Bodajki Mindenkor Segítő Szűz Mária-kegyhely
A helyi hagyomány szerint államalapító királyunk, Szent István által is már látogatott bodajki kegyhely újkori felvirágoztatása a településen 1695-ben megjelenő kapucinus szerzeteseknek köszönhető. A koldulórendi barátok vélhetően a középkori alapokra kápolnát építettek, amelybe a környékbeli falvakba betelepített német ajkú lakosság körében nagy tiszteletnek örvendő Segítő Szűz Mária kegyképét . Várjuk a kedves zarándokokat országunk legősibb kegyhelyére. Kegyhelyünk a csodálatos kegytemplomból, a hozzá épült kapucinus rendházból, egy meghitt zarándokudvarból és egy festőien szép kálváriából áll. Bejelentkezni személyesen, vagy telefonon lehet. helyezték el.
Bodajki Mindenkor Segítő Szűz Mária-kegyhely
Történetünk és látnivalóink
A hely a felszentelésétől kezdve vonzotta a zarándokokat, akik fogadására 1728 és 1742 között felépült a ma is látható barokk templom. A templomhoz szervesen kapcsolódó plébániaépület 1755-ben épült kapucinus rendházként. A kolostor kertjéből leválasztott zarándokudvart, benne a hűs vizű forrással, valamint a szomszédos Kálvária-hegyre vezető keresztutat szintén a 18. század közepén alakították ki. Mindezek jelentős szereppel bírtak a zarándokok számának folyamatos gyarapodásában.
Miután II. József király a szerzetesrendek jó részének működését betiltotta, 1788-ban a kapucinusok Bodajkot is elhagyták, a plébániát pedig a székesfehérvári egyházmegye vette át. A kegyhely töretlen népszerűsége miatt a zarándokudvart 1939 és 1942 között átépítették, bővítették. Az elmúlt évtizedben az épületek és környékük egészét átfogó fejlesztések történtek, amelyek nyomán kegytemplomunk ismét méltóvá vált, hogy elfoglalja helyét az ország legjelentősebb zarándokhelyei között.
Az épületegyüttesben a Vértesi esperesi kerület I. lelkipásztori körzetének központjaként működő Bodajki Plébánia Hivatal mellett helyet kapott még a kegyhely történetét bemutató állandó kiállítás is, a templom hajdani kriptájához kapcsolódóan pedig egy urnatemető.
A plébániaudvaron található egykori gazdasági épületben a Bodajki Helytörténeti Egyesület által működtetett Élet-Kép-Tár kiállítótér tekinthető meg.
A kegyhelyhez tartozik még a korábbi templomkert déli végébe 1930-ban épített katolikus iskola épületében kialakított Szent Imre Zarándokház.
Szeretettel fogadjuk az ide zarándokló, imádkozni vágyó embereket. Szeretettel állunk rendelkezésre gyóntatásban, szentmise imádkozásában, ájtatosságok végzésében, lelkigyakorlatok, lelki napok szervezésében. Lehetőség van kis orgonakoncert megtartására csoportoknak.
Harangjátékunk minden páros órában egyházi és világi dallamokat játszik. Lehetőség van mosdó használatára az ideérkezőknek, 5 női és 3 férfi illetve egy mozgáskorlátozott toalett áll rendelkezésre. Ezentúl lehetőség van a kolostor pincéjében 60 főig étkeztetésre is.
A részletekről érdeklődjenek elektronikus postán, vagy telefonon.
A kegytemplom szent hely, ezért kérjük kedves látogatóinkat, legyenek figyelemmel arra, hogy ruházatuk és viselkedésük megfeleljen a templom méltóságának! Hiányos vagy a templomhoz nem illő öltözetben látogatókat nem engedünk be!
Templomunk egész évben látogatható!
Ha a templomajtót zárva találja, kérjük a templom melletti plébánia épültben csöngessen, és lehetőség szerint kinyitjuk a templomot, körbevezetjük Önöket.
A bodajki kegyhely rövid története
Bodajk a Bakony keleti lábánál, a Móri-árok peremén fekszik. A terület természeti adottságai az embert már az írott történelem előtti korban letelepedésre ösztönözték. A hely legjelentősebb vonzerejét az itt fakadó állandó és bő vízű karsztforrások jelentették.
