Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A település fölé magasodó dombtetőn álló millenniumi kilátóból csodálatos panoráma nyílik a falura és a Bükkaljára. A hatszögletű kilátó a millennium évében épült. Földön álló mellvédjét bogácsi kőből rakták. A kilátóról letekintve láthatjuk Bogácsot és a környék településeit. Északi irányban a déli Bükk évszázados erdőkkel borított szépsége fogja meg tekintetünket. Dél felé tekintve pedig az Északi-középhegység alatt elterülő Dél-Borsodi Mezőségig és a Hevesi-síkságig is elláthatunk.
A település fölé magasodó dombtetőn álló millenniumi kilátóból csodálatos panoráma nyílik a falura és a Bükkaljára. A hatszögletű kilátó a millennium évében épült. Földön álló mellvédjét bogácsi kőből rakták. A kilátóról letekintve láthatjuk Bogácsot és a környék településeit. Északi irányban a déli Bükk évszázados erdőkkel borított szépsége fogja meg tekintetünket. Dél felé tekintve pedig az Északi-középhegység alatt elterülő Dél-Borsodi Mezőségig és a Hevesi-síkságig is elláthatunk.
A település fölé magasodó dombtetőn álló millenniumi kilátóból csodálatos panoráma nyílik a falura és a Bükkaljára. A hatszögletű kilátó a millennium évében épült. Földön álló mellvédjét bogácsi kőből rakták. A kilátóról letekintve láthatjuk Bogácsot és a környék településeit. Északi irányban a déli Bükk évszázados erdőkkel borított szépsége fogja meg tekintetünket. Dél felé tekintve pedig az Északi-középhegység alatt elterülő Dél-Borsodi Mezőségig és a Hevesi-síkságig is elláthatunk.
Szekszárd-Szőlőhegyen két népi műemlék jellegű épületben, eredeti környezetben Sárközt bemutató néprajzi magángyűjtemény látható. A műemlék épület az 1800-as években épült. Bogár István (1923-1990) néptanító, népművelő és néprajzkutató az alapítója a néprajzi gyűjteménynek. Lelkesen kutatta a Sárköz lakóinak hagyományait, népszokásait. 1967-ben alapította meg a Bogár Tanya elnevezésű néprajzi gyűjteményt, melyet jelenleg lánya Bogár Éva tanárnő gondoz.
Szekszárd-Szőlőhegyen két népi műemlék jellegű épületben, eredeti környezetben Sárközt bemutató néprajzi magángyűjtemény látható. A műemlék épület az 1800-as években épült. Bogár István (1923-1990) néptanító, népművelő és néprajzkutató az alapítója a néprajzi gyűjteménynek. Lelkesen kutatta a Sárköz lakóinak hagyományait, népszokásait. 1967-ben alapította meg a Bogár Tanya elnevezésű néprajzi gyűjteményt, melyet jelenleg lánya Bogár Éva tanárnő gondoz.
Szekszárd-Szőlőhegyen két népi műemlék jellegű épületben, eredeti környezetben Sárközt bemutató néprajzi magángyűjtemény látható. A műemlék épület az 1800-as években épült. Bogár István (1923-1990) néptanító, népművelő és néprajzkutató az alapítója a néprajzi gyűjteménynek. Lelkesen kutatta a Sárköz lakóinak hagyományait, népszokásait. 1967-ben alapította meg a Bogár Tanya elnevezésű néprajzi gyűjteményt, melyet jelenleg lánya Bogár Éva tanárnő gondoz.
A Tájház épülete egy hármas osztatu tornácos parasztház , tiszta szoba pitvar kamra, a XIX. század végén épült. Kő alapon, vastag vályog falakkal, gerendás mennyezettel rendelkezik, a pitvarban szabad-tűzhelyre utaló kéménnyel. A régi nádfedést cserép váltotta, de az udvaron helyreállították az ásott kutat, gémeskúttá alakítva, a régi időkben használatos deszka kerítéssel és kapukkal látták el.
A Tájház épülete egy hármas osztatu tornácos parasztház , tiszta szoba pitvar kamra, a XIX. század végén épült. Kő alapon, vastag vályog falakkal, gerendás mennyezettel rendelkezik, a pitvarban szabad-tűzhelyre utaló kéménnyel. A régi nádfedést cserép váltotta, de az udvaron helyreállították az ásott kutat, gémeskúttá alakítva, a régi időkben használatos deszka kerítéssel és kapukkal látták el.
A Tájház épülete egy hármas osztatu tornácos parasztház , tiszta szoba pitvar kamra, a XIX. század végén épült. Kő alapon, vastag vályog falakkal, gerendás mennyezettel rendelkezik, a pitvarban szabad-tűzhelyre utaló kéménnyel. A régi nádfedést cserép váltotta, de az udvaron helyreállították az ásott kutat, gémeskúttá alakítva, a régi időkben használatos deszka kerítéssel és kapukkal látták el.
