Országos eseménynaptár
Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A Vasvári Sánc Vaskapu környéki szakaszát a Magyar Millennium alkalmából 2000-ben Vasvár Város rekonstruáltatta, s a Szombathelyi Erdészeti Zrt. mellette létesítette a Vaskapu Parkerdőt. A parkerdőben történelmi tanösvényt járhatunk végig, és megismerhető a gyepvasérc fejtés, a kohászat, illetve egy láthatunk egy középkori mintájú földkunyhót is.
A Vasvári Sánc Vaskapu környéki szakaszát a Magyar Millennium alkalmából 2000-ben Vasvár Város rekonstruáltatta, s a Szombathelyi Erdészeti Zrt. mellette létesítette a Vaskapu Parkerdőt. A parkerdőben történelmi tanösvényt járhatunk végig, és megismerhető a gyepvasérc fejtés, a kohászat, illetve egy láthatunk egy középkori mintájú földkunyhót is.
A Vasvári Sánc Vaskapu környéki szakaszát a Magyar Millennium alkalmából 2000-ben Vasvár Város rekonstruáltatta, s a Szombathelyi Erdészeti Zrt. mellette létesítette a Vaskapu Parkerdőt. A parkerdőben történelmi tanösvényt járhatunk végig, és megismerhető a gyepvasérc fejtés, a kohászat, illetve egy láthatunk egy középkori mintájú földkunyhót is.
A Vas Megyei Levéltár 1950-ben Szombathelyi Állami Levéltár néven jött létre. A levéltár, mint megyei közgyűjtemény, 1968. január 1-től Vas Megyei Levéltár néven ismert. Vasvármegye archívumának iratai a XVI. századtól maradtak fenn. Vas megye levéltárában, napjainkban őrzött legértékesebb források a 705 db Mohács előtti középkori oklevél, továbbá a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek, amelyek 1595-től 1849-ig hiánytalanul megvannak.
A Vas Megyei Levéltár 1950-ben Szombathelyi Állami Levéltár néven jött létre. A levéltár, mint megyei közgyűjtemény, 1968. január 1-től Vas Megyei Levéltár néven ismert. Vasvármegye archívumának iratai a XVI. századtól maradtak fenn. Vas megye levéltárában, napjainkban őrzött legértékesebb források a 705 db Mohács előtti középkori oklevél, továbbá a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek, amelyek 1595-től 1849-ig hiánytalanul megvannak.
A Vas Megyei Levéltár 1950-ben Szombathelyi Állami Levéltár néven jött létre. A levéltár, mint megyei közgyűjtemény, 1968. január 1-től Vas Megyei Levéltár néven ismert. Vasvármegye archívumának iratai a XVI. századtól maradtak fenn. Vas megye levéltárában, napjainkban őrzött legértékesebb források a 705 db Mohács előtti középkori oklevél, továbbá a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek, amelyek 1595-től 1849-ig hiánytalanul megvannak.
A Vass Imre-barlang az Aggteleki-karszt egyik legjobban kutatott és negyedik leghosszabb barlangja. Az Aggteleki-karszt egyik legjelentősebb üregrendszere a Jósvafőtől északnyugatra 2 km távolságban, a Tohonya-völgy északi végén nyíló, a Kis-Tohonya-forrás felszín alatti vízrendszerében kialakult Vass Imre-barlang, amely az Aggteleki- és Szlovák-karszt más barlangjaival együtt 1995 óta a világörökség része. 2015. óta az Aggteleki-karsztvidéken lévő Vass Imre-barlang fokozottan védett barlang.
A Vass Imre-barlang az Aggteleki-karszt egyik legjobban kutatott és negyedik leghosszabb barlangja. Az Aggteleki-karszt egyik legjelentősebb üregrendszere a Jósvafőtől északnyugatra 2 km távolságban, a Tohonya-völgy északi végén nyíló, a Kis-Tohonya-forrás felszín alatti vízrendszerében kialakult Vass Imre-barlang, amely az Aggteleki- és Szlovák-karszt más barlangjaival együtt 1995 óta a világörökség része. 2015. óta az Aggteleki-karsztvidéken lévő Vass Imre-barlang fokozottan védett barlang.