A település első írásos említésével a 12. század végén találkozunk. A johannita lovagrend Szent Istvánról nevezett székesfehérvári házának tett korábbi uralkodói adományokat III. Béla király 1193-ban oklevéllel erősítette meg. Az ebben felsorolt birtokok között olvashatjuk több környékbeli településsel együtt Bodajk nevét is, Bodogth formában. A falu a török hódításig a johanniták birtoka maradt.
Székesfehérvár 1543. évi elestével a város tágabb környéke, így Bodajk is a hódoltság részévé vált. Lakossága megfogyatkozott, majd a 17. század végi felszabadító háborúk során a település el is néptelenedett. A török kor után a terület a csókakői váruradalom része lett, amelyet 1691-ben Johann Hochburg vásárolt meg I. Lipót királytól.
Az új birtokközpontba, Mórra a család 1695-ben kapucinus szerzeteseket hívott, a birtokra pedig németeket telepítettek be. Az uradalom 1752-ben aztán öt családtag között megosztva öröklődött tovább: Bodajk Hochburg Anna Máriának, Berényi György feleségének jutott osztályrészül. Ő és utódai folytatták annak a 17. század végén megkezdett munkának a támogatását, aminek eredményeként a Bodajkon időközben megépült kegytemplom jelentős vonzáskörű zarándokhellyé vált. A bodajki egyház középkori történetére vonatkozóan egykorú forrással sajnos nem rendelkezünk, csupán feltételezhetjük, hogy a birtokos johanniták templomról és temetőről is gondoskodtak. A helyi plébániatemplom első és egyetlen középkori említése 1434-ből maradt fenn, amely szerint néhány erre járó katona a plébániára összehordott, valamint a jobbágyok házaiban talált javakat elrabolta.
A templom írott története a 17. század végén kezdődik. A móri kapucinusok, akik a bodajki plébánia jogait is megkapták Széchényi Pál veszprémi püspöktől, azonnal felfigyeltek a település adottságaira, minderről pedig részletesen be is számoltak a kolostoruk életét dokumentáló háztörténetben. Az 1696-ban mindössze tizenegy református család által lakott Bodajk két szempontból is érdekes volt számukra: egyrészt a bőséges vízhozamú, gyógyvízként is használt forrás keltette fel a figyelmüket, amely igen alkalmasnak tűnt egy kallómalom működtetésére, másrészt pedig a mellette talált kápolna romjai. Ez utóbbit a megtelepedést részletesen leíró forrás a helybeliek szóbeszédére hivatkozva egy Szent István korában Szűz Mária tiszteletére szentelt, és az államalapító király által is gyakran látogatott helyként mutatja be.
„Igen gyakran hallotta a felette tisztelendő Willibald kapucinus atya a beszélgető parasztoktól, hogy milyen csodálatos hely volt már Szent István király idejében Bodajk: egyrészt a forrás, másrészt a kápolna miatt, amit abban az időben Szűz Mária tiszteletére szenteltek. Továbbá hogy Szent István különös tisztelettel viseltetett a hely iránt, kiváltképpen háború idején, amikor a törökök és tatárok ostromolták Székesfehérvárt. És miután István király a kevés katolikussal nem tudott ellenállni, bizodalmát ebbe a kápolnába vetette, úgy hogy miután ájtatoskodott, felment a templom melletti dombra, és az ellenség felé keresztet mutatva, valamennyiüket megfutamította.”
Bodajk újkori katolikus életének megteremtője a móri kapucinus házfőnök, páter Steyri Willibald volt. Tevékenységének köszönhetően rögtön a móri megtelepedést követően megkezdődött a bodajki Mária-kegyhely kiépítése is, amely a helyben lakók katolizálására, az újonnan érkező telepesek integrálására, de a kapucinus jövedelmek gyarapítására is alkalmas volt. A kultusz számára páter Willibald Bécsben oltárképet is készíttetett, mégpedig a betelepülők által jól ismert passaui Segítő Szűz Mária képének másolatát. Az 1697-re elkészülő kápolna azonban a meginduló zarándoklatok következtében hamarosan szűknek bizonyult, így a bővítés igénye már az 1720-as években felmerült. A jelenleg is álló új templomot, melynek építője Häzinger Pál kőművesmester volt, végül 1742. szeptember 30-án szentelte fel Berényi Zsigmond pécsi püspök. A templombelső díszítése ugyan igénybe vett még néhány évtizedet, de 1786-ra a festés is elkészült Franz Xaver Bucher és Hesz János Mihály munkája nyomán.
