Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A Sziklakórház Atombunker Múzeum Európa szívében, a budai Vár alatt helyezkedik el. A kórháznak fontos történelmi szerepe volt sürgősségi létesítményként mind a második világháborúban, mind az 1956-os forradalom során. Atombunkerré a hidegháború alatt fejlesztették, és szigorúan titkos volt egészen 2002-ig. Küldetésünk az, hogy bemutassuk a háború valódi arcát – őrületét – és rávilágítsunk a béke értékére. A múzeum azoknak a mindennapi hősöknek állít emléket, akik tanúbizonyságot tettek elszántságukról és hősiességükről a huszadik század legnehezebb időszakaiban. Elsődleges célunk, hogy e szellemiségnek a jegyében megőrizzük és bemutassuk az általuk képviselt örökérvényű emberi értékeket.
A Sziklakórház Atombunker Múzeum Európa szívében, a budai Vár alatt helyezkedik el. A kórháznak fontos történelmi szerepe volt sürgősségi létesítményként mind a második világháborúban, mind az 1956-os forradalom során. Atombunkerré a hidegháború alatt fejlesztették, és szigorúan titkos volt egészen 2002-ig. Küldetésünk az, hogy bemutassuk a háború valódi arcát – őrületét – és rávilágítsunk a béke értékére. A múzeum azoknak a mindennapi hősöknek állít emléket, akik tanúbizonyságot tettek elszántságukról és hősiességükről a huszadik század legnehezebb időszakaiban. Elsődleges célunk, hogy e szellemiségnek a jegyében megőrizzük és bemutassuk az általuk képviselt örökérvényű emberi értékeket.
A Sziklakórház Atombunker Múzeum Európa szívében, a budai Vár alatt helyezkedik el. A kórháznak fontos történelmi szerepe volt sürgősségi létesítményként mind a második világháborúban, mind az 1956-os forradalom során. Atombunkerré a hidegháború alatt fejlesztették, és szigorúan titkos volt egészen 2002-ig. Küldetésünk az, hogy bemutassuk a háború valódi arcát – őrületét – és rávilágítsunk a béke értékére. A múzeum azoknak a mindennapi hősöknek állít emléket, akik tanúbizonyságot tettek elszántságukról és hősiességükről a huszadik század legnehezebb időszakaiban. Elsődleges célunk, hogy e szellemiségnek a jegyében megőrizzük és bemutassuk az általuk képviselt örökérvényű emberi értékeket.
A helytörténeti gyűjtemény Gellért Károlyné Szikszay Edit nevét viseli. Szikszay Edit helyi tanítónő 1961-től előbb iskolai gyűjteményt, majd falugyűjteményt hozott létre. Tehetséggel és jó érzékkel gyűjtötte a népi kultúra tárgyait, az Őrség szellemi értékeit. A gyűjtemény az Őrség történetét, valamint archív felvételek és jellegzetes őrségi tárgyak bemutatásával az itt élő emberek mindennapjait hivatott bemutatni.
A helytörténeti gyűjtemény Gellért Károlyné Szikszay Edit nevét viseli. Szikszay Edit helyi tanítónő 1961-től előbb iskolai gyűjteményt, majd falugyűjteményt hozott létre. Tehetséggel és jó érzékkel gyűjtötte a népi kultúra tárgyait, az Őrség szellemi értékeit. A gyűjtemény az Őrség történetét, valamint archív felvételek és jellegzetes őrségi tárgyak bemutatásával az itt élő emberek mindennapjait hivatott bemutatni.
A helytörténeti gyűjtemény Gellért Károlyné Szikszay Edit nevét viseli. Szikszay Edit helyi tanítónő 1961-től előbb iskolai gyűjteményt, majd falugyűjteményt hozott létre. Tehetséggel és jó érzékkel gyűjtötte a népi kultúra tárgyait, az Őrség szellemi értékeit. A gyűjtemény az Őrség történetét, valamint archív felvételek és jellegzetes őrségi tárgyak bemutatásával az itt élő emberek mindennapjait hivatott bemutatni.
