Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
Országos eseménynaptár
A fagyűjtemény megalapítója dr. Tuzson János egyetemi tanár, aki kísérleti céllal hozta létre a gyűjteményt. Kutatásai során elsősorban a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban (meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnociensis-nek). Emellett csemeteneveléssel és növénynemesítéssel, valamint gyógynövényekkel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) és a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.
A fagyűjtemény megalapítója dr. Tuzson János egyetemi tanár, aki kísérleti céllal hozta létre a gyűjteményt. Kutatásai során elsősorban a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban (meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnociensis-nek). Emellett csemeteneveléssel és növénynemesítéssel, valamint gyógynövényekkel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) és a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.
A fagyűjtemény megalapítója dr. Tuzson János egyetemi tanár, aki kísérleti céllal hozta létre a gyűjteményt. Kutatásai során elsősorban a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban (meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnociensis-nek). Emellett csemeteneveléssel és növénynemesítéssel, valamint gyógynövényekkel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) és a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.
A Tuzson János Botanikus Kert a gyönyörű Sóstói erdő szomszédságában, a Nyíregyházi Főiskola Karainak ölelésében található.
Mindannyiunk felelőssége tovább vinni azt az őseinktől kapott örökséget, amit ők is fontosnak tartottak továbbadni a következő nemzedéknek. A hercegkúti Tündér Pajta ezzel a hitvallással nyitja kapuit és fonja össze a múlt és jelen értékeit.
A Türjei Premontrei Látogatóközpont a csornai premontreiek türjei épületkomplexuma. A középkori templom előzetes regisztrációval látogatható.
A Türr István Múzeum Észak-Bácska, az egykori Bács-Bodrog megye északi részének tájmúzeuma, elsősorban e terület muzeális értékeit gyűjti, dolgozza fel, publikálja és mutatja be a látogatóknak. A bajai múzeum több mint 40 000 darabot számláló régészeti gyűjteményében igen jelentős a népvándorlás kori és az avar leletanyag. E gyűjtemény őrzi az Európában eddig egyetlen, teljes egészében feltárt szarmata temető leleteit.
A Türr István Múzeum Észak-Bácska, az egykori Bács-Bodrog megye északi részének tájmúzeuma, elsősorban e terület muzeális értékeit gyűjti, dolgozza fel, publikálja és mutatja be a látogatóknak. A bajai múzeum több mint 40 000 darabot számláló régészeti gyűjteményében igen jelentős a népvándorlás kori és az avar leletanyag. E gyűjtemény őrzi az Európában eddig egyetlen, teljes egészében feltárt szarmata temető leleteit.
A Türr István Múzeum Észak-Bácska, az egykori Bács-Bodrog megye északi részének tájmúzeuma, elsősorban e terület muzeális értékeit gyűjti, dolgozza fel, publikálja és mutatja be a látogatóknak. A bajai múzeum több mint 40 000 darabot számláló régészeti gyűjteményében igen jelentős a népvándorlás kori és az avar leletanyag. E gyűjtemény őrzi az Európában eddig egyetlen, teljes egészében feltárt szarmata temető leleteit.
Az emlékmű a Sugovica és a Duna összefolyásánál áll. Türr István szabadságharcos halálának 30. évfordulóján, 1938-ban adták át a kőből épült, kör alapú, oszlopos emlékművet, amelynek tetejéről szép kilátás nyílik a Dunára és a Sugovicára.
A Tüskevár Panoptikumban a Fekete István regényeiben megírt, varázslatos Nagyberek kel életre. Az író életét, és a filmgyártás kulisszatitkait bemutató kiállítás után léphetünk, a diórámatechnika segítségével megelevenedő, a Kis-Balatont hűen megidéző panoptikumba. A kis halásztanya nádkunyhóval, készülő halpaprikással, a körülötte forgolódó Matula bácsival, Bütyökkel és Tutajossal idézi fel a Berek egy nyári estéjét.
A Tüskevár Panoptikumban a Fekete István regényeiben megírt, varázslatos Nagyberek kel életre. Az író életét, és a filmgyártás kulisszatitkait bemutató kiállítás után léphetünk, a diórámatechnika segítségével megelevenedő, a Kis-Balatont hűen megidéző panoptikumba. A kis halásztanya nádkunyhóval, készülő halpaprikással, a körülötte forgolódó Matula bácsival, Bütyökkel és Tutajossal idézi fel a Berek egy nyári estéjét.
A Tüskevár Panoptikumban a Fekete István regényeiben megírt, varázslatos Nagyberek kel életre. Az író életét, és a filmgyártás kulisszatitkait bemutató kiállítás után léphetünk, a diórámatechnika segítségével megelevenedő, a Kis-Balatont hűen megidéző panoptikumba. A kis halásztanya nádkunyhóval, készülő halpaprikással, a körülötte forgolódó Matula bácsival, Bütyökkel és Tutajossal idézi fel a Berek egy nyári estéjét.
Tüzelős-ól Múzeum. Sok rendezvény színhelye ez a hangulatos, a múlt századi emlékeket őrző létesítmény. Kellemes atmoszférájának köszönhetően a gyerekek és idősek, egyaránt megtalálják a szórakozási lehetőséget.
1985. május 25-én nyílt meg a Tolna megyei Bonyhád városában a helyi Tűzoltó Múzeum. A budapesti múzeum szakmai felügyeletével és támogatásával működő intézmény egy 144 m2 alapterületű, 28 m2 galériával kiegészített, korábban magtárnak használt épületben nyert elhelyezést.
A Katasztrófavédelem Központi Múzeumát 1955-ben az országos szakmúzeumi hálózat részeként alapították Tűzoltó Múzeum néven. Feladataként a tűzvédelem múltjának tárgyi és írásos emlékeinek gyűjtését, megőrzését, restaurálását, tudományos feldolgozását és bemutatását jelölték meg.