Bogyiszló település sokáig sziget volt, minden oldalról víz vette körül. Az 1956-os jegesár katasztrófát csak néhány épület élte túl, pl. az 1910-es években épült ház, amelyen visszaállították egy archív fotó alapján az eredeti oromzatot, zsalukat, lábazatot. A ház előző, német tulajdonosa az épületet átalakította, bár az eredeti tagolását megtartotta: tisztaszoba – konyha – hálószoba. Most ez a három helység az, mely enteriőrként berendezve várja a látogatókat.
Bogyiszló település sokáig sziget volt, minden oldalról víz vette körül. Az 1956-os jegesár katasztrófát csak néhány épület élte túl, pl. az 1910-es években épült ház, amelyen visszaállították egy archív fotó alapján az eredeti oromzatot, zsalukat, lábazatot. A ház előző, német tulajdonosa az épületet átalakította, bár az eredeti tagolását megtartotta: tisztaszoba – konyha – hálószoba. Most ez a három helység az, mely enteriőrként berendezve várja a látogatókat.
Bogyiszló település sokáig sziget volt, minden oldalról víz vette körül. Az 1956-os jegesár katasztrófát csak néhány épület élte túl, pl. az 1910-es években épült ház, amelyen visszaállították egy archív fotó alapján az eredeti oromzatot, zsalukat, lábazatot. A ház előző, német tulajdonosa az épületet átalakította, bár az eredeti tagolását megtartotta: tisztaszoba – konyha – hálószoba. Most ez a három helység az, mely enteriőrként berendezve várja a látogatókat.
A Bókay-kert a kerület mindenki által ismert parkja, számos helyi rendezvény helyszíne. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ennyire változatos programokat, kikapcsolódási és sportolási lehetőségeket biztosító helyszín nincs több a fővárosban. A 16 hektáros árnyas park területén stranddal, uszodával, focipályákkal, dísztavakkal, teniszpályával, a téli és nyári szezonban is használható sípályával és még számtalan sportolásra, lazításra lehetőséget biztosító létesítménnyel várja a látogatókat, illetve kuriózumként a rendezvényhelyszín palettán a bérlőket is.
A Bókay-kert a kerület mindenki által ismert parkja, számos helyi rendezvény helyszíne. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ennyire változatos programokat, kikapcsolódási és sportolási lehetőségeket biztosító helyszín nincs több a fővárosban. A 16 hektáros árnyas park területén stranddal, uszodával, focipályákkal, dísztavakkal, teniszpályával, a téli és nyári szezonban is használható sípályával és még számtalan sportolásra, lazításra lehetőséget biztosító létesítménnyel várja a látogatókat, illetve kuriózumként a rendezvényhelyszín palettán a bérlőket is.
A Bókay-kert a kerület mindenki által ismert parkja, számos helyi rendezvény helyszíne. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ennyire változatos programokat, kikapcsolódási és sportolási lehetőségeket biztosító helyszín nincs több a fővárosban. A 16 hektáros árnyas park területén stranddal, uszodával, focipályákkal, dísztavakkal, teniszpályával, a téli és nyári szezonban is használható sípályával és még számtalan sportolásra, lazításra lehetőséget biztosító létesítménnyel várja a látogatókat, illetve kuriózumként a rendezvényhelyszín palettán a bérlőket is.
A falu feletti szőlőhegyről szép kilátás nyílik a Balaton nyugati medencéjére. A Bokrosi-hegy keleti lejtői Balatonkeresztúrhoz, nyugati lejtői Balatonberényhez tartoznak. Az egész hegyet behálózó földutak mentén egymást érik a helybéliek pincéi, megművelt földjei. Érdemes akár gyalog, akár kerékpárral bebarangolni a környéket. Az önkormányzat helyi védelem alá vett itt huszonkét régi pincét, mint a népi építészet utolsó tanúit.
A falu feletti szőlőhegyről szép kilátás nyílik a Balaton nyugati medencéjére. A Bokrosi-hegy keleti lejtői Balatonkeresztúrhoz, nyugati lejtői Balatonberényhez tartoznak. Az egész hegyet behálózó földutak mentén egymást érik a helybéliek pincéi, megművelt földjei. Érdemes akár gyalog, akár kerékpárral bebarangolni a környéket. Az önkormányzat helyi védelem alá vett itt huszonkét régi pincét, mint a népi építészet utolsó tanúit.
A falu feletti szőlőhegyről szép kilátás nyílik a Balaton nyugati medencéjére. A Bokrosi-hegy keleti lejtői Balatonkeresztúrhoz, nyugati lejtői Balatonberényhez tartoznak. Az egész hegyet behálózó földutak mentén egymást érik a helybéliek pincéi, megművelt földjei. Érdemes akár gyalog, akár kerékpárral bebarangolni a környéket. Az önkormányzat helyi védelem alá vett itt huszonkét régi pincét, mint a népi építészet utolsó tanúit.