A Vass Imre-barlang az Aggteleki-karszt egyik legjobban kutatott és negyedik leghosszabb barlangja. Az Aggteleki-karszt egyik legjelentősebb üregrendszere a Jósvafőtől északnyugatra 2 km távolságban, a Tohonya-völgy északi végén nyíló, a Kis-Tohonya-forrás felszín alatti vízrendszerében kialakult Vass Imre-barlang, amely az Aggteleki- és Szlovák-karszt más barlangjaival együtt 1995 óta a világörökség része. 2015. óta az Aggteleki-karsztvidéken lévő Vass Imre-barlang fokozottan védett barlang.
Mátészalka állomás új felvételi épület utascsarnokának egyik termében állandó vasúti helytörténeti kiállítás látható: „Hazánk – ezen belül Mátészalka és környéke - vasúttörténete”. Az állomásépület előtti téren van kiállítva a 376513 pályaszámú nagyvasúti gőzmozdony. Működési engedély alapján 1984. évtől szakma- és hivatásszeretetből foglalkozunk a keleti régió (szűkebben Mátészalka és környéke) vasúti közlekedésének történeti vonatkozásaival.
Mátészalka állomás új felvételi épület utascsarnokának egyik termében állandó vasúti helytörténeti kiállítás látható: „Hazánk – ezen belül Mátészalka és környéke - vasúttörténete”. Az állomásépület előtti téren van kiállítva a 376513 pályaszámú nagyvasúti gőzmozdony. Működési engedély alapján 1984. évtől szakma- és hivatásszeretetből foglalkozunk a keleti régió (szűkebben Mátészalka és környéke) vasúti közlekedésének történeti vonatkozásaival.
Mátészalka állomás új felvételi épület utascsarnokának egyik termében állandó vasúti helytörténeti kiállítás látható: „Hazánk – ezen belül Mátészalka és környéke - vasúttörténete”. Az állomásépület előtti téren van kiállítva a 376513 pályaszámú nagyvasúti gőzmozdony. Működési engedély alapján 1984. évtől szakma- és hivatásszeretetből foglalkozunk a keleti régió (szűkebben Mátészalka és környéke) vasúti közlekedésének történeti vonatkozásaival.
A szabadtéri Vasúti Járműkiállítás helyszínén a 760 mm nyomtávolságú Nyírvidéki Kisvasútra jellemző járműállomány tekinthető meg. Vontatásra és pályafenntartásra használt mozdonyok, személy- és teherkocsik képezik a gyűjteményt. A szabadtéri járműkiállítás mellett a helyi vasúttörténeti gyűjtemény is megtekinthető. A Vasúti Járműkiállítás egész évben ingyenesen látogatható!
A szabadtéri Vasúti Járműkiállítás helyszínén a 760 mm nyomtávolságú Nyírvidéki Kisvasútra jellemző járműállomány tekinthető meg. Vontatásra és pályafenntartásra használt mozdonyok, személy- és teherkocsik képezik a gyűjteményt. A szabadtéri járműkiállítás mellett a helyi vasúttörténeti gyűjtemény is megtekinthető. A Vasúti Járműkiállítás egész évben ingyenesen látogatható!
A szabadtéri Vasúti Járműkiállítás helyszínén a 760 mm nyomtávolságú Nyírvidéki Kisvasútra jellemző járműállomány tekinthető meg. Vontatásra és pályafenntartásra használt mozdonyok, személy- és teherkocsik képezik a gyűjteményt. A szabadtéri járműkiállítás mellett a helyi vasúttörténeti gyűjtemény is megtekinthető. A Vasúti Járműkiállítás egész évben ingyenesen látogatható!
Haragovics József vasúti lámpákból álló magán gyűjteményét tekinthetik meg a látogatók Fertőszéplakon, a múlt század elején épült tornácos parasztházban. Ilyen, vagy ehhez hasonló gyűjtemény nincs Közép-Európában. A kiállított tárgyak megtekintése során megismerkedhet a látogató azzal a hatalmas változással, amely a vasúti közlekedés hőskorától napjainkig végbement, és láthatja a világító eszközök fejlődését.
Haragovics József vasúti lámpákból álló magán gyűjteményét tekinthetik meg a látogatók Fertőszéplakon, a múlt század elején épült tornácos parasztházban. Ilyen, vagy ehhez hasonló gyűjtemény nincs Közép-Európában. A kiállított tárgyak megtekintése során megismerkedhet a látogató azzal a hatalmas változással, amely a vasúti közlekedés hőskorától napjainkig végbement, és láthatja a világító eszközök fejlődését.
