Látnivaló

A Zalaszántón felépített Béke Sztúpa Európa legnagyobb, kelet-európai első ilyen jellegű szentélye. Buddhista békeszentély. A vallás szabályai szerint készült.

A ház 1885-ben már állt. Egészen 2008-ig lakott volt. A Zala-völgyére jellemző tagolódás figyelhető meg: lopott tornác, tiszta szoba-konyha-hátsó szoba-kamra-istálló-pajta. Az első traktus a két világháború közti időszaknak megfelelően van berendezve, a középparaszti létet mutatja be . A kamra bemutatja a paraszti élet használati tárgyait, szerszámait. Itt látható a kertészeti kiállítás, grafikus növényi ábrázolások. Az istálló átalakult Buday-teremmé és állandó kiállításként a Zalaszentgyörgyi történelmet bemutató kép sorozat látható itt. A pajta használati eszközöket mutat be. A portán kültéri kemence, kukorica góré, méhes, hidas (ól) látható. A hátsó kertben régi gyümölcsfajták és gyógynövénykert található.

Zala megye keleti szélén, Zalavár-Vársziget területén található a Zalavári Történelmi Emlékpark. A Várszigeten az 1990-es évekig a természet vette át az uralkodó szerepet, csak az 1938-ban emelt Szent István emlékmű jelezte a hely elfeledett jelentőségét. A Történelmi Emlékparkban végzett régészeti, környezetrendezési és építészeti munkák után az Árpád-kori alapokon felfalazott Szent István kápolna, a Cirill-Metód emlékmű, és a Szent Adorján Bazilika vált bemutathatóvá. A Szent István kápolna az elkövetkező négy évben egy-egy zalai művész által készített műalkotással, szoborral gazdagodott. Majd felépült Makovecz Imre Ybl és Kossuth díjas építész által tervezett Millenniumi Emléképület is.

Állandó kiállítása egy jobbágycsalád háza 1847-ből. Jómódú parasztcsalád életkörülményei, brendezési tárgyak, gazdálkodás eszközei.

Székesfehérvártól pár percre, a Vértes lábánál, Zámoly település szívében található a Madárpark, melyben jelenleg több, mint 70 fajta díszmadár található. Örömmel várnak minden madárbarátot.

A világ első olyan állandó kiállítása, ahol Földünk országainak zászlói, címerei láthatók. A zászlók, címerek többsége jelenleg is használatos, de érdekességképpen olyan jelképek is bemutatásra kerülnek, amelyek politikai változásokat tükröznek.

A Zempléni Múzeum a szerencsi Rákóczi-várban kapott helyet. A várat a középkori bencés kolostor helyén építtette 1557-ben Némethy Ferenc. A szépen felújított épületegyüttesben több kiállítást is láthatunk a vár és a kistérség történeti emlékeiből.

Rudabányácskán a Szlovák tájház muzeális kiállítóhely, a Zempléni Szlovákok Néprajzi Gyűjteményének ad otthont. A modern kor követelményeinek megfelelően mutatja be a szlovák nemzetiség múltbéli hétköznapjait. A tisztaszoba szekrényei nyitott állapotban vannak, egy - egy tematikus kiállítóhelyként szerepel. Láthatjuk például a Rozmaring Asszonykórus tevékenységét bemutató Közösség szekrény, a Színpadi kellékek szekrényét, de a helyi szlovákság felekezeti hovatartozásának egyes mozzanatait ismertető Vallási szekrény. A lakószoba fonószobává alakult át, hiszen a gyűjteményben számos, a szövés-fonás hagyományát alátámasztó tárgy található meg. A Tájház a közösségépítés színtere is, hagyományőrző programokat szerveznek, ahol a generációk együtt ápolják kultúrájukat.

A Zenetörténeti múzeum és szakkönyvtár a Budai Várban, az MTA BTK Zenetudományi Intézet osztályaként működik. Feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje.

A Zengő 682 méteres csúcsán, 22 méter magas, acélszerkezetes, vadonatúj, toronyház-magasságú kilátó épült, mely a lombkoronaszint fölött, páratlan körpanorámát nyújt a kirándulóknak. A Zengőn álló új kilátóból tiszta időben akár a Badacsonyt, a Drávát kísérő ártéri erdőket és a horvátországi Papuk-hegységet is láthatjuk.