Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
Országos eseménynaptár
A Sáfrány utca összefüggő barlanglakásai a helyi önkormányzat tulajdonában vannak, helyi védelem alatt állnak. A barlanglakásokban kialakított helytörténeti gyűjtemény és az épített örökség együttese nyújt egyedi élményt az idelátogatóknak. Részei a népi bemutató helyiségek, kézműves műhelyek, népi kézművességet oktató termek, borbemutató termek, és a domboldalban egy kis szabadtéri színpad. A Tarna völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidékének felső rétegét képező tufakő könnyen vágható, jól faragható. Természetes állapotában jó vízzáró. A Bükkalján ma 18 barlanglakásos település ismert. A 19. sz. közepén 33 barlanglakás volt található Egerszalókon. Némelyiket még a 60-as években is lakták, vannak amiket ma is használnak pl. nyári konyhának.
A Sáfrány utca összefüggő barlanglakásai a helyi önkormányzat tulajdonában vannak, helyi védelem alatt állnak. A barlanglakásokban kialakított helytörténeti gyűjtemény és az épített örökség együttese nyújt egyedi élményt az idelátogatóknak. Részei a népi bemutató helyiségek, kézműves műhelyek, népi kézművességet oktató termek, borbemutató termek, és a domboldalban egy kis szabadtéri színpad. A Tarna völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidékének felső rétegét képező tufakő könnyen vágható, jól faragható. Természetes állapotában jó vízzáró. A Bükkalján ma 18 barlanglakásos település ismert. A 19. sz. közepén 33 barlanglakás volt található Egerszalókon. Némelyiket még a 60-as években is lakták, vannak amiket ma is használnak pl. nyári konyhának.
A Sáfrány utca összefüggő barlanglakásai a helyi önkormányzat tulajdonában vannak, helyi védelem alatt állnak. A barlanglakásokban kialakított helytörténeti gyűjtemény és az épített örökség együttese nyújt egyedi élményt az idelátogatóknak. Részei a népi bemutató helyiségek, kézműves műhelyek, népi kézművességet oktató termek, borbemutató termek, és a domboldalban egy kis szabadtéri színpad. A Tarna völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidékének felső rétegét képező tufakő könnyen vágható, jól faragható. Természetes állapotában jó vízzáró. A Bükkalján ma 18 barlanglakásos település ismert. A 19. sz. közepén 33 barlanglakás volt található Egerszalókon. Némelyiket még a 60-as években is lakták, vannak amiket ma is használnak pl. nyári konyhának.
A 18. század végén Bonyhád mezővárosban nyitotta meg a Dél-Dunántúlon a hódoltság utáni első orgonaépítő műhelyt Róth József.
Budapesttől 80 km-re Nagybörzsönyben található a hegyvidéki hangulatú, családias Bárókút Lovastanya és Állatpark. Házi és egyéb egzotikus állatok várják a vendégeket. A Bárókút Lovastanya és Állatsimogató csak előzetes időpont egyeztetéssel látogatható!
A Bársony István Emlékház a környék erdő - és vadgazdálkodásának múltját és jelenét mutatja be. A helyszín választása nem véletlen, ugyanis itt hozta létre a grófi Károlyi család az ország egyik első vadaskertjét, amelynek ispánja volt Bársony János, Bársony István édesapja.
A Bartók 1 galériában kizárólag csoportos képzőművészeti kiállítások láthatóak. Igyekszünk bemutatni a Kárpát -medence régióinak művészeti életét akképpen, hogy adott régiók művészeti egyesületeit, művésztelepeit hívjuk kiállítani.
Budapest 2. kerületének zöldövezetében található a Bartók Béla Emlékház, elsősorban a zeneszerző életművével foglalkozó koncertek, ismeretterjesztő előadások, filmvetítések és múzeumpedagógiai rendezvények helyszíne. Az Emlékház szobáiból kialakított hangversenyterem rendszeres komolyzenei koncertek helyszíne, ahol fiatal, tehetséges muzsikusok, neves előadóművészek kamaraegyüttesek lépnek fel. Az Emlékház zeneműboltjában Bartók-könyvek, -kották, CD-k, DVD-k, képeslapok, prospektusok, vásárolhatók. Szeretettel várjuk meghirdetett programjainkon!
Budapest 2. kerületének zöldövezetében található a Bartók Béla Emlékház, elsősorban a zeneszerző életművével foglalkozó koncertek, ismeretterjesztő előadások, filmvetítések és múzeumpedagógiai rendezvények helyszíne. Az Emlékház szobáiból kialakított hangversenyterem rendszeres komolyzenei koncertek helyszíne, ahol fiatal, tehetséges muzsikusok, neves előadóművészek kamaraegyüttesek lépnek fel. Az Emlékház zeneműboltjában Bartók-könyvek, -kották, CD-k, DVD-k, képeslapok, prospektusok, vásárolhatók. Szeretettel várjuk meghirdetett programjainkon!
