Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A településen jelentős építészeti értéket képvisel a Hegysor XVIII-XIX. században épült parasztházaiból kialakított skanzen, mely legfőbb vonzerőnk turisztikai kínálatunkban, s amely bejegyzetten is a kulturális örökség részét képezi. Az értékes épületeket 1970-ben nyilvánították védetté.
Csodálatos karszt kiállítás, 3D film és csónakázás a föld alatt. 10 terem különleges látnivalói kalauzolnak minket a titokzatos barlangok világában. A gyerekeket kúszóbarlang várja, míg a felnőttek érzékelési képességét „kőtapogató” teszi próbára. Ősföldrajzi festmények engednek bepillantást letűnt korok élővilágába. A 3D-s fotók és film segítségével magunk is föld alatti felfedező utakon járunk. A Tapolca központjában található barlang utcai öltözékben, szakszerű vezetés mellett látogatható, de a csónakázáshoz külön kísérőt nem tudunk biztosítani. A barlangban a levegő páradús, hőmérséklete kb. 20 °C. A belépőjegy egy kör csónakázásra jogosít. 14 éven aluliak kizárólag felnőtt felügyelete mellett csónakázhatnak!
Csodálatos karszt kiállítás, 3D film és csónakázás a föld alatt. 10 terem különleges látnivalói kalauzolnak minket a titokzatos barlangok világában. A gyerekeket kúszóbarlang várja, míg a felnőttek érzékelési képességét „kőtapogató” teszi próbára. Ősföldrajzi festmények engednek bepillantást letűnt korok élővilágába. A 3D-s fotók és film segítségével magunk is föld alatti felfedező utakon járunk. A Tapolca központjában található barlang utcai öltözékben, szakszerű vezetés mellett látogatható, de a csónakázáshoz külön kísérőt nem tudunk biztosítani. A barlangban a levegő páradús, hőmérséklete kb. 20 °C. A belépőjegy egy kör csónakázásra jogosít. 14 éven aluliak kizárólag felnőtt felügyelete mellett csónakázhatnak!
Csodálatos karszt kiállítás, 3D film és csónakázás a föld alatt. 10 terem különleges látnivalói kalauzolnak minket a titokzatos barlangok világában. A gyerekeket kúszóbarlang várja, míg a felnőttek érzékelési képességét „kőtapogató” teszi próbára. Ősföldrajzi festmények engednek bepillantást letűnt korok élővilágába. A 3D-s fotók és film segítségével magunk is föld alatti felfedező utakon járunk. A Tapolca központjában található barlang utcai öltözékben, szakszerű vezetés mellett látogatható, de a csónakázáshoz külön kísérőt nem tudunk biztosítani. A barlangban a levegő páradús, hőmérséklete kb. 20 °C. A belépőjegy egy kör csónakázásra jogosít. 14 éven aluliak kizárólag felnőtt felügyelete mellett csónakázhatnak!
A 6 Puttonyos Borfalu elnevezésű épületegyüttes egyik tagja a félpinceként elhelyezkedő borház, melyben helyet kapott a Tarcali Múzeum. Itt rendezték be a "Tarcal gazdasága és népélete" című állandó kiállítást, melyben megismerkedhet a látogató a szőlő növény útjával az ültetéstől a növényápoláson és védelmen át a szüretig, majd pedig bemutatják a bor útját a hordóba, illetve az üvegbe kerülésig. Megismerhetjük továbbá a kádár szakma legfontosabb munkaeszközeit éppúgy, mint pl. a kovács mesterét.
A 6 Puttonyos Borfalu elnevezésű épületegyüttes egyik tagja a félpinceként elhelyezkedő borház, melyben helyet kapott a Tarcali Múzeum. Itt rendezték be a "Tarcal gazdasága és népélete" című állandó kiállítást, melyben megismerkedhet a látogató a szőlő növény útjával az ültetéstől a növényápoláson és védelmen át a szüretig, majd pedig bemutatják a bor útját a hordóba, illetve az üvegbe kerülésig. Megismerhetjük továbbá a kádár szakma legfontosabb munkaeszközeit éppúgy, mint pl. a kovács mesterét.
A 6 Puttonyos Borfalu elnevezésű épületegyüttes egyik tagja a félpinceként elhelyezkedő borház, melyben helyet kapott a Tarcali Múzeum. Itt rendezték be a "Tarcal gazdasága és népélete" című állandó kiállítást, melyben megismerkedhet a látogató a szőlő növény útjával az ültetéstől a növényápoláson és védelmen át a szüretig, majd pedig bemutatják a bor útját a hordóba, illetve az üvegbe kerülésig. Megismerhetjük továbbá a kádár szakma legfontosabb munkaeszközeit éppúgy, mint pl. a kovács mesterét.
