Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
A miskolci Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló fő tevékenységi köre oktatási, közművelődési és ismeretterjesztő feladatok ellátása a csillagászat és az űrkutatás terén.
Budapesten a belváros legfrissebb galériája.
A Nógrád megyei Szügy közelében található 265 méter magas Dudáska-hegyen, a Cserhát lankáin épült fel a kilátó, melyről megcsodálhatjuk a változatos nógrádi tájat.
A Gerecse nyugati vonulatában található Dunaalmási Kőpite-túrakörök tanösvény több, mint 9 km hosszan kanyarog, és 32 állomásával vezet végig bennünket az egykori római úton, régi kőbányákon át a Kőpite tetejéig, ahonnan lélegzetelállító körpanoráma tárul a szemünk elé.
A hagyományos mezőföldi lakóház vert falú, nyeregteteje náddal fedett, padlója döngölt földpadló. A 18-19. századra a lakóépület három helyiségből állt. A ház rövid végével merőlegesen helyezkedett el az utca felé, bejárata az udvar felől nyílt. Az utca felőli első helyisége a szoba, a második a konyha volt, melynek bejárati ajtó felőli részét pitvarnak nevezzük. A ház harmadik helyisége a kamra. A jelenleg kiállítóhelyként is működő tájház helyiségiben a mindennapi élet használati tárgyai és hagyományos viseletek láthatók. Külön helyiség áll rendelkezésre kézműves –és néprajzi foglalkozások megtartására gyerekek illetve kisebb csoportok számára.
A hagyományos mezőföldi lakóház vert falú, nyeregteteje náddal fedett, padlója döngölt földpadló. A 18-19. századra a lakóépület három helyiségből állt. A ház rövid végével merőlegesen helyezkedett el az utca felé, bejárata az udvar felől nyílt. Az utca felőli első helyisége a szoba, a második a konyha volt, melynek bejárati ajtó felőli részét pitvarnak nevezzük. A ház harmadik helyisége a kamra. A jelenleg kiállítóhelyként is működő tájház helyiségiben a mindennapi élet használati tárgyai és hagyományos viseletek láthatók. Külön helyiség áll rendelkezésre kézműves –és néprajzi foglalkozások megtartására gyerekek illetve kisebb csoportok számára.
A hagyományos mezőföldi lakóház vert falú, nyeregteteje náddal fedett, padlója döngölt földpadló. A 18-19. századra a lakóépület három helyiségből állt. A ház rövid végével merőlegesen helyezkedett el az utca felé, bejárata az udvar felől nyílt. Az utca felőli első helyisége a szoba, a második a konyha volt, melynek bejárati ajtó felőli részét pitvarnak nevezzük. A ház harmadik helyisége a kamra. A jelenleg kiállítóhelyként is működő tájház helyiségiben a mindennapi élet használati tárgyai és hagyományos viseletek láthatók. Külön helyiség áll rendelkezésre kézműves –és néprajzi foglalkozások megtartására gyerekek illetve kisebb csoportok számára.
Gazdag gyűjtemény híradástechnikai eszközökből: telefonokból, rádiókból, gramofonokból. Számtalan kisebb-nagyobb tárgy teszi színessé a kiállítást: motorkerékpár, traktor, cséplőgép, repülőgép hajtómű, távíró, régi számítógép, 1945 előtti hanglemezek.
Érkezz meg városunkba, Lábatlanra, a Duna és a Gerecse-hegység ölelésében fekvő kisvárosba. Csodás természeti adottságait szeretnénk most megmutatni Neked. Az egykori lábatlani postakocsi épület történelemmel átitatott termeit, 5 tematikus részre bontottuk. A kiállításunk egyedülálló kísérletet tesz arra, hogy élvezetesen, és izgalmas környezetben mutassa be a természeti értékeinket, és felhívja a figyelmet a globális klimatikus változások káros hatásaira. Ökológiai lábnyomunk egyre nagyobb, amelyet csak odafigyeléssel és tudatos életmódváltással tudunk optimalizálni. Látogatóközpontunkban ahhoz adunk segítséget, hogy önállóan is el tudjon mindenki indulni a változás felé vezető úton.
Érkezz meg városunkba, Lábatlanra, a Duna és a Gerecse-hegység ölelésében fekvő kisvárosba. Csodás természeti adottságait szeretnénk most megmutatni Neked. Az egykori lábatlani postakocsi épület történelemmel átitatott termeit, 5 tematikus részre bontottuk. A kiállításunk egyedülálló kísérletet tesz arra, hogy élvezetesen, és izgalmas környezetben mutassa be a természeti értékeinket, és felhívja a figyelmet a globális klimatikus változások káros hatásaira. Ökológiai lábnyomunk egyre nagyobb, amelyet csak odafigyeléssel és tudatos életmódváltással tudunk optimalizálni. Látogatóközpontunkban ahhoz adunk segítséget, hogy önállóan is el tudjon mindenki indulni a változás felé vezető úton.
