszkafödémes. A szarufás, náddal fedett nyeregtető elől deszkázott oromfalas, hátul kontyolt. A ház berendezése, felszerelése – kevés változással - eredeti. Szoba, konyha, kamra helyiségekből áll, padozata mindenütt döngölt agyag. A tisztaszoba falait szentképek és „cintányérok” díszítik. A szoba jellegzetessége még a trónusos nyoszolya, vagy másképpen „burcsikos ágy”. A Tájház korhű helyszínéül szolgál a település legjelentősebb, hagyományőrző rendezvényének. A „Három napos matyó lakodalom – egy napon Szentistvánon” évenként visszatérő esemény.
A mestergerendába vésett évszám alapján 1877-ben épült, vályogfalazatú, mestergerendás, deszkafödémes. A szarufás, náddal fedett nyeregtető elől deszkázott oromfalas, hátul kontyolt. A ház berendezése, felszerelése – kevés változással - eredeti. Szoba, konyha, kamra helyiségekből áll, padozata mindenütt döngölt agyag. A tisztaszoba falait szentképek és „cintányérok” díszítik. A szoba jellegzetessége még a trónusos nyoszolya, vagy másképpen „burcsikos ágy”. A Tájház korhű helyszínéül szolgál a település legjelentősebb, hagyományőrző rendezvényének. A „Három napos matyó lakodalom – egy napon Szentistvánon” évenként visszatérő esemény.
A mestergerendába vésett évszám alapján 1877-ben épült, vályogfalazatú, mestergerendás, deszkafödémes. A szarufás, náddal fedett nyeregtető elől deszkázott oromfalas, hátul kontyolt. A ház berendezése, felszerelése – kevés változással - eredeti. Szoba, konyha, kamra helyiségekből áll, padozata mindenütt döngölt agyag. A tisztaszoba falait szentképek és „cintányérok” díszítik. A szoba jellegzetessége még a trónusos nyoszolya, vagy másképpen „burcsikos ágy”. A Tájház korhű helyszínéül szolgál a település legjelentősebb, hagyományőrző rendezvényének. A „Három napos matyó lakodalom – egy napon Szentistvánon” évenként visszatérő esemény.
A Szentjakabi Bencés Apátság Somogy egyik legszebb és legfontosabb műemléke, mely a Zselicség és a Kapos-folyó völgyének találkozásánál található.
Az épület a helyi német építészeti stílus jegyeit hordozza. Tulajdonosa Stefan Fath, németországi lakos, aki visszavásárolta a nagyszülői-szülői házat, majd felújíttatta. Négy helyiséget átadott az önkormányzatnak a Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény kialakítása céljából. A kiállítás létrehozása dr. Lantosné Imre Mária néprajzkutató irányításával történt.
Az épület a helyi német építészeti stílus jegyeit hordozza. Tulajdonosa Stefan Fath, németországi lakos, aki visszavásárolta a nagyszülői-szülői házat, majd felújíttatta. Négy helyiséget átadott az önkormányzatnak a Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény kialakítása céljából. A kiállítás létrehozása dr. Lantosné Imre Mária néprajzkutató irányításával történt.
Az épület a helyi német építészeti stílus jegyeit hordozza. Tulajdonosa Stefan Fath, németországi lakos, aki visszavásárolta a nagyszülői-szülői házat, majd felújíttatta. Négy helyiséget átadott az önkormányzatnak a Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény kialakítása céljából. A kiállítás létrehozása dr. Lantosné Imre Mária néprajzkutató irányításával történt.
A kastély építése 1881-ben kezdődött, az építkezés több lépcsőben, 1901-ben fejeződött be. Az Almásy Kastély és a hozzá tartozó kastélypark látogatóját egy reprezentatív kovácsoltvas kapu fogadja. A kastély a romantikus nyaralóépítészet körébe sorolható. A kastélyhoz 13 hektáros park tartozik, amelyet 1980 óta természetvédelmi területnek nyilvánítottak. A parkban lévő tölgyfák egy része jelentősen idősebb a kastélynál, ami arra enged következtetni, hogy a kastély helyén 1860 előtt is állt épület, udvar. A kastélyhoz 13 hektáros park tartozik, amelyet 1980 óta természetvédelmi területnek nyilvánítottak.
A kastély építése 1881-ben kezdődött, az építkezés több lépcsőben, 1901-ben fejeződött be. Az Almásy Kastély és a hozzá tartozó kastélypark látogatóját egy reprezentatív kovácsoltvas kapu fogadja. A kastély a romantikus nyaralóépítészet körébe sorolható. A kastélyhoz 13 hektáros park tartozik, amelyet 1980 óta természetvédelmi területnek nyilvánítottak. A parkban lévő tölgyfák egy része jelentősen idősebb a kastélynál, ami arra enged következtetni, hogy a kastély helyén 1860 előtt is állt épület, udvar. A kastélyhoz 13 hektáros park tartozik, amelyet 1980 óta természetvédelmi területnek nyilvánítottak.
A kastély építése 1881-ben kezdődött, az építkezés több lépcsőben, 1901-ben fejeződött be. Az Almásy Kastély és a hozzá tartozó kastélypark látogatóját egy reprezentatív kovácsoltvas kapu fogadja. A kastély a romantikus nyaralóépítészet körébe sorolható. A kastélyhoz 13 hektáros park tartozik, amelyet 1980 óta természetvédelmi területnek nyilvánítottak. A parkban lévő tölgyfák egy része jelentősen idősebb a kastélynál, ami arra enged következtetni, hogy a kastély helyén 1860 előtt is állt épület, udvar. A kastélyhoz 13 hektáros park tartozik, amelyet 1980 óta természetvédelmi területnek nyilvánítottak.
Pécsváradtól északra a Dóri út közelében található a fából 2001-ben épült kilátó. Kelet-Mecsek egyik kevéssé ismert nevezetes pontján, a Dóri-út nyugati végén búvik meg a Szép Ilonka-kilátó, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a Réka-völgyre, és a völgyet körülölelő hegyekre. Erre vezet Mecseknádasdról Pécsváradig a Skóciai Szent Margit emlékút, amelynek mentén a közelmúltban egyedi jelzést festettek fel.
Pécsváradtól északra a Dóri út közelében található a fából 2001-ben épült kilátó. Kelet-Mecsek egyik kevéssé ismert nevezetes pontján, a Dóri-út nyugati végén búvik meg a Szép Ilonka-kilátó, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a Réka-völgyre, és a völgyet körülölelő hegyekre. Erre vezet Mecseknádasdról Pécsváradig a Skóciai Szent Margit emlékút, amelynek mentén a közelmúltban egyedi jelzést festettek fel.
Pécsváradtól északra a Dóri út közelében található a fából 2001-ben épült kilátó. Kelet-Mecsek egyik kevéssé ismert nevezetes pontján, a Dóri-út nyugati végén búvik meg a Szép Ilonka-kilátó, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a Réka-völgyre, és a völgyet körülölelő hegyekre. Erre vezet Mecseknádasdról Pécsváradig a Skóciai Szent Margit emlékút, amelynek mentén a közelmúltban egyedi jelzést festettek fel.
A Széphárom közösségi tér Budapest belvárosában, az Aranytíz Kultúrház társintézménye. A Szépháromnak a nagy múltú, kétszáz éves, belvárosi Horváth-ház ad otthont. Kiállítóterei időszaki kortárs kiállításoknak adnak helyet, legyen szó képzőművészetről, iparművészetről, egyéni vagy csoportos tárlatokról.
A Széphárom közösségi tér Budapest belvárosában, az Aranytíz Kultúrház társintézménye. A Szépháromnak a nagy múltú, kétszáz éves, belvárosi Horváth-ház ad otthont. Kiállítóterei időszaki kortárs kiállításoknak adnak helyet, legyen szó képzőművészetről, iparművészetről, egyéni vagy csoportos tárlatokról.
A Széphárom közösségi tér Budapest belvárosában, az Aranytíz Kultúrház társintézménye. A Szépháromnak a nagy múltú, kétszáz éves, belvárosi Horváth-ház ad otthont. Kiállítóterei időszaki kortárs kiállításoknak adnak helyet, legyen szó képzőművészetről, iparművészetről, egyéni vagy csoportos tárlatokról.