Füzesgyarmat történetében először örülhetünk saját községi képtárnak. Öröm, hogyha alkotó és befogadó elképzelése találkozik. 1996-ban ez történt, amikor Szitás Erzsébet, aki Füzesgyarmatról indult el szép pályáján, megkereste a község akkori polgármesterét, Dr. Szentesi Károlyt azzal, hogy alkotásainak jelentős részét felajánlja szülőfalujának. Egy régi iskolaépület, a Kossuth utcai (volt Illés iskola) átalakításával valósíthattuk meg e nemes elképzelést.
Füzesgyarmat történetében először örülhetünk saját községi képtárnak. Öröm, hogyha alkotó és befogadó elképzelése találkozik. 1996-ban ez történt, amikor Szitás Erzsébet, aki Füzesgyarmatról indult el szép pályáján, megkereste a község akkori polgármesterét, Dr. Szentesi Károlyt azzal, hogy alkotásainak jelentős részét felajánlja szülőfalujának. Egy régi iskolaépület, a Kossuth utcai (volt Illés iskola) átalakításával valósíthattuk meg e nemes elképzelést.
Füzesgyarmat történetében először örülhetünk saját községi képtárnak. Öröm, hogyha alkotó és befogadó elképzelése találkozik. 1996-ban ez történt, amikor Szitás Erzsébet, aki Füzesgyarmatról indult el szép pályáján, megkereste a község akkori polgármesterét, Dr. Szentesi Károlyt azzal, hogy alkotásainak jelentős részét felajánlja szülőfalujának. Egy régi iskolaépület, a Kossuth utcai (volt Illés iskola) átalakításával valósíthattuk meg e nemes elképzelést.
A Szlovák Nemzetiségi Kiállítás egy régi szabadkéményes parasztházban mutatja be a helyi szlovákság XIX. századi életét, viseletét, berendezéseit, használati tárgyait. A XIX. század végén épült vegyes falazatú, poltári cseréppel fedett szabadkéményes parasztházban a környék zömében evangélikus szlovák lakosságának életét mutatják be. A szoba, a konya és a kamra berendezése egy közepes gazdaságú, gyermektelen házaspár otthonát tárja elénk XX. század eleji állapotában. A tisztaszobából, pitvarból és kamrából álló tájházban megcsodálhatjuk az egykori szlovák szőtteseket és hímzéseket, a bánki népviseletet, a sokféle berendezési tárgyat és felszerelést.
A Szlovák Nemzetiségi Kiállítás egy régi szabadkéményes parasztházban mutatja be a helyi szlovákság XIX. századi életét, viseletét, berendezéseit, használati tárgyait. A XIX. század végén épült vegyes falazatú, poltári cseréppel fedett szabadkéményes parasztházban a környék zömében evangélikus szlovák lakosságának életét mutatják be. A szoba, a konya és a kamra berendezése egy közepes gazdaságú, gyermektelen házaspár otthonát tárja elénk XX. század eleji állapotában. A tisztaszobából, pitvarból és kamrából álló tájházban megcsodálhatjuk az egykori szlovák szőtteseket és hímzéseket, a bánki népviseletet, a sokféle berendezési tárgyat és felszerelést.
A Szlovák Nemzetiségi Kiállítás egy régi szabadkéményes parasztházban mutatja be a helyi szlovákság XIX. századi életét, viseletét, berendezéseit, használati tárgyait. A XIX. század végén épült vegyes falazatú, poltári cseréppel fedett szabadkéményes parasztházban a környék zömében evangélikus szlovák lakosságának életét mutatják be. A szoba, a konya és a kamra berendezése egy közepes gazdaságú, gyermektelen házaspár otthonát tárja elénk XX. század eleji állapotában. A tisztaszobából, pitvarból és kamrából álló tájházban megcsodálhatjuk az egykori szlovák szőtteseket és hímzéseket, a bánki népviseletet, a sokféle berendezési tárgyat és felszerelést.
A gyűjteményt 1990-ben a Kincskereső Általános Iskola egyik, erre a célra biztosított folyosóján rendezték be. Tréfásan a tájház elnevezésre utalva „tájfolyosónak` is becézik. A gyűjtemény tükrözi a galgagutai szlovákok 19. századvégi és 20. századeleji lakáskultúrájának, kismesterségeinek, népviseletének, főbb ház körüli eszközeinek jellegzetességeit. A szlovák klub tagjai folyamatosan bővítik a gyűjteményt.