Szentkút-völgy (a hagyomány Szentlaposnak nevezi a helyet) története szorosan összefonódik Ecséd község, illetve a környező települések helytörténetével, népi- és vallási hagyományaival. A szenthely története a XIX. századig nyúlik vissza, írásos dokumentumok és régi katonai térképek igazolják a hely létezését, ahol a Szűzanya kinyilatkoztatásakor az imádságot és a bűnbánatot kérte gyermekeitől. Könnycseppjeiből forrás keletkezett, amelytől a régi időkben és napjainkban is betegek gyógyulnak.
Szentkút-völgy (a hagyomány Szentlaposnak nevezi a helyet) története szorosan összefonódik Ecséd község, illetve a környező települések helytörténetével, népi- és vallási hagyományaival. A szenthely története a XIX. századig nyúlik vissza, írásos dokumentumok és régi katonai térképek igazolják a hely létezését, ahol a Szűzanya kinyilatkoztatásakor az imádságot és a bűnbánatot kérte gyermekeitől. Könnycseppjeiből forrás keletkezett, amelytől a régi időkben és napjainkban is betegek gyógyulnak.
Szentkút-völgy (a hagyomány Szentlaposnak nevezi a helyet) története szorosan összefonódik Ecséd község, illetve a környező települések helytörténetével, népi- és vallási hagyományaival. A szenthely története a XIX. századig nyúlik vissza, írásos dokumentumok és régi katonai térképek igazolják a hely létezését, ahol a Szűzanya kinyilatkoztatásakor az imádságot és a bűnbánatot kérte gyermekeitől. Könnycseppjeiből forrás keletkezett, amelytől a régi időkben és napjainkban is betegek gyógyulnak.
Boldog község lakossága a mai napig hűen ápolja a hagyományokat, őrzi népviseletét. A boldogi ember méltán büszke népviseletére, melyet sokan még ma is hordanak a faluban. A falusi közösség számára az 1871-ben épített tájház testesíti meg mindazt a történelmi-néprajzi örökséget, melyet őseinktől kaptak.
Boldog község lakossága a mai napig hűen ápolja a hagyományokat, őrzi népviseletét. A boldogi ember méltán büszke népviseletére, melyet sokan még ma is hordanak a faluban. A falusi közösség számára az 1871-ben épített tájház testesíti meg mindazt a történelmi-néprajzi örökséget, melyet őseinktől kaptak.
Boldog község lakossága a mai napig hűen ápolja a hagyományokat, őrzi népviseletét. A boldogi ember méltán büszke népviseletére, melyet sokan még ma is hordanak a faluban. A falusi közösség számára az 1871-ben épített tájház testesíti meg mindazt a történelmi-néprajzi örökséget, melyet őseinktől kaptak.
Repüljön vissza a fenséges múltba és látogasson el a Zemplén kapujában fekvő Boldogkő várába! Szeretettel várjuk! Boldogkő várában egész évben régészeti- és hadtörténeti kiállítás, pénztörténeti kiállítás, zászló- és címerkiállítás, kovácsműhely és várbörtön, valamint Közép-Európa legnagyobb, a magyar történelem híres csatáit bemutató ólomkatona kiállítása várja a látogatókat. Az újjáépített XIV. századi palotaszárny is látogatható.
Repüljön vissza a fenséges múltba és látogasson el a Zemplén kapujában fekvő Boldogkő várába! Szeretettel várjuk! Boldogkő várában egész évben régészeti- és hadtörténeti kiállítás, pénztörténeti kiállítás, zászló- és címerkiállítás, kovácsműhely és várbörtön, valamint Közép-Európa legnagyobb, a magyar történelem híres csatáit bemutató ólomkatona kiállítása várja a látogatókat. Az újjáépített XIV. századi palotaszárny is látogatható.
Repüljön vissza a fenséges múltba és látogasson el a Zemplén kapujában fekvő Boldogkő várába! Szeretettel várjuk! Boldogkő várában egész évben régészeti- és hadtörténeti kiállítás, pénztörténeti kiállítás, zászló- és címerkiállítás, kovácsműhely és várbörtön, valamint Közép-Európa legnagyobb, a magyar történelem híres csatáit bemutató ólomkatona kiállítása várja a látogatókat. Az újjáépített XIV. századi palotaszárny is látogatható.
Boldogkőváraljai Tájházban a helytörténeti gyűjtemény mellett bemutatják a Zempléni-hegység természeti értékeit, régi és közelmúltbeli használati eszközöket, például egy komplett kovácsműhelyt.
