Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A tájház a falu központjában, a Fő utcán, a település régi építésű részén található. Tipikus gazdagparaszti lakóépület, a hozzákapcsolódó, vele egy fedél alatt lévő gazdasági épületekkel. A lakóépület építője több mint 10 kh saját földön gazdálkodott az 1920-as évekig. Az épület 1895-ben a család tulajdonában lévő telekre épült. Az építő fia mintegy 32-33 kh-on gazdálkodó középbirtokos lett a XX. század közepére.
A tájház a falu központjában, a Fő utcán, a település régi építésű részén található. Tipikus gazdagparaszti lakóépület, a hozzákapcsolódó, vele egy fedél alatt lévő gazdasági épületekkel. A lakóépület építője több mint 10 kh saját földön gazdálkodott az 1920-as évekig. Az épület 1895-ben a család tulajdonában lévő telekre épült. Az építő fia mintegy 32-33 kh-on gazdálkodó középbirtokos lett a XX. század közepére.
A tájház a falu központjában, a Fő utcán, a település régi építésű részén található. Tipikus gazdagparaszti lakóépület, a hozzákapcsolódó, vele egy fedél alatt lévő gazdasági épületekkel. A lakóépület építője több mint 10 kh saját földön gazdálkodott az 1920-as évekig. Az épület 1895-ben a család tulajdonában lévő telekre épült. Az építő fia mintegy 32-33 kh-on gazdálkodó középbirtokos lett a XX. század közepére.

Hazánkban a nemzeti örökséget és az egyetemes kultúrát képviselő műtárgyállomány jelentős része egyházi tulajdonban van: ezek nyilvántartása, gondozása és tudományos feldolgozása mind az egyház, mind az állam közös érdeke. Kulturális életünk egészére nézve egyre nélkülözhetetlenebb, hogy a szakrális - nem egyszer történelmi - hagyományokat őrző értékek szerves részeivé váljanak a tudományos kutatásnak és a hazai közművelődésnek.
Hazánkban a nemzeti örökséget és az egyetemes kultúrát képviselő műtárgyállomány jelentős része egyházi tulajdonban van: ezek nyilvántartása, gondozása és tudományos feldolgozása mind az egyház, mind az állam közös érdeke. Kulturális életünk egészére nézve egyre nélkülözhetetlenebb, hogy a szakrális - nem egyszer történelmi - hagyományokat őrző értékek szerves részeivé váljanak a tudományos kutatásnak és a hazai közművelődésnek.

Hazánkban a nemzeti örökséget és az egyetemes kultúrát képviselő műtárgyállomány jelentős része egyházi tulajdonban van: ezek nyilvántartása, gondozása és tudományos feldolgozása mind az egyház, mind az állam közös érdeke. Kulturális életünk egészére nézve egyre nélkülözhetetlenebb, hogy a szakrális - nem egyszer történelmi - hagyományokat őrző értékek szerves részeivé váljanak a tudományos kutatásnak és a hazai közművelődésnek.

A gyűjtemény 1992-ben a cikádori apátság alapításának 850. évfordulójára készült, s Bátaszék egyházi emlékeit mutatja be. A textíliák közül figyelmet érdemelnek a régi zászlók. A Szent Orbán pápát ábrázoló 18. századi zászló érdekessége, hogy az akkori Bátaszék ott látható a Szent pápa lábainál. A Szent Katalint ábrázoló zászló a 19. század elejéről származik, 1848-ból a bátaszéki céheké, a 19. század végéről pedig a Máriazelli-társulat festett zászlója. Figyelmet érdemel a 18. század közepéről származó arannyal dúsan hímzett miseruha is.
A gyűjtemény 1992-ben a cikádori apátság alapításának 850. évfordulójára készült, s Bátaszék egyházi emlékeit mutatja be. A textíliák közül figyelmet érdemelnek a régi zászlók. A Szent Orbán pápát ábrázoló 18. századi zászló érdekessége, hogy az akkori Bátaszék ott látható a Szent pápa lábainál. A Szent Katalint ábrázoló zászló a 19. század elejéről származik, 1848-ból a bátaszéki céheké, a 19. század végéről pedig a Máriazelli-társulat festett zászlója. Figyelmet érdemel a 18. század közepéről származó arannyal dúsan hímzett miseruha is.

A gyűjtemény 1992-ben a cikádori apátság alapításának 850. évfordulójára készült, s Bátaszék egyházi emlékeit mutatja be. A textíliák közül figyelmet érdemelnek a régi zászlók. A Szent Orbán pápát ábrázoló 18. századi zászló érdekessége, hogy az akkori Bátaszék ott látható a Szent pápa lábainál. A Szent Katalint ábrázoló zászló a 19. század elejéről származik, 1848-ból a bátaszéki céheké, a 19. század végéről pedig a Máriazelli-társulat festett zászlója. Figyelmet érdemel a 18. század közepéről származó arannyal dúsan hímzett miseruha is.

