Látnivaló

Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot. A kastély mai külseje az 1870-es neogótikus stílusú átépítéskor alakult ki. Az egyemeletes épület szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai, a karcsú tornyok, támpillérek, fiatornyok, pártázatok együttese igazi romantikus hangulatot teremt.

A parkban 132 féle tűlevelű és 88 féle lomblevelű fát ültettek el. Tavasszal, az azáleák virágzásakor az arborétum valódi tündérkertté változik, de a jegenye-, mamut- és a mocsári fenyők állományai egész évben különleges látványosságot kínálnak. A 2000-től 2004-ig tartó aszályos időjárás következtében a szúkárosítás az arborétum magvát képező lucfenyvesben mintegy 10 hektáron a fák tömeges pusztulását okozta. Azóta az elpusztult fák helyére a szúkárnak ellenálló fákat, cserjéket ültettek.

Hazánkban egyedülálló, de még Európában is ritkaságnak számít a Záborszky Pincészetben átadott a Borváros, ahol hazánk híres borvidékeivel ismerkedhetünk meg. A skanzenszerűen kialakított Borutcában tíz - badacsonyi, balatonboglári, egri, etyek-budai, mecsek-aljai, somlói, soproni szekszárdi, tokaj-hegyaljai és villányi - borvidéket járhatunk végig, csodálhatjuk a tájegységekre jellemző pincék homlokzatát. A többi,12 híres bortermelő vidékünk egyedi pincéit pedig videón nézhetjük meg.

Budafok-Tétény alatt mintegy 110 km pince- és üregrendszer húzódik. A város leginkább egy ementáli sajthoz hasonlít. 1947-ben háromszáz barlanglakásban még több mint ezer ember élt. Az 1971-ben megnyitott kiállítás Tóth Győzőné egykori otthonát mutatja be eredeti bútoraival és használati tárgyaival. A Barlanglakás Emlékkiállítás 2013 decembere óta a Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Kulturális Központ egyik telephelye. A látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges.

Az ország egyik leggazdagabb arborétuma övezi a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó Szent István Egyetem Budai Campusának épületegyüttesét. Az arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. Az arborétum jelenlegi növényanyaga csaknem 2000 fásszárú dísznövény fajt és fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250-féle egyéb évelő dísznövényt foglal magában. Felismerve kiemelkedő dendrológiai értékeit, környezetvédelmi jelentőségét, a magyar kertészeti felsőoktatásban betöltött fontos szerepét, a főváros vezetése 1975. március 5-én kelt határozatával az Arborétum területét természetvédelmi területté nyilvánította.

A Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület megújult Látogatóközpontja minden korosztály számára tartogat izgalmakat.

Kemotaxonómiai Botanikus Kertünk elrendezésének alapjául a növényekben termelődő kémiai anyagokat veszi figyelembe. Ez Magyarországon egyedülálló, de még világszerte is csupán néhány kemotaxonómiai alapú élőnövény-bemutatót ismerünk. Kertünkben kb. 900 taxon (faj, alfaj, változat, fajta) él, ezzel a kisebb botanikus kertek közé tartozik. Gyűjtőköre az említett módon igen speciális, kiegészül a hazai védett gyógynövényflóra, a tradicionális Kárpát-medencei gyógynövény-fajták és a közeli Pilis-Visegrádi hegység jellemző gyógynövényeinek gyűjtésével és – ezzel párhuzamosan – megőrzésével.

Néprajzi múzeum. Tájház. Az 1820-30-as évekre teszik a németek Budakalászra települését Üröm, Borosjenő és más Buda körül fekvő községekből. Kezdetben mezőgazdasági tevékenységet folytattak, azonban az 1882-es filoxéra végett vetett a híres bortermelésnek. 1888 nyarán megindult a Budapest-Szentendre közötti HÉV-közlekedés, amely a budakalásziak számára is megkönnyítette a főváros szaporodó iparvállalatainál a munkavállalást.

Az 55 éve alapított Budakeszi Erdészeti Arborétum a Budai Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területe. Kiváló kikapcsolódási lehetőséget nyújt a kirándulni vágyóknak. Az itt eltöltött nyugodt séták mellett a folyamatosan fejlődő, eszközrendszerében bővülő játszótér, valamint a színes programok kínálnak lehetőséget az aktív kikapcsolódásra.

A Budakeszi Herbárium élőgyűjteménye országosan (Tápiószelén) regisztrált, nemzetközileg is jegyzett génmegőrző állomány. Szakirányú (pl. erdészeti, kertészeti) diákok, de végzettek számára is tanulságos itt egy olyan növényközösség megismerése, amelynek célja, hogy a jelen környezeti (benne éghajlati) körülmények között kiválóan meghonosítható, kár- és kórokozóktól mentes, szelektált, eddig az országban kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert fákat és cserjéket mutasson be. A Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány Budakeszi Herbárium tanösvényének korszerűsítésével és kibővítésével célunk a látogatószám növelése. A 200 folyóméter pallós rendszerű tanösvény kiépítése, valamint a csatlakozó 600 méter hosszú, részben természetes erdőn átvezető további tanösvény szakasz kéregforgácsos lefedése nagymértékben javítja a terület áttekinthetőségét és bejárhatóságát.