Makoldi Sándor Gyula szobrászművész Tarcal Vezér szobra. A szobor a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg. A bolgár mészkő (vraca) talapzaton álló életnagyságú férfi alak erőt, energiát, határozottságot, tettrekészséget és elszántságot sugároz. Magán viseli az egykoron a Vinnai dűlőben talált honfoglalás kori gazdag sírlelet szinte valamennyi elemét – szablya markolat, tarsolylemez, övveret - mesteri kidolgozásban. A szobor két lábon áll, ez azt mutatja, hogy ide érkezett ő, ennek a földnek a birtokba vevője. Előre néz, s ha ellenséget lát, nem rest kardjához nyúlva megvédeni az ősi földet és minket, az örökösöket.
Makoldi Sándor Gyula szobrászművész Tarcal Vezér szobra. A szobor a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg. A bolgár mészkő (vraca) talapzaton álló életnagyságú férfi alak erőt, energiát, határozottságot, tettrekészséget és elszántságot sugároz. Magán viseli az egykoron a Vinnai dűlőben talált honfoglalás kori gazdag sírlelet szinte valamennyi elemét – szablya markolat, tarsolylemez, övveret - mesteri kidolgozásban. A szobor két lábon áll, ez azt mutatja, hogy ide érkezett ő, ennek a földnek a birtokba vevője. Előre néz, s ha ellenséget lát, nem rest kardjához nyúlva megvédeni az ősi földet és minket, az örökösöket.
Makoldi Sándor Gyula szobrászművész Tarcal Vezér szobra. A szobor a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg. A bolgár mészkő (vraca) talapzaton álló életnagyságú férfi alak erőt, energiát, határozottságot, tettrekészséget és elszántságot sugároz. Magán viseli az egykoron a Vinnai dűlőben talált honfoglalás kori gazdag sírlelet szinte valamennyi elemét – szablya markolat, tarsolylemez, övveret - mesteri kidolgozásban. A szobor két lábon áll, ez azt mutatja, hogy ide érkezett ő, ennek a földnek a birtokba vevője. Előre néz, s ha ellenséget lát, nem rest kardjához nyúlva megvédeni az ősi földet és minket, az örökösöket.
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.
Az 1956-tól folyamatosan működő, egyre gyarapodó múzeum 1989-ben vette fel Tari László fogorvos, amatőr helytörténész nevét, majd hosszabb felújítás után, 2000 decemberében nyílt meg új állandó kiállításának első része `Föld gyermekei, bronz fiai - Bronzkori földművesek, harcosok és kézművesek emlékei Csongrád megyében` címmel. Egy évvel később elkészült a második egység, a `Csongrád évszázadai` is. Az állandó kiállítások mellett a múzeum változatos témájú időszaki tárlatokat is rendez.
Az 1956-tól folyamatosan működő, egyre gyarapodó múzeum 1989-ben vette fel Tari László fogorvos, amatőr helytörténész nevét, majd hosszabb felújítás után, 2000 decemberében nyílt meg új állandó kiállításának első része `Föld gyermekei, bronz fiai - Bronzkori földművesek, harcosok és kézművesek emlékei Csongrád megyében` címmel. Egy évvel később elkészült a második egység, a `Csongrád évszázadai` is. Az állandó kiállítások mellett a múzeum változatos témájú időszaki tárlatokat is rendez.
Az 1956-tól folyamatosan működő, egyre gyarapodó múzeum 1989-ben vette fel Tari László fogorvos, amatőr helytörténész nevét, majd hosszabb felújítás után, 2000 decemberében nyílt meg új állandó kiállításának első része `Föld gyermekei, bronz fiai - Bronzkori földművesek, harcosok és kézművesek emlékei Csongrád megyében` címmel. Egy évvel később elkészült a második egység, a `Csongrád évszázadai` is. Az állandó kiállítások mellett a múzeum változatos témájú időszaki tárlatokat is rendez.
Tárnokréti mellet a Rápca folyó túlpartján áll a fából készült kilátó.
A tanösvény a környék élővilágát mutatja be - kitérve a beregi tájat évszázadok óta formáló és megőrző természetközeli gazdálkodás főbb jellemzőire. Megismerhetők a térség gazdálkodással kapcsolatos hagyományai, azok hatása a táji és természeti, valamint a genetikai sokféleségre. Hossza kb. 5,5 km. Bejárható gyalogosan, a belépés ingyenes.
A tanösvény a környék élővilágát mutatja be - kitérve a beregi tájat évszázadok óta formáló és megőrző természetközeli gazdálkodás főbb jellemzőire. Megismerhetők a térség gazdálkodással kapcsolatos hagyományai, azok hatása a táji és természeti, valamint a genetikai sokféleségre. Hossza kb. 5,5 km. Bejárható gyalogosan, a belépés ingyenes.