A gyűjteményt 1990-ben a Kincskereső Általános Iskola egyik, erre a célra biztosított folyosóján rendezték be. Tréfásan a tájház elnevezésre utalva „tájfolyosónak` is becézik. A gyűjtemény tükrözi a galgagutai szlovákok 19. századvégi és 20. századeleji lakáskultúrájának, kismesterségeinek, népviseletének, főbb ház körüli eszközeinek jellegzetességeit. A szlovák klub tagjai folyamatosan bővítik a gyűjteményt.
A gyűjteményt 1990-ben a Kincskereső Általános Iskola egyik, erre a célra biztosított folyosóján rendezték be. Tréfásan a tájház elnevezésre utalva „tájfolyosónak` is becézik. A gyűjtemény tükrözi a galgagutai szlovákok 19. századvégi és 20. századeleji lakáskultúrájának, kismesterségeinek, népviseletének, főbb ház körüli eszközeinek jellegzetességeit. A szlovák klub tagjai folyamatosan bővítik a gyűjteményt.
A Szlovák Tájházban látható tárgyi valóság egyaránt magában foglalja az anyaország és a környező magyarság népi kulturális értékeit. A 17. század végén a törökellenes harcok miatt Békéscsaba elnéptelenedett. A törökök kiűzése után Békés megye a felső-ausztriai származású Harruckern család birtokába került. A család betelepítésekkel pótolta a hiányzó munkaerőt, ezáltal a Felvidékről szlovák családok érkeztek. A Szlovák Tájház épületét Csankó András építette a 18. század második felében. A mai berendezését 1972-ben kapta a Munkácsy Mihály Múzeum múzeumi tárgyaiból, valamint Békéscsaba és vidékén gyűjtött anyagból. A ház egy jómódú szlovák parasztgazda életmódját, lakáskultúráját mutatja be.
A Szlovák Tájházban látható tárgyi valóság egyaránt magában foglalja az anyaország és a környező magyarság népi kulturális értékeit. A 17. század végén a törökellenes harcok miatt Békéscsaba elnéptelenedett. A törökök kiűzése után Békés megye a felső-ausztriai származású Harruckern család birtokába került. A család betelepítésekkel pótolta a hiányzó munkaerőt, ezáltal a Felvidékről szlovák családok érkeztek. A Szlovák Tájház épületét Csankó András építette a 18. század második felében. A mai berendezését 1972-ben kapta a Munkácsy Mihály Múzeum múzeumi tárgyaiból, valamint Békéscsaba és vidékén gyűjtött anyagból. A ház egy jómódú szlovák parasztgazda életmódját, lakáskultúráját mutatja be.
A Szlovák Tájházban látható tárgyi valóság egyaránt magában foglalja az anyaország és a környező magyarság népi kulturális értékeit. A 17. század végén a törökellenes harcok miatt Békéscsaba elnéptelenedett. A törökök kiűzése után Békés megye a felső-ausztriai származású Harruckern család birtokába került. A család betelepítésekkel pótolta a hiányzó munkaerőt, ezáltal a Felvidékről szlovák családok érkeztek. A Szlovák Tájház épületét Csankó András építette a 18. század második felében. A mai berendezését 1972-ben kapta a Munkácsy Mihály Múzeum múzeumi tárgyaiból, valamint Békéscsaba és vidékén gyűjtött anyagból. A ház egy jómódú szlovák parasztgazda életmódját, lakáskultúráját mutatja be.
A Szlovák Tájház berendezése egy 20. század eleji kiskőrösi szlovák jómódú, középparaszt tárgyi világát tárja a látogató elé. A ház külső formája, beosztása és berendezése jól mutatja, hogy a Kiskőrösre települt szlovákság mennyire részese lett a magyar Alföld népi és lakáskultúrájának. Az épületen és a benne lévő tárgyakon a földrajzi meghatározottság dominál és egyes darabokon a díszítés módja utal csak a létrehozók nyelvi különállására. A Szlovák Tájház telkén egy lakóépület, egy nyári konyha, egy gémeskút és néhány gazdasági melléképület található. A főépület konyhából (pitvar, kéményalja), első szobából (tisztaszoba), hátsó szobából (lakószoba), kamrából (kamra) és istállóból áll. A Szent István utcában álló régi, hosszanti elrendezésű parasztház 1976-ban mint Szlovák Tájház nyílt meg a látogatók előtt.
