Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.

Tolna Megyei Levéltár. A levéltár 1727-től Simontornyán, majd a megyeszékhely Szekszárdra áthelyezésétől, 1780-tól, napjainkban is, a vármegyeháza épületében működik. A levéltár alapvető tevékenysége olyan iratok, illetve írásos emlékek összegyűjtésére irányul, amelyek nélkülözhetetlenek az állampolgári jogok gyakorlása, hivatalos eljárások lefolytatása szempontjából, másrészt a történettudományi kutatások, a nemzeti emlékezet számára szolgáltatnak alapvető fontosságú forrásbázist, illetve kulturális örökségünk egyedi, értékes kincsei közé tartoznak.
Tolna Megyei Levéltár. A levéltár 1727-től Simontornyán, majd a megyeszékhely Szekszárdra áthelyezésétől, 1780-tól, napjainkban is, a vármegyeháza épületében működik. A levéltár alapvető tevékenysége olyan iratok, illetve írásos emlékek összegyűjtésére irányul, amelyek nélkülözhetetlenek az állampolgári jogok gyakorlása, hivatalos eljárások lefolytatása szempontjából, másrészt a történettudományi kutatások, a nemzeti emlékezet számára szolgáltatnak alapvető fontosságú forrásbázist, illetve kulturális örökségünk egyedi, értékes kincsei közé tartoznak.

Tolna Megyei Levéltár. A levéltár 1727-től Simontornyán, majd a megyeszékhely Szekszárdra áthelyezésétől, 1780-tól, napjainkban is, a vármegyeháza épületében működik. A levéltár alapvető tevékenysége olyan iratok, illetve írásos emlékek összegyűjtésére irányul, amelyek nélkülözhetetlenek az állampolgári jogok gyakorlása, hivatalos eljárások lefolytatása szempontjából, másrészt a történettudományi kutatások, a nemzeti emlékezet számára szolgáltatnak alapvető fontosságú forrásbázist, illetve kulturális örökségünk egyedi, értékes kincsei közé tartoznak.

A Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum igen tekintélyes múltra tekint vissza. 1810-ben alapították. Jelenleg a 7. generáció mai napig a régi eszközökkel, gépekkel és több száz különböző mintafával dolgozik. A még műhelyként is működő múzeum csoportosan látogatható tavasztól őszig. A látogatóknak bemutatót tartunk mintázásból,valamint végignézhetik a műhelyt és megismerhetik a gépeket, munkafolyamatokat.
A Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum igen tekintélyes múltra tekint vissza. 1810-ben alapították. Jelenleg a 7. generáció mai napig a régi eszközökkel, gépekkel és több száz különböző mintafával dolgozik. A még műhelyként is működő múzeum csoportosan látogatható tavasztól őszig. A látogatóknak bemutatót tartunk mintázásból,valamint végignézhetik a műhelyt és megismerhetik a gépeket, munkafolyamatokat.

A Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum igen tekintélyes múltra tekint vissza. 1810-ben alapították. Jelenleg a 7. generáció mai napig a régi eszközökkel, gépekkel és több száz különböző mintafával dolgozik. A még műhelyként is működő múzeum csoportosan látogatható tavasztól őszig. A látogatóknak bemutatót tartunk mintázásból,valamint végignézhetik a műhelyt és megismerhetik a gépeket, munkafolyamatokat.

Dr. Tompa Kálmán kiemelkedő magángyűjteménye életjáradék révén került a pécsi Janus Pannonius Múzeumba. Az adomány közel négyszáz darab képzőművészeti alkotásból, néprajzi vonatkozású tárgyból és könyvgyűjteményből állt. Az emlékszoba a könyvtárat, néprajzi gyűjteményének néhány darabját, valamint életrajzi vonatkozású dokumentumait mutatja be.
Dr. Tompa Kálmán kiemelkedő magángyűjteménye életjáradék révén került a pécsi Janus Pannonius Múzeumba. Az adomány közel négyszáz darab képzőművészeti alkotásból, néprajzi vonatkozású tárgyból és könyvgyűjteményből állt. Az emlékszoba a könyvtárat, néprajzi gyűjteményének néhány darabját, valamint életrajzi vonatkozású dokumentumait mutatja be.

Dr. Tompa Kálmán kiemelkedő magángyűjteménye életjáradék révén került a pécsi Janus Pannonius Múzeumba. Az adomány közel négyszáz darab képzőművészeti alkotásból, néprajzi vonatkozású tárgyból és könyvgyűjteményből állt. Az emlékszoba a könyvtárat, néprajzi gyűjteményének néhány darabját, valamint életrajzi vonatkozású dokumentumait mutatja be.

A pitvaros, szabadkéményes-konyhás, rakott tűzhelyes háromosztású ház mintájául Pintér István 1820 körül épült háza szolgált, amely a Hangya-emlékkönyvben is látható. A tisztaszoba, a pitvaros konyha és a hátsó szoba mögött nem kamra van, hanem félig nyitott szín, amelyben a 19. század végi, 20. század eleji mezőgazdasági eszközök, szerszámok kaptak helyet.
A pitvaros, szabadkéményes-konyhás, rakott tűzhelyes háromosztású ház mintájául Pintér István 1820 körül épült háza szolgált, amely a Hangya-emlékkönyvben is látható. A tisztaszoba, a pitvaros konyha és a hátsó szoba mögött nem kamra van, hanem félig nyitott szín, amelyben a 19. század végi, 20. század eleji mezőgazdasági eszközök, szerszámok kaptak helyet.

A pitvaros, szabadkéményes-konyhás, rakott tűzhelyes háromosztású ház mintájául Pintér István 1820 körül épült háza szolgált, amely a Hangya-emlékkönyvben is látható. A tisztaszoba, a pitvaros konyha és a hátsó szoba mögött nem kamra van, hanem félig nyitott szín, amelyben a 19. század végi, 20. század eleji mezőgazdasági eszközök, szerszámok kaptak helyet.