A tájház emléket állít az eleki, illetve általában a cigányságnak. A hálószobában a bútorok mellett láthatjuk azokat a kegytárgyakat is, melyek a cigányság vallásosságát fejezik ki. A konyhában érdekes megnézni a kenyérsütéssel kapcsolatos használati eszközöket, de itt láthatók azok a gyékényből készült tárgyak is, melyeket egykoron az eleki cigányok készítettek. A kamrában főképpen olyan használati eszközöket láthatnak az érdeklődők, amelyek szintén az egykori eleki cigányságra volt jellemző, pl. fúrók, különböző nádvágó eszközök.
A tájház emléket állít az eleki, illetve általában a cigányságnak. A hálószobában a bútorok mellett láthatjuk azokat a kegytárgyakat is, melyek a cigányság vallásosságát fejezik ki. A konyhában érdekes megnézni a kenyérsütéssel kapcsolatos használati eszközöket, de itt láthatók azok a gyékényből készült tárgyak is, melyeket egykoron az eleki cigányok készítettek. A kamrában főképpen olyan használati eszközöket láthatnak az érdeklődők, amelyek szintén az egykori eleki cigányságra volt jellemző, pl. fúrók, különböző nádvágó eszközök.

A tájház emléket állít az eleki, illetve általában a cigányságnak. A hálószobában a bútorok mellett láthatjuk azokat a kegytárgyakat is, melyek a cigányság vallásosságát fejezik ki. A konyhában érdekes megnézni a kenyérsütéssel kapcsolatos használati eszközöket, de itt láthatók azok a gyékényből készült tárgyak is, melyeket egykoron az eleki cigányok készítettek. A kamrában főképpen olyan használati eszközöket láthatnak az érdeklődők, amelyek szintén az egykori eleki cigányságra volt jellemző, pl. fúrók, különböző nádvágó eszközök.

Az eleki szlovákok tájjellegű szobát rendeztek be, ahol betekintést nyerhetünk a szlovákok egykori életébe. Láthatunk többek között bútorokat és egyéb berendezési tárgyakat, népművészeti alkotásokat, korabeli ruházatot, de szerszámokat is. Szlovák hagyományok szerinti programokat is szerveznek, melyre bevonják az Eleki táncegyüttest, a Pacsirta Gyermek táncegyüttest és beiskolázzák a fiatal citerásokat. Szeretettel várják a látogatókat.
Az eleki szlovákok tájjellegű szobát rendeztek be, ahol betekintést nyerhetünk a szlovákok egykori életébe. Láthatunk többek között bútorokat és egyéb berendezési tárgyakat, népművészeti alkotásokat, korabeli ruházatot, de szerszámokat is. Szlovák hagyományok szerinti programokat is szerveznek, melyre bevonják az Eleki táncegyüttest, a Pacsirta Gyermek táncegyüttest és beiskolázzák a fiatal citerásokat. Szeretettel várják a látogatókat.

Az eleki szlovákok tájjellegű szobát rendeztek be, ahol betekintést nyerhetünk a szlovákok egykori életébe. Láthatunk többek között bútorokat és egyéb berendezési tárgyakat, népművészeti alkotásokat, korabeli ruházatot, de szerszámokat is. Szlovák hagyományok szerinti programokat is szerveznek, melyre bevonják az Eleki táncegyüttest, a Pacsirta Gyermek táncegyüttest és beiskolázzák a fiatal citerásokat. Szeretettel várják a látogatókat.

Megújult arculattal, egyedülálló látnivalókkal várja az érdeklődőket, magánszemélyeket éppúgy, mint a rendhagyó órára érkező általános vagy középiskolai diákokat a ELTE TTK Természetrajzi Múzeuma Budapesten. A látnivalók közül kiemelendő az 1774 óta létező Ásvány- és Kőzettár, amelynek legfontosabb darabjait ma is a 19. századból fennmaradt, műemlékké nyilvánított bútorzat őrzi.
Megújult arculattal, egyedülálló látnivalókkal várja az érdeklődőket, magánszemélyeket éppúgy, mint a rendhagyó órára érkező általános vagy középiskolai diákokat a ELTE TTK Természetrajzi Múzeuma Budapesten. A látnivalók közül kiemelendő az 1774 óta létező Ásvány- és Kőzettár, amelynek legfontosabb darabjait ma is a 19. századból fennmaradt, műemlékké nyilvánított bútorzat őrzi.

Megújult arculattal, egyedülálló látnivalókkal várja az érdeklődőket, magánszemélyeket éppúgy, mint a rendhagyó órára érkező általános vagy középiskolai diákokat a ELTE TTK Természetrajzi Múzeuma Budapesten. A látnivalók közül kiemelendő az 1774 óta létező Ásvány- és Kőzettár, amelynek legfontosabb darabjait ma is a 19. századból fennmaradt, műemlékké nyilvánított bútorzat őrzi.