A Szlovák Tájház berendezése egy 20. század eleji kiskőrösi szlovák jómódú, középparaszt tárgyi világát tárja a látogató elé. A ház külső formája, beosztása és berendezése jól mutatja, hogy a Kiskőrösre települt szlovákság mennyire részese lett a magyar Alföld népi és lakáskultúrájának. Az épületen és a benne lévő tárgyakon a földrajzi meghatározottság dominál és egyes darabokon a díszítés módja utal csak a létrehozók nyelvi különállására. A Szlovák Tájház telkén egy lakóépület, egy nyári konyha, egy gémeskút és néhány gazdasági melléképület található. A főépület konyhából (pitvar, kéményalja), első szobából (tisztaszoba), hátsó szobából (lakószoba), kamrából (kamra) és istállóból áll. A Szent István utcában álló régi, hosszanti elrendezésű parasztház 1976-ban mint Szlovák Tájház nyílt meg a látogatók előtt.
A Szlovák Tájház berendezése egy 20. század eleji kiskőrösi szlovák jómódú, középparaszt tárgyi világát tárja a látogató elé. A ház külső formája, beosztása és berendezése jól mutatja, hogy a Kiskőrösre települt szlovákság mennyire részese lett a magyar Alföld népi és lakáskultúrájának. Az épületen és a benne lévő tárgyakon a földrajzi meghatározottság dominál és egyes darabokon a díszítés módja utal csak a létrehozók nyelvi különállására. A Szlovák Tájház telkén egy lakóépület, egy nyári konyha, egy gémeskút és néhány gazdasági melléképület található. A főépület konyhából (pitvar, kéményalja), első szobából (tisztaszoba), hátsó szobából (lakószoba), kamrából (kamra) és istállóból áll. A Szent István utcában álló régi, hosszanti elrendezésű parasztház 1976-ban mint Szlovák Tájház nyílt meg a látogatók előtt.
A Tájház 1997-től várja látogatóit Mátraszentimrén. Az új kiállító hely a Szabadság úton található, ahol eredeti bútorok, használati tárgyak mutatják be a régi idők világát. A kiállított népviseleti ruha több generáción keresztül öröklődött Mátraszentimre asszonyai között. Láthatók még a hagyományos tisztaszoba és század eleji használati eszközök. A tiszta szobában üveg vitrinben került elhelyezésre a község régi esküvői öltözetének másolata, menyasszony és vőlegény ruha. A konyha egyik sarkában kerti szerszámokat is láthatunk.
A Tájház 1997-től várja látogatóit Mátraszentimrén. Az új kiállító hely a Szabadság úton található, ahol eredeti bútorok, használati tárgyak mutatják be a régi idők világát. A kiállított népviseleti ruha több generáción keresztül öröklődött Mátraszentimre asszonyai között. Láthatók még a hagyományos tisztaszoba és század eleji használati eszközök. A tiszta szobában üveg vitrinben került elhelyezésre a község régi esküvői öltözetének másolata, menyasszony és vőlegény ruha. A konyha egyik sarkában kerti szerszámokat is láthatunk.
A Tájház 1997-től várja látogatóit Mátraszentimrén. Az új kiállító hely a Szabadság úton található, ahol eredeti bútorok, használati tárgyak mutatják be a régi idők világát. A kiállított népviseleti ruha több generáción keresztül öröklődött Mátraszentimre asszonyai között. Láthatók még a hagyományos tisztaszoba és század eleji használati eszközök. A tiszta szobában üveg vitrinben került elhelyezésre a község régi esküvői öltözetének másolata, menyasszony és vőlegény ruha. A konyha egyik sarkában kerti szerszámokat is láthatunk.