Budapest 2. kerületének zöldövezetében található a Bartók Béla Emlékház, elsősorban a zeneszerző életművével foglalkozó koncertek, ismeretterjesztő előadások, filmvetítések és múzeumpedagógiai rendezvények helyszíne. Az Emlékház szobáiból kialakított hangversenyterem rendszeres komolyzenei koncertek helyszíne, ahol fiatal, tehetséges muzsikusok, neves előadóművészek kamaraegyüttesek lépnek fel. Az Emlékház zeneműboltjában Bartók-könyvek, -kották, CD-k, DVD-k, képeslapok, prospektusok, vásárolhatók. Szeretettel várjuk meghirdetett programjainkon!
Borsodszirák központjában, a község közintézményei által körbefogott területen található a Bartók Béla Emlékpark. A parkban Bartók Béla szobra mellett, sétányok, pihenőpadok és kandelláberek találhatók, míg a peremterületen kulturált parkolók teszik kényelmessé a park megközelítését.
A Tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott katolikus lakosság jellegzetes paraszti portáját: lakóházát, gazdasági épületeit és a 19. század végén felvirágzó népviseltet mutatja be, ahol azonban a kisebb lélekszámú református lakosság népi kultúrájának tárgyi emlékei is helyet kaptak. A tájház leggazdagabb anyag a textilgyűjtemény, benne a református és katolikus lakosság viseletével, szőtteseivel, hímzéseivel és csipkéivel. A háztartásban és a gazdaságban használt eszközök egykori helyükön, a konyhában, kamrában, pajtában, fészerben és a présházban idézik a múltat. A kézműves műhelyben állandó tojáskiállítás látható, valamint ez a helyiség teret biztosít a mai hagyományőrzésnek. A foglalkozásokon a látogató megismerkedhet a bátai katolikusok körében ismert csipke-varrással, a viaszos tojásírással, valamint szövéssel, fonással, népi gyermejátékok készítésével.
A Tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott katolikus lakosság jellegzetes paraszti portáját: lakóházát, gazdasági épületeit és a 19. század végén felvirágzó népviseltet mutatja be, ahol azonban a kisebb lélekszámú református lakosság népi kultúrájának tárgyi emlékei is helyet kaptak. A tájház leggazdagabb anyag a textilgyűjtemény, benne a református és katolikus lakosság viseletével, szőtteseivel, hímzéseivel és csipkéivel. A háztartásban és a gazdaságban használt eszközök egykori helyükön, a konyhában, kamrában, pajtában, fészerben és a présházban idézik a múltat. A kézműves műhelyben állandó tojáskiállítás látható, valamint ez a helyiség teret biztosít a mai hagyományőrzésnek. A foglalkozásokon a látogató megismerkedhet a bátai katolikusok körében ismert csipke-varrással, a viaszos tojásírással, valamint szövéssel, fonással, népi gyermejátékok készítésével.
A Tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott katolikus lakosság jellegzetes paraszti portáját: lakóházát, gazdasági épületeit és a 19. század végén felvirágzó népviseltet mutatja be, ahol azonban a kisebb lélekszámú református lakosság népi kultúrájának tárgyi emlékei is helyet kaptak. A tájház leggazdagabb anyag a textilgyűjtemény, benne a református és katolikus lakosság viseletével, szőtteseivel, hímzéseivel és csipkéivel. A háztartásban és a gazdaságban használt eszközök egykori helyükön, a konyhában, kamrában, pajtában, fészerben és a présházban idézik a múltat. A kézműves műhelyben állandó tojáskiállítás látható, valamint ez a helyiség teret biztosít a mai hagyományőrzésnek. A foglalkozásokon a látogató megismerkedhet a bátai katolikusok körében ismert csipke-varrással, a viaszos tojásírással, valamint szövéssel, fonással, népi gyermejátékok készítésével.
Az 1982-ben épült, eredeti külsejét megőrző rangos német parasztház a városban élő három jelentős lélekszámú népcsoport (sváb, bukovinai székely és felvidéki magyar) hétköznap és ünnepen használt tárgyainak, tárgy együtteseinek.
A várkastélyról már 1498-ban említést tesznek a korabeli feljegyzések. Minden valószínűség szerint 1549-ben e kastélyban folyt az Erdély és Magyarország egyesítéséről szóló tárgyalás Fráter György és Ferdinánd király megbízottjai között.
