Dornyay Béla Múzeum Salgótarján

Az intézmény által őrzött gyűjtemények: a Dornyay Béla Múzeum őrzi a megye történetére vonatkozó történeti, képzőművészeti és irodalomtörténeti gyűjteményeket, valamint 2013-tól a megyei régészeti feltárások anyagát és néprajzi gyűjtőkörrel is bővült. 2009-ig Mikszáth és Madách hagyatékok gyűjtésének országos hatókörével is rendelkezett.

A Dornyai Béla Múzeum állandó kiállításai

Dornyay Béla Múzeum Képtára

A Dornyay Béla Múzeum Képtára az intézmény képzőművészeti gyűjteményének legértékesebb egységére, az ún. Mihályfi-gyűjteményre épül. Mihályfi Ernő (1898-1972) jeles publicista a gyűjteményét elsődlegesen a két világháború között tevékenykedő, kiemelkedő hazai, elsődlegesen avantgárd alkotók – Uitz Béla, Derkovits Gyula, Mattis Teutsch János, Pór Bertalan stb. – művei alkotják, de találkozhatunk sajátos életutat bejáró alkotók (Gulácsy Lajos, Mednyánszky László, Rippl-Rónai József stb.) festményeivel, grafikáival is.

Nógrád az újkorban

Történeti kiállítás 7 képben. A gazdag anyagból építkező kiállítás történeti áttekintést nyújt Nógrád megyéről, a köznemesi és vármegyei világtól a modernizáció világán át a háborúk és forradalmak koráig, majd az alkotó szellem napvilágának emlékeivel zárul. Bevezetőjében bemutatja az itt élőket a kőkorszaktól a népvándorlás korán át a honfoglaló magyarokig.

Szabadtéri kiállítóhely

Az egykor a salgótarjáni acélgyárban szolgálatot teljesítő szertartályos tolató gőzmozdony évtizedek óta hozzátartozik Salgótarján főtéri vasútállomásához, így a városkép meghatározó eleme. 2016-ban társat kapott: a síküveggyárban, majd az acélgyárban üzemben lévő dízelmechanikus tolató mozdonyt, mely 1963-ban került a helyi síküveggyárba a vállalat megrendelésére, és amely 1970-es évek végéig látta el feladatát. Ekkortól az acélgyárba került, ahol a gyár felszámolásáig alkalmazták.

A mozdonyt civil kezdeményezésre vásárolta meg a Dornyay Béla Múzeum, s a MÁV ajánlására, illetve a MÁV segítő közreműködésével a főtéri vasútállomáson helyeztünk el. A mozdony felújítását helyi vasutasok végezték, önzetlenül, önerőből, óriási lelkesedéssel.   Ezáltal a magyar műszaki örökség egy helytörténeti jelentőséggel bíró darabját sikerül megmenteni. Különlegességnek számít majd, hogy egy vasútállomáson két történeti jelentőségű mozdony látható.

Szabadtéri kiállítóhely
MÁV Vasútállomás
3100 Salgótarján

BÁNYÁSZATI KIÁLLÍTÓHELY

Az egykori salgótarjáni bányakolónia területén, a Veremoldal keleti szélén található Európa második, hazánk első, természetes, földalatti szénbányászati múzeuma. A Bányászati kiállítóhelyet mint a nógrádi szénmedence múltját, műszaki emlékeit, a szénbányászat 19-20. századi technológiáját gyűjtő, őrző és bemutató intézményt, a város szívében található József lejtős akna eredeti, épségben lévő vágatrendszerében alakították ki.

A lejtős akna a hajdani József akna (1879-1905) és Károly akna (1889-1914) visszahagyott kis pillérrészek, vetőközök alsó padját művelte 1937-1951 között. Költséges meddővágatokat hajtott, régi fejtési területeket harántolt, sok vizet emelt. Egyike volt a legdrágább, vízveszélyes üzemeknek, ám szenének jó minősége indokolta üzemben tartását. Végtelenkötelű szállítás húzta ki a szénnel rakott csilléket a salgótarján-zagyvapálfalvai keskenynyomtávú iparvasút szintjére, s innen villamos mozdonyok vitték a baglyasaljai rakodóra. Napi termelése 20 vagon „karós szén" (az alsópadi félterméket a bányászok karóval jelölték meg) volt, s az üveggyár generátorában használták fel. A József lejtős akna fennállásának 14 éve alatt, 776 000 tonna szenet termelt.

Az 1951-es felhagyás után a még épségben megmaradt felsőbb szinti vágatok a központi bányamentő állomás gyakorló tárnájaként működött, fenntartott és szellőztetett bányatérségként. Az 1962-től meginduló munkálatok során, a vágatok egy részét múzeumi bemutatás céljára alakították át oly módon, hogy megőrizzék annak bánya jellegét. 1965. április 30.-án nyitották meg hazánk első, földalatti bányászati múzeumát, melyet 1980-ban ipari műemlékké nyilvánítottak.

A múzeum látogatója bányatérségekben jár, amelyet számára alakítottak, bővítettek ki. Láthatja a vágathajtást, nyomon követheti a fejtési-jövesztési munkát, a csákánnyal való jövesztést, a fúró-robbantó, majd a fejtőkalapácsos munkán keresztül a maróhengeres frontfejtésig. Ugyancsak megtekintheti a rakodó és szállító munka változatainak fejlődését.A Nógrádi Szénbányák 1992-ben felszámolás alá került, majd 1993. április 1.-én, a Nógrád Megyei Önkormányzat átvette a Salgótarjáni Bányamúzeumot, és a Nógrádi Történeti Múzeum kezelésébe adta.

1995-ben megújult a külszíni géppark, és átadásra került a felszíni új történeti kiállítás Nógrád megye szénbányászatának történetéről. 2000. december 1-én avatták fel a külszíni géppark új egységét a lejtősakna bejárata előtt. 2001-ben egy méretarányos aknatorony felállításával bővült a géppark. 2005-ben pedig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Alfa programjának támogatásával nyitották meg az új, hiteles műszaki és élményszerű elemek bevonásával felújított állandó földalatti kiállítóhelyet. A Dornyay Béla Múzeum kiállítóhelyének fenntartója Salgótarján Megyei Jogú Város. 2018-ban a Kubinyi Ágoston Program keretében korszerűsítésre került a földfelszíni állandó kiállítás és egy modern, interaktív tárlattal várja a látogatókat. Salgótarján Megyei Jogú Város jóvoltából a Bányászati kiállítóhelyhez került egy újabb épület, mely a közeljövőben megvalósuló fejlesztések során újul majd meg és kap funkciót.

A Dornyay Béla Múzeum  Bányászati Kiállítóhely állandó kiállítása 2018. december 7-étől látogatható.

Bányászati Kiállítóhely
Zemlinszky Rezső út 1.
3100 Salgótarján

Forrás: a múzeum honlapja