Haragovics József vasúti lámpákból álló magán gyűjteményét tekinthetik meg a látogatók Fertőszéplakon, a múlt század elején épült tornácos parasztházban. Ilyen, vagy ehhez hasonló gyűjtemény nincs Közép-Európában. A kiállított tárgyak megtekintése során megismerkedhet a látogató azzal a hatalmas változással, amely a vasúti közlekedés hőskorától napjainkig végbement, és láthatja a világító eszközök fejlődését.
A múzeum anyagának magját Jóga László gyűjteménye képezi. A múzeum tárgyainak gyűjtése folyamatos, és az eltelt évek alatt jelentősen gyarapodott a gyűjtemény.
Palotabozsokon a vonatközlekedés megszűnt, eredetileg a Pécs–Bátaszék-vasútvonal nem villamosított vonala volt. Az egykori vasútállomás épületében hozták létre a Vasúti Múzeumot, amit folyamatosan fejlesztenek, gyarapitanak és mindezt szeretnék minél szélesebb körben bemutatni. Fontos feladatuk továbbá Palotabozsok hagyományait, múltbeli kincseit, emlékeit feltárni, továbbadni a jövő nemzedék számára. Szeretettel látják a múzeumi látogatókat és mindazokat is, akik szívesen bekapcsolódnának a múzeum körüli munkálatokba.
Palotabozsokon a vonatközlekedés megszűnt, eredetileg a Pécs–Bátaszék-vasútvonal nem villamosított vonala volt. Az egykori vasútállomás épületében hozták létre a Vasúti Múzeumot, amit folyamatosan fejlesztenek, gyarapitanak és mindezt szeretnék minél szélesebb körben bemutatni. Fontos feladatuk továbbá Palotabozsok hagyományait, múltbeli kincseit, emlékeit feltárni, továbbadni a jövő nemzedék számára. Szeretettel látják a múzeumi látogatókat és mindazokat is, akik szívesen bekapcsolódnának a múzeum körüli munkálatokba.
Palotabozsokon a vonatközlekedés megszűnt, eredetileg a Pécs–Bátaszék-vasútvonal nem villamosított vonala volt. Az egykori vasútállomás épületében hozták létre a Vasúti Múzeumot, amit folyamatosan fejlesztenek, gyarapitanak és mindezt szeretnék minél szélesebb körben bemutatni. Fontos feladatuk továbbá Palotabozsok hagyományait, múltbeli kincseit, emlékeit feltárni, továbbadni a jövő nemzedék számára. Szeretettel látják a múzeumi látogatókat és mindazokat is, akik szívesen bekapcsolódnának a múzeum körüli munkálatokba.
A Kazincbarcikai Vasútállomáson látható állandó kiállításon magyar vasúti rangjelzőkből, karszalagokból, egyenruhákból és kitüntetésekből láthatunk egy összeállítást. A kiállítás külön kérésre tekinthető meg. Belépődíj nincs, önkéntes adományokat, felajánlásokat megköszönnek a szervezők.
Dombóváron az első állandó vasúttörténeti kiállítás létrehozása Beles Lajos (Szőny, 1941 – Dombóvár, 2007) főművezető nevéhez fűződik, aki - egyéb sokoldalú munkássága mellett munkatársakkal, vasútbarátokkal és Harangozó László vontatási főnök támogatásával - a Vontatási Főnökség épületében (1987-1988-ban) megnyithatta a sokak által várva-várt kiállítást.
Dombóváron az első állandó vasúttörténeti kiállítás létrehozása Beles Lajos (Szőny, 1941 – Dombóvár, 2007) főművezető nevéhez fűződik, aki - egyéb sokoldalú munkássága mellett munkatársakkal, vasútbarátokkal és Harangozó László vontatási főnök támogatásával - a Vontatási Főnökség épületében (1987-1988-ban) megnyithatta a sokak által várva-várt kiállítást.
Dombóváron az első állandó vasúttörténeti kiállítás létrehozása Beles Lajos (Szőny, 1941 – Dombóvár, 2007) főművezető nevéhez fűződik, aki - egyéb sokoldalú munkássága mellett munkatársakkal, vasútbarátokkal és Harangozó László vontatási főnök támogatásával - a Vontatási Főnökség épületében (1987-1988-ban) megnyithatta a sokak által várva-várt kiállítást.