Érkezz meg városunkba, Lábatlanra, a Duna és a Gerecse-hegység ölelésében fekvő kisvárosba. Csodás természeti adottságait szeretnénk most megmutatni Neked. Az egykori lábatlani postakocsi épület történelemmel átitatott termeit, 5 tematikus részre bontottuk. A kiállításunk egyedülálló kísérletet tesz arra, hogy élvezetesen, és izgalmas környezetben mutassa be a természeti értékeinket, és felhívja a figyelmet a globális klimatikus változások káros hatásaira. Ökológiai lábnyomunk egyre nagyobb, amelyet csak odafigyeléssel és tudatos életmódváltással tudunk optimalizálni. Látogatóközpontunkban ahhoz adunk segítséget, hogy önállóan is el tudjon mindenki indulni a változás felé vezető úton.
A DunaPart Galéria 2001 januárjában alakult, azzal a céllal, hogy a kortárs képzőművészeti alkotások, egyre meghatározóbb szerephez jussanak az emberek mindennapi életében, környezetükben, otthonukban, munkahelyeiken. Támogatni, és ezáltal elérni, hogy a festészet, a kisplasztika, a kerámia eredeti díszítő funkcióját visszanyerve, minél több otthon enteriőrjét varázsolja még bensőségesebbé, meghittebbé.
A DunaPart Galéria 2001 januárjában alakult, azzal a céllal, hogy a kortárs képzőművészeti alkotások, egyre meghatározóbb szerephez jussanak az emberek mindennapi életében, környezetükben, otthonukban, munkahelyeiken. Támogatni, és ezáltal elérni, hogy a festészet, a kisplasztika, a kerámia eredeti díszítő funkcióját visszanyerve, minél több otthon enteriőrjét varázsolja még bensőségesebbé, meghittebbé.
A DunaPart Galéria 2001 januárjában alakult, azzal a céllal, hogy a kortárs képzőművészeti alkotások, egyre meghatározóbb szerephez jussanak az emberek mindennapi életében, környezetükben, otthonukban, munkahelyeiken. Támogatni, és ezáltal elérni, hogy a festészet, a kisplasztika, a kerámia eredeti díszítő funkcióját visszanyerve, minél több otthon enteriőrjét varázsolja még bensőségesebbé, meghittebbé.
A Pataji Múzeumot 1959-ben Pastyik István történelemtanár alapította meg, aki közel 40 évig volt a Pataji Múzeum igazgatója. Az 1960-as évek derekán rendbe hozták a parasztházat és az istállóját. 1968 nyarán pataji tájházként ünnepélyesen megnyitották. A Múzeum látogatható épületei: unitárius templom (időszaki kiállítások) és tájház (állandó kiállítás).
A Pataji Múzeumot 1959-ben Pastyik István történelemtanár alapította meg, aki közel 40 évig volt a Pataji Múzeum igazgatója. Az 1960-as évek derekán rendbe hozták a parasztházat és az istállóját. 1968 nyarán pataji tájházként ünnepélyesen megnyitották. A Múzeum látogatható épületei: unitárius templom (időszaki kiállítások) és tájház (állandó kiállítás).
A Pataji Múzeumot 1959-ben Pastyik István történelemtanár alapította meg, aki közel 40 évig volt a Pataji Múzeum igazgatója. Az 1960-as évek derekán rendbe hozták a parasztházat és az istállóját. 1968 nyarán pataji tájházként ünnepélyesen megnyitották. A Múzeum látogatható épületei: unitárius templom (időszaki kiállítások) és tájház (állandó kiállítás).
A dunaszentbenedeki Tájház a szerencse háza. A benne lakók paraszti világfelfogása érintetlenül őrizte meg az utókor számára a XIX. század végi Dunaszenbenedek házformáját és lakberendezését. Az egyedül élő, a nagyszüleinél nevelkedett Kun Rozália ragaszkodott a család hagyományos értékeihez, nem vett tudomást a körülötte változó világról. A ház homlokzatai és a tető héjazata kivételével eredeti szépségében vészelte át a falusi házak átalakításának divatját, még az elektromos áramot sem vezették be. A Tájház berendezésében máshonnét gyűjtött tárgyak nincsenek.
A dunaszentbenedeki Tájház a szerencse háza. A benne lakók paraszti világfelfogása érintetlenül őrizte meg az utókor számára a XIX. század végi Dunaszenbenedek házformáját és lakberendezését. Az egyedül élő, a nagyszüleinél nevelkedett Kun Rozália ragaszkodott a család hagyományos értékeihez, nem vett tudomást a körülötte változó világról. A ház homlokzatai és a tető héjazata kivételével eredeti szépségében vészelte át a falusi házak átalakításának divatját, még az elektromos áramot sem vezették be. A Tájház berendezésében máshonnét gyűjtött tárgyak nincsenek.
A dunaszentbenedeki Tájház a szerencse háza. A benne lakók paraszti világfelfogása érintetlenül őrizte meg az utókor számára a XIX. század végi Dunaszenbenedek házformáját és lakberendezését. Az egyedül élő, a nagyszüleinél nevelkedett Kun Rozália ragaszkodott a család hagyományos értékeihez, nem vett tudomást a körülötte változó világról. A ház homlokzatai és a tető héjazata kivételével eredeti szépségében vészelte át a falusi házak átalakításának divatját, még az elektromos áramot sem vezették be. A Tájház berendezésében máshonnét gyűjtött tárgyak nincsenek.
