Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A 16 méter magas kilátó a falu határában áll a Tóréti-csatorna mellett. Megközelíthető a Sport utcán keresztül (a távolság a főutcától mintegy 400 méter), vagy a település Lébény felőli végén egy földútra déli irányba lekanyarodva (a távolság onnan is kb. 400 méter). A kilátóból szépen rálátni a Rábca-parti tájra.
A 16 méter magas kilátó a falu határában áll a Tóréti-csatorna mellett. Megközelíthető a Sport utcán keresztül (a távolság a főutcától mintegy 400 méter), vagy a település Lébény felőli végén egy földútra déli irányba lekanyarodva (a távolság onnan is kb. 400 méter). A kilátóból szépen rálátni a Rábca-parti tájra.
A 16 méter magas kilátó a falu határában áll a Tóréti-csatorna mellett. Megközelíthető a Sport utcán keresztül (a távolság a főutcától mintegy 400 méter), vagy a település Lébény felőli végén egy földútra déli irányba lekanyarodva (a távolság onnan is kb. 400 méter). A kilátóból szépen rálátni a Rábca-parti tájra.
Az 1905-ben épült, 1997-ben felújított Fridrich Fényírda a Koszta József Múzeum ipartörténeti bemutató helye, Magyarország egyetlen vidéki fényírdája. A városképi jelentőségű épületben Fridrich János és lányai, illetve más szentesi fotográfusok felvételei, műszerei, eszközei és szerszámai tekinthetők meg. Itt tárolják a szentesi múzeum helytörténeti gyűjteményének fotótárát, levelezőlap-gyűjteményét. Jelentős a fényképészeti- és művészettörténeti szakirodalom, melyet különböző fotóalbumok bővítenek ki.
Az 1905-ben épült, 1997-ben felújított Fridrich Fényírda a Koszta József Múzeum ipartörténeti bemutató helye, Magyarország egyetlen vidéki fényírdája. A városképi jelentőségű épületben Fridrich János és lányai, illetve más szentesi fotográfusok felvételei, műszerei, eszközei és szerszámai tekinthetők meg. Itt tárolják a szentesi múzeum helytörténeti gyűjteményének fotótárát, levelezőlap-gyűjteményét. Jelentős a fényképészeti- és művészettörténeti szakirodalom, melyet különböző fotóalbumok bővítenek ki.
Az 1905-ben épült, 1997-ben felújított Fridrich Fényírda a Koszta József Múzeum ipartörténeti bemutató helye, Magyarország egyetlen vidéki fényírdája. A városképi jelentőségű épületben Fridrich János és lányai, illetve más szentesi fotográfusok felvételei, műszerei, eszközei és szerszámai tekinthetők meg. Itt tárolják a szentesi múzeum helytörténeti gyűjteményének fotótárát, levelezőlap-gyűjteményét. Jelentős a fényképészeti- és művészettörténeti szakirodalom, melyet különböző fotóalbumok bővítenek ki.
Az építészet a kultúra elválaszthatatlan része. A Budapesti Építész Kamara által létrehozott Budapesti Építészeti Központ a FUGA, amely a város kortárs építészetének reprezentatív helyszíne kíván lenni.
A Tájház ízelítőt ad a falusi élet hangulatából, a letűnt idők díszítő és használati tárgyaiból.
Fürged községben hangulatos látványt ad a téglából épült víztorony, melyet érdemes a falu végén a fák takarásában kitartóan keresni.
A Baradla-barlang jósvafői kijáratától induló Fürkész ösvény egy-egy állomásán a természetben található tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő szórakoztató feladat várja a kirándulókat. A feladatok a jelenségek, növények, állatok alaposabb megfigyelését, a természeti környezet sokoldalú megtapasztalását, árnyaltabb természetszemlélet kialakítását szolgálják.
A Baradla-barlang jósvafői kijáratától induló Fürkész ösvény egy-egy állomásán a természetben található tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő szórakoztató feladat várja a kirándulókat. A feladatok a jelenségek, növények, állatok alaposabb megfigyelését, a természeti környezet sokoldalú megtapasztalását, árnyaltabb természetszemlélet kialakítását szolgálják.
A Baradla-barlang jósvafői kijáratától induló Fürkész ösvény egy-egy állomásán a természetben található tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő szórakoztató feladat várja a kirándulókat. A feladatok a jelenségek, növények, állatok alaposabb megfigyelését, a természeti környezet sokoldalú megtapasztalását, árnyaltabb természetszemlélet kialakítását szolgálják.
A Fűszeres Porta küldetése, hogy megismertesse az ide utazót a falu apró értékeivel és azzal a szemlélettel, hogy őrizzük meg a múltat, tudjunk megpihenni kicsit rohanó világunkban. Fűszerkertünk várja az érdeklődőket friss és szárított fűszerekkel, a vendégház felüdülést nyújt.
A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített, festett fakazettás mennyezet jelenti, melyet 1832-ben Pandák Mihály készített el. A templomot a várral a háttérben híres festőnk, Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom egykori állapotát.
A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített, festett fakazettás mennyezet jelenti, melyet 1832-ben Pandák Mihály készített el. A templomot a várral a háttérben híres festőnk, Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom egykori állapotát.
A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített, festett fakazettás mennyezet jelenti, melyet 1832-ben Pandák Mihály készített el. A templomot a várral a háttérben híres festőnk, Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom egykori állapotát.
A Füzér központjában álló római katolikus templom a XIII. században, román stílusban épült, és Szent István tiszteletére szentelték. Erről ad bizonyságot a templom oltárképe, melyen Szent István király a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja hazánkat, az országot jelképező Magyar Királyi Szent Korona felmutatásával.
A Füzér központjában álló római katolikus templom a XIII. században, román stílusban épült, és Szent István tiszteletére szentelték. Erről ad bizonyságot a templom oltárképe, melyen Szent István király a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja hazánkat, az országot jelképező Magyar Királyi Szent Korona felmutatásával.
A Füzér központjában álló római katolikus templom a XIII. században, román stílusban épült, és Szent István tiszteletére szentelték. Erről ad bizonyságot a templom oltárképe, melyen Szent István király a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja hazánkat, az országot jelképező Magyar Királyi Szent Korona felmutatásával.
A jellegzetes nádfedeles épület a településen egykor élt emberek életkörülményeit mutatja be. A kovácsműhely a lakás folytatásaként látható. Az egykori mester bármelyik pillanatban betoppanhatna, hogy újra dolgozzon.