A kapucinus rendet II. József király eltörölte, a szerzeteseknek 1788. után a bodajki rendházukat is el kellett hagyniuk. A plébániát azóta a székesfehérvári egyházmegye papsága látja el, méltó módon követve az alapító atyák lelkiségét. A zarándoklatok, búcsújárások számának növekedése miatt Shvoy Lajos megyéspüspök szorgalmazására az 1930-as évektől megindult a kegyhely átépítése, bővítése. Az Urbányi Vilmos tervei alapján megvalósuló munka megáldására 1948 szeptemberében került sor Mindszenty József bíboros prímás jelenlétében, aki a Boldogasszony-év keretében tízezres hallgatóság előtt celebrált Bodajkon szentmisét. A fejlesztés hetven évvel később, Spányi Antal főpásztor támogatásával teljesedhetett ki. A 2016-tól teljes körűen megújuló kegyhely napjainkban régi fényét visszanyerve, de a 21. századi követelményeknek megfelelően várja látogatóit, Segítő Szűz Mária tisztelőit, hogy ismét elfoglalhassa méltó helyét szűkebb és tágabb környezetének vallásos életében
Forrás: A kegyhely sajtóanyaga és honlapja
2024.01.01 - 2024.12.31 |
Sandokán Panzió Étterem Bodajk
Minden kedves vendégünket szeretettel várjuk a festői környezetben lévő - a Bakonyi dombokkal szemben a Vértes lábánál elhelyezkedő - SANDOKAN panzió-étteremben. Székesfehérvárhoz közel, a nagyváros zajától mégis távol.
Sandokán Panzió Étterem Bodajk
Minden kedves vendégünket szeretettel várjuk a festői környezetben lévő - a Bakonyi dombokkal szemben a Vértes lábánál elhelyezkedő - SANDOKAN panzió-étteremben. Székesfehérvárhoz közel, a nagyváros zajától mégis távol.
Bodajk programok 2024. Rendezvények, fesztiválok 2024. december 5. (csütörtök)
Mikulásváró koncert
Bodajk szép természeti környezetben, túraútvonalak mentén fekszik. A volt kőfejtőben található Szoborpark lehetőséget nyújtva szabadtéri kiállítások, rendezvények megtartására. Az itt található állandó kiállítást Barka László szobrász munkái adják. A Bodajki Vadászkastélyban látható Európa egyik ...
Advent Bodajk 2024 2024. december 8. (vasárnap)
Adventi programok az ünnep négy vasárnapján a Bodajki Segítő Szűz Mária-kegyhelyen.
Zarándoklat 2024 2024.12.29. (vasárnap) - 2025.01.01. (szerda)
Szilveszteri 3Szentkút Zarándoklat
A zarándoklat vagy zarándokút egy hívő vagy zarándok által tett vallási vagy spirituális jelentőségű utazás egy szentnek tartott bizonyos helyre.
Bodajki Mindenkor Segítő Szűz Mária-kegyhely
A helyi hagyomány szerint államalapító királyunk, Szent István által is már látogatott bodajki kegyhely újkori felvirágoztatása a településen 1695-ben megjelenő kapucinus szerzeteseknek köszönhető. A koldulórendi barátok vélhetően a középkori alapokra kápolnát építettek, amelybe a környékbeli ...
Bodajki Vadászkastély
A Bodajki Vadászkastélyban látható Európa egyik legszínvonalasabb és legkorszerűbb, interaktív vadászati kiállítása. A kiállítás élményszerűen mutatja be a vadvilág szépségét, értékeit, a vadászat kultúráját, valamint a természetvédelem fontosságát. Felejthetetlen élmény családoknak, iskolai ...