A tanösvény a környék élővilágát mutatja be - kitérve a beregi tájat évszázadok óta formáló és megőrző természetközeli gazdálkodás főbb jellemzőire. Megismerhetők a térség gazdálkodással kapcsolatos hagyományai, azok hatása a táji és természeti, valamint a genetikai sokféleségre. Hossza kb. 5,5 km. Bejárható gyalogosan, a belépés ingyenes.
A XIX. századi emeletes magtárépületben található a Tájház Tarpán. Ebben a régi, kétszintes magtárépületben 1976-tól állandó kiállítás szemlélteti Tarpa viszontagságos történetét a határban talált neolitikus (újkőkori) emlékektől a kuruc időkig. Az emeleten látható néprajzi tárlaton a népi kerámia, a kender- és textilkészítés, a mindennapi élet és a helyi kismesterségek (pl. zsindelymetszés) tárgyi emlékeit mutatják be. A két világháború között itt választották képviselővé Bajcsy-Zsilinszky Endrét (1886-1944), az antifasiszta ellenállás vezető politikusát. A kuruc hagyományairól ismert település Esze Tamás (1666-1708) kuruc brigadéros szülőfaluja. Bajcsy-Zsilinszkyről, Esze Tamásról külön kiállítás keretében emlékeznek meg.
A XIX. századi emeletes magtárépületben található a Tájház Tarpán. Ebben a régi, kétszintes magtárépületben 1976-tól állandó kiállítás szemlélteti Tarpa viszontagságos történetét a határban talált neolitikus (újkőkori) emlékektől a kuruc időkig. Az emeleten látható néprajzi tárlaton a népi kerámia, a kender- és textilkészítés, a mindennapi élet és a helyi kismesterségek (pl. zsindelymetszés) tárgyi emlékeit mutatják be. A két világháború között itt választották képviselővé Bajcsy-Zsilinszky Endrét (1886-1944), az antifasiszta ellenállás vezető politikusát. A kuruc hagyományairól ismert település Esze Tamás (1666-1708) kuruc brigadéros szülőfaluja. Bajcsy-Zsilinszkyről, Esze Tamásról külön kiállítás keretében emlékeznek meg.
A XIX. századi emeletes magtárépületben található a Tájház Tarpán. Ebben a régi, kétszintes magtárépületben 1976-tól állandó kiállítás szemlélteti Tarpa viszontagságos történetét a határban talált neolitikus (újkőkori) emlékektől a kuruc időkig. Az emeleten látható néprajzi tárlaton a népi kerámia, a kender- és textilkészítés, a mindennapi élet és a helyi kismesterségek (pl. zsindelymetszés) tárgyi emlékeit mutatják be. A két világháború között itt választották képviselővé Bajcsy-Zsilinszky Endrét (1886-1944), az antifasiszta ellenállás vezető politikusát. A kuruc hagyományairól ismert település Esze Tamás (1666-1708) kuruc brigadéros szülőfaluja. Bajcsy-Zsilinszkyről, Esze Tamásról külön kiállítás keretében emlékeznek meg.
A T-Art Alapítványt Tenk László Munkácsy-díjas festőművész és felesége, Tenk Zsóka gobelinszövő hozta létre 1990-ben azzal a céllal, hogy segítse a mai magyar képzőművészet hazai és külföldi megismertetését, a különböző művészeti ágak, valamint az alkotók és a művészettörténészek közötti kapcsolat elmélyítését, egy óbudai kortárs képzőművészeti gyűjtemény alapjainak megteremtését és a közönség ízlésformálására irányuló kezdeményezéseket.
A T-Art Alapítványt Tenk László Munkácsy-díjas festőművész és felesége, Tenk Zsóka gobelinszövő hozta létre 1990-ben azzal a céllal, hogy segítse a mai magyar képzőművészet hazai és külföldi megismertetését, a különböző művészeti ágak, valamint az alkotók és a művészettörténészek közötti kapcsolat elmélyítését, egy óbudai kortárs képzőművészeti gyűjtemény alapjainak megteremtését és a közönség ízlésformálására irányuló kezdeményezéseket.
A T-Art Alapítványt Tenk László Munkácsy-díjas festőművész és felesége, Tenk Zsóka gobelinszövő hozta létre 1990-ben azzal a céllal, hogy segítse a mai magyar képzőművészet hazai és külföldi megismertetését, a különböző művészeti ágak, valamint az alkotók és a művészettörténészek közötti kapcsolat elmélyítését, egy óbudai kortárs képzőművészeti gyűjtemény alapjainak megteremtését és a közönség ízlésformálására irányuló kezdeményezéseket.
