Látványhely

A Déli-kapun belépve frissen sült rétes és pogácsa illata lengi be a tereket, s csalogatja a kaputól balra található pékműhelybe a látogatókat. Mennyei ízek, ropogós vagy éppen istenien omlós falatok kavalkádja fogadja a középkori pékségbe betérőket, miközben a szorgos kezek lisztet őrölnek, dagasztanak, nyújtanak, patkót, batyut, csigát és ki tudja még mennyi féle süteményt formáznak, melyeknek aztán egymás után tárul ki a kemence ajtaja.

A Bikali Élménybirtokon az egyik takaros ház homlokzatán – mintegy hivatása cégéreként – távolról is jól látható ollóforma hirdeti, hogy e falakon belül dolgozik az óváros szabómestere. A műhelybe lépve színek és anyagok kavalkádja fogadja a látogatót, aki munka közben találkozhat a birtok szabójával, Bardon Mónikával. Szorgos kezei nyomát nem csupán az itt kiállított gyönyörű darabok, hanem a birtok „lakóinak” ruhái is magukon hordozzák.

A tűzzománc mesterek körül kisebbek és nagyobbak is gyülekeznek, hiszen náluk akár már 2-3 éves kortól, felső korhatár nélkül találhat kreatív elfoglaltságot a vendég. Az asztalnál az ékszerek, nyakláncok, medálok, gyűrűk, képek, karkötők nem csupán megvásárolhatók, de az alkotó kedvűek maguk is elkészíthetik saját darabjaikat, miközben a mesterek beavatják őket a szakma történetébe és legfőbb fogásaiba.

Az Élménybirtok középkori faluját egy csörgedező patak keresztezi, mely az óváros felőli végén, a Madaras színpad közvetlen szomszédságában egy helyes kis tóba torkollik. A tavacska partján áll a takaros, kívülről és belülről is történelmi hangulatot idéző vízimalom, mely a birtok napközbeni gyermekfoglalkozásainak otthonául szolgál.

A Zöld Diófa Csárda az egyre népszerűsödő kézműves foglalkozásoknak köszönhetően kézműves udvarrá alakult. Minden nyitva tartási napon kinyílnak a pajta hatalmas ajtai, és várják a szorgos kezeket, az évszaknak megfelelő természetes alapanyagú díszek készítésére.

Budapest egyik jelképe a Duna-parti panorámát meghatározó, jellegzetes kupolájáról messziről felismerhető Budavári Palota. A palota legmagasabb pontjáról, a Magyar Nemzeti Galéria kupolájából gyönyörű panoráma nyílik a városra. A kupola az állandó kiállításokra szóló belépőjeggyel, az időjárás függvényében nyitvatartási időben tekinthető meg.

A több mint 1000 méter hosszú tanösvény, lombkorona sétány és 15 méter magas kilátó egyedi betekintést enged a lombkorona világ életébe. Különlegessége, hogy földön, vízen és levegőben túrázhatnak a látogatók. Egyedi, új technológiák és interaktív szemléltető eszköz révén mutatja be a természet értékeit, biztosítja a szabadidő élményszerű eltöltését. A tanösvény egy része a holtág nádasán vezet keresztül. Az Erzsébet Ligeti Lombkorona Sétány és Kilátó (Erzsébet liget): 2015-ben „AZ ÉV ÖKOTURISZTIKAI LÉTESÍTMÉNYE” pályázaton, tanösvény kategóriában 2. helyezést ért el.

A Margit-szigeti víztorony kilátóként és kiállítótérként is működik. A budapesti Margitsziget középső részén, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad mellett áll. A szecessziós körlépcsőn haladva a nyolcerkélyes kilátó terembe érve Buda és Pest körpanorámája valamint a Dunát átívelő hidak látványa tárul a látogatók elé. 1977-ben városképi jelentőségű műemlékké nyilvánították. A nyári időszakban belépőjeggyel látogatható.

Az Illatok Birodalma egy gyógynövényes illat- és élményház. A látogató betekintést kap abba, miként válhatnak a gyógynövények különféle formában – pl. lepárolva, sajtolva, kivonatolva – mindennapjaink részeivé. A természet tudástárába kalauzoljuk el információs kiadványokkal, interaktív gyermek- és felnőtt programokkal, valamint workshopok és a helyszínen kipróbálható gyógynövényes készítmények segítségével.

Ajkán az egykori bányamentő-állomás épületében kapott helyet az Ásvány-, Kőzet- és Őslénytár. Mára már több mint 1000 kőzettípus, ásvány, kristály színesíti a gyűjteményt a Föld minden részéről. Kiemelt helyen találhatók a térségben bányászott szén, bauxit és mangán kőzetek, köztük a településről elnevezett ajkait ásvány, amely egyfajta borostyán, a kréta-kor megkövesedett, nagy kéntartalmú fenyőgyantája. A kiállításon megismerhetők az ősállatvilág egyedei is, a paleozoikumtól a holocénig.