Irányítószám: 3073 Tar (47.948944092, 19.744491577)
A Zagyva folyó völgyének mátrai oldalán fekszik Tar község. A Pásztói kistérséghez tartozik. A kanyargós Zagyva, a Csevics völgy, a díszletként magasodó 789 méteres Ágasvár, a Mátra nyugati lejtőire jellemző harmonikus hegyoldalak körében Tar község festői környezetbe épült. A Gömör-hegy tövében a Koplaló tanyán, a Kis Zagyva völgyébe vezető út torkolatánál buddhista-templom létesült, amelyet maga a dalai láma avatott fel, s a népszerű sztupa egzotikus látványossága, a buddhista kolostor meditációs központja.
A csendes erdei környezet páratlan kikapcsolódási lehetőséggel. A szálláshely 30 fő elszállásolására alkalmas. Melegítőkonyha, tűzrakóhely is várja a látogatókat.
A Mátra aljában, a Zagyva folyó széles völgyére néző lankáson, egy festői szépségű helyen fekszik a Szkíta és Magyar Szellemiség Kőrösi Csoma Sándor Központ. Nevezetességei a Buddha Park és a Sztúpa, a Nemrót Aranykertje Templom és a Tara Templom. A parkba látogatókat teázó és ajándékbolt is várja.
A fagyűjtemény megalapítója dr. Tuzson János egyetemi tanár, aki kísérleti céllal hozta létre a gyűjteményt. Kutatásai során elsősorban a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban (meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnociensis-nek). Emellett csemeteneveléssel és növénynemesítéssel, valamint gyógynövényekkel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) és a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.
A fagyűjtemény megalapítója dr. Tuzson János egyetemi tanár, aki kísérleti céllal hozta létre a gyűjteményt. Kutatásai során elsősorban a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban (meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnociensis-nek). Emellett csemeteneveléssel és növénynemesítéssel, valamint gyógynövényekkel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) és a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.
A fagyűjtemény megalapítója dr. Tuzson János egyetemi tanár, aki kísérleti céllal hozta létre a gyűjteményt. Kutatásai során elsősorban a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban (meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnociensis-nek). Emellett csemeteneveléssel és növénynemesítéssel, valamint gyógynövényekkel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